english

Hírek

Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Az ellátórendszer egyenlőtlenségeire keresi a megoldást a kormány, folyamatosan figyelemmel kísérik a kórházi kapacitások működésének adatait – válaszolta egy, az ágyszámkihasználtsággal kapcsolatos képviselői kérdésre Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hozzátette: az egynapos ellátások ösztönzése miatt az ilyen típusú beavatkozások mentességet élveznek a teljesítményvolumen-korlát alól, és a kórházaknak 10 százalékkal magasabb összeget fizet a biztosító. 2017-ben Magyarországon mintegy 260 ezer műtétet végeztek el az egynapos sebészetek, 2018-ban a beavatkozások száma eléri a 300 ezret. A Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság (MEST) adatai szerint az összes elvégzett műtétnek egyelőre kevesebb mint 20 százalékát végzik egynapos ellátásban, miközben más országok tapasztalatai szerint az arány akár 60 százalék is lehet.

"Akár 30 százalékkal is több műtétet tudnának elvégezni a hazai egynapos sebészeti központok"

– mondta korábban lapunknak Gamal Eldin Mohamed, a MEST elnöke. Miközben az unió számos országában szinte minden szürkehályog-műtétet egynapos sebészeti ellátásban végeznek el, Magyarországon ez az arány még mindig csak 54 százalék. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szerint ugyanakkor az egynapos műtétek száma három év alatt 54 százalékkal emelkedett.

Az Európai Unióban átlagosan 52 ágy jut tízezer lakosra, Magyarországon viszont csaknem 70, és tavaly 43 volt aktívan kihasználva. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerint egy beteg nálunk átlagosan 9,5 napig fekszik kórházban, ez az egyik leghosszabb időtartam az Európai Unióban.

„Történtek ugyan lépések a kórházi ágazat hatékonyságának javítására, de további feladatok várnak megoldásra. A magyar kórházi ágazat méretének csökkentésére tett erőfeszítések ellenére az egészségügyi rendszer továbbra is túlságosan kórházközpontú” – írja az Európai Bizottság Magyarországról készített Egészségügyi országprofilja.

A bizottság szerint az elmúlt évtizedben Magyarországon folyamatosan nőtt és nem csökkent az átlagos kórházi tartózkodási idő.


Forrás: https://www.vg.hu/kozelet/egeszsegugy-kozelet/megtriplazhato-az-egynapos-mutetek-szama-hazankban-2-1254517/

Tovább

116 magyar településen nem viszik el a szemetet péntektől

A csütörtökre megjelölt két utolsó tárgyalási időpontra sem reagált az állami cég, még elutasító visszajelzést sem kaptak - mondta az Inforadiónak Gyenes Szilárd a 116 településen a szemétszállításért felelős, önkormányzati tulajdonú Zöld Híd Nonprofit Kft. megbízott ügyvezető igazgatója.

"Ha péntek reggelig sem érkezik segítség, akkor megkezdjük a katasztrófavédelem és az önkormányzatok kiértesítését.

Felmértük a meglévő üzemanyagkészletet, és az óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények szolgáltatását megpróbáljuk ellátni, ameddig az üzemanyag kitart" - mondta az ügyvezető.

A gondot az okozza, hogy a cégnek megszűnt a közvetlen bevétele, már nem bocsát ki számlát a lakosságnak, és a lakosság sem nekik fizeti be a közszolgáltatási díjat, hanem az NHKV Zrt.-nek. A másik probléma pénzügyi, mert egy kormányrendelet a lakosságnál lévő hulladéktárolók összliterszáma alapján, egy képlet szerint írja elő a finanszírozást, ez viszont az ügyvezető szerint a valós költségeket nem fedezi. (Leáll egy fontos hulladéktípus gyűjtése - az FKF sem tudja, mi lesz.)

Forrás: https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hulladek-szemetszallitas-pest-megye.672228.html

Tovább

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.

Forrás:
https://nepszava.hu/3009421_oktobertol-dragabban-dolgoznak-a-kozjegyzok
Tovább

A magyarok közel fele nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte

A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti lehetőségek miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen – derül ki a Profession.hu legújabb reprezentatív kutatásából.

Meglepően kevesen, csupán a válaszadók 8 százaléka választotta az eredeti hivatását a magas kereseti lehetőség miatt. Közel kétharmaduk az érdeklődési köre alapján tanult tovább, ők azok, akik legnagyobb arányban (72%) maradtak a legmagasabb végzettségüknek megfelelő pályán. A válaszadók 13 százalékát a szüleik, illetve tanáraik győzték meg arról, hogy mit érdemes tanulniuk, közülük csupán 9 százalék maradt az eredeti területén. A váltásnál fordulnak az arányok: minden harmadik munkavállaló a magasabb fizetést nevezte meg legfőbb motivációjaként.

„Sajnos megfigyelhető, hogy a pályaválasztási tájékoztatás szinte teljes mértékben hiányzik a kultúránkból. A fiataloknak semmilyen rálátása nincs arra, hogy milyen lehetőségeik vannak, illetve, hogy az egyes szakmák milyen fizetésekkel, elvárásokkal és nehézségekkel járnak. A szülői tapasztalatok sem naprakészek, vagy reprezentatívak a legtöbb esetben. Nagyon hiányzik a magyar tanrendből egy, a továbbtanulásra koncentráló tájékoztató óra” – értelmezte a kutatás eredményeit Göröcs Lili Melinda, a Profession.hu HR vezetője. 

Az anyagi okok után (34%) legtöbben a rugalmasabb időbeosztás iránti igényt (15%), a megszűnő munkahely miatti kényszert (14%) és az előre nem látott magánéleti változásokat (13%) jelölték meg elsőszámú indokként. Jelenleg minden második munkavállaló gondolkodik a pályaváltáson, de csak 7 százalékuk jutott el addig, hogy részt is vegyen valamilyen képzésen.

A pályát váltók között egyébként is szokatlanul magas (32%) azok aránya, akik semmilyen át- vagy továbbképzést nem kaptak az új területükön való kezdéshez. A fennmaradó munkavállalók 99 százaléka viszont jó döntésnek tartja, hogy részt vett az átképzésen. Ennek legelterjedtebb formája az OKJ-s képzés, amely a 40 év felettiek körében a legnépszerűbb.


„A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben sokkal kevésbé számít a végzettség, mint 5-10 éve. Pár speciális tudást igénylő szakmától eltekintve a HR-eseket a munkához való hozzáállás és a motivációk már jobban érdeklik. A megfelelő jelölt nagy valószínűséggel vállalni fogja a pályaváltással kapcsolatos extra erőfeszítést is” – tette hozzá a szakember.

A középfokú végzettséggel rendelkezők a legelégedettebbek a jelenlegi területükkel és az alapfokon végzettek a legkevésbé. Érdekes, de a kor nem nagyon számít a pályaváltásban, ötven év alatt 75 százalék körül van az ezen gondolkodók aránya és csak utána kezd el csökkeni.


Forrás: https://profitline.hu/A-magyarok-kozel-fele-nem-azon-a-teruleten-dolgozik-amelyben-a-legmagasabb-vegzettseget-szerezte-382391
Tovább

Fellendülőben a közép-európai kockázati tőke piac

A Deloitte legfrissebb közép-európai kockázati tőke bizalmi felmérésében félévente megkérdezett közép-európai tőkebefektetők szerint a gazdaság és a tőkepiac kedvező környezetet teremt az ügyleteknek, többségük nem számít a piac lassulására, így a közép-európai tőkebefektetési tevékenység továbbra is egészséges szinten mozog.

A közép-európai kockázatitőke-piac tranzakciós aktivitása a válaszadók kétharmada szerint a jelenlegi, hároméves rekordszinten marad. Csaknem egyharmaduk várja a tranzakciók számának további növekedését és csupán 2 százalékuk számít lassulásra – ez öt éve a legalacsonyabb arány. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett alapkezelők 69 százaléka az elkövetkezendő hónapokban elsősorban a tranzakciók végrehajtására tervez összpontosítani, csakúgy, mint az utóbbi két év felmérései szerint.

A várakozásokat elősegíti a piacok likviditása: a válaszadók háromnegyede (74 százalék) gondolja úgy, hogy a hitelfinanszírozás elérhetősége változatlan marad a következő hónapokban. Ez növekedést jelent az előző felméréshez (67 százalék) képest, ugyanakkor már csak a válaszadók egytizede számít a banki források bővülésére, míg ezt legutóbb a válaszadók ötöde (21 százalék) várta.

Az egészséges tőkepiac, valamint a régió iránti egyre nagyobb érdeklődés kedvez a pozitív várakozásoknak, de az árazásban korábban tapasztalt növekedés stagnálni látszik: a válaszadók majdnem ötöde (17 százalék) – a tavalyi arány (8 százalék) több mint duplája – arra számít, hogy az eladók ár elvárása csökkenni fog az elkövetkező félév során.

„A közép-európai magántőke-piac bíztató bővülése, amelyet az elmúlt 18 hónapban is láthattunk, folytatódik, a stabil gazdasági alapok pedig továbbra is növelik a kiszállások és az ügyletek számát” – mondta Csűrös Balázs, a Deloitte tanácsadási üzletágának partnere. „A helyi befektetők támogatják a régió egyre érettebb, alapító tulajdonosok által működtetett vállalkozásait, míg a külföldi – pénzügyi, illetve stratégiai – befektetők egyre inkább a régióban keresnek hosszabb ideje működő vállalkozásokat. Az ő érdeklődésük is bizonyítéka annak, hogy a helyi sikeres vállalatok vezető globális cégekké nőttek, sokuk a régió valamelyik helyi magántőke-befektetőjének hathatós támogatásával.”


Forrás: https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/fellenduloben-a-kozep-europai-kockazati-toke/

Tovább

Automaták bekötése: közeleg a határidő

Az étel- és italautomaták piacán bevezetett új rendszer az online pénztárgépek és az elektronikus közúti árufuvarozási ellenőrzési rendszerhez hasonlóan az adóbevételek növelését, a gazdaság fehérítését szolgálja.

A közleményben az étel- és italautomaták felügyeleti szolgáltatójának kijelölt Magyar Posta hangsúlyozza, hogy a beszerelést követően az egységet “megszemélyesítik”, azaz összekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal informatikai rendszerével.

Magyar Posta közölte, hogy június 15-ig mintegy 23 ezer automata felügyeleti egységet adtak ki beszerelésre, az üzemeltetőkkel mintegy 27 ezer automata felszereléséről kötöttek szerződést, a beépítést közösen végzik előre ütemezett terv szerint.


Forrás:
https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/automatak-bekotese-kozeleg-a-hatarido/

Tovább

Javában épül a Főtáv körgyűrűje

Folyik a Kispest és Angyalföld közötti távhővezeték építése, a munkáról a lakosság a BKK által bejelentett forgalomkorlátozások kapcsán is értesülhetett.

Ez a Kispest–Angyalföld stratégiai hőkooperációs távvezeték északi 1-es (E1) szakasza, amely része a különálló hőkörzetek összekötését célzó hőgyűrűnek

– közölték a Világgazdasággal a Főtáv Zrt. sajtóosztályán. A vezeték építése április 23-án kezdődött, és 2019. október 20-ig tart.

A munka hat fő ütemből áll. A tavaszi–nyári teendő a Dózsa György út, a Kassák Lajos utca és a Podmaniczky utca közötti vezeték lefektetése, továbbá a Dózsa György út, a Podmaniczky utca és a Benczúr utca közötti szakasz kiépítése az M1-es metró alatti átvezetéssel együtt.

A nyár végéig kell befejezni az Olof Palme sétány alatti teendőket a Benczúr utca és az Ajtósi Dürer sor között. Októbertől jövő május 1-jéig folyik a csőépítés az Állatkerti sétány alatt, 2019. március 1-jén pedig két másik szakasz is indul:

a Zichy sétány alatti építés augusztus 30-ig tart a tervek szerint, az Ajtósi Dürer soron pedig (a Stefánia úttól a Dózsa György útig) szeptember 30-ig.

Mindez közel kétmilliárd forintba kerül. A kivitelezésre kiírt pályázatot az SSD Konzorcium nyerte. Tagjai a SADE – Magyarország Mélyépítő Kft., a SADE Compagnie Générale de Travaux d’Hydraulique, a Société Anonyme és a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft. A projekt 50 százalékát a Főtáv saját erejéből, a másik felét pedig uniós forrásból (Környezeti és energiahatékonysági operatív program) valósítja meg.

A hőkörzetek összekapcsolásával több hőforrás kapcsolható be a rendszerbe, ezzel javítható az ellátásbiztonság – válaszolt a társaság a beruházástól várt változásra vonatkozó kérdésre.

Ekkortól versenyeztethetővé válik az egyes hőforrások szolgáltatása, növelhetővé lesz a zöldebb, hatékonyabb és olcsóbb hőforrások aránya.

Ezenfelül a főváros eddig távhővel el nem látott belső területein megnyílik a lehetőség a távhőszolgáltatásra, amely jelentősen csökkenti a környezet terhelését.

Ám mindez csak a körgyűrű egyik része. A társaság még ebben az évben szeretné megépíteni a Kispest–Angyalföld stratégiai hőkooperációs távvezeték déli 1-es (D1) szakaszát a Fertő utcától a Kőbányai úton lévő Északi járműjavítóig, és ezzel együtt hőszolgáltatást biztosítani az Eiffel műhelyház működéséhez.


Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/javaban-epul-a-fotav-korgyuruje-2-885307/

Tovább

Nem javult a fizetési morál az építőiparban

A piacvezető hitelbiztosító országigazgatója szerint a magyar építőipar kilátásai az elmúlt két év fejlődése ellenére sem egyértelműen pozitívak. Vanek Balázs azt mondta, hogy bár tavaly 129,5 százalékkal nőtt a szerződésállomány, a termelés pedig közel 30 százalékkal bővült, megmaradt a szektor legnagyobb kockázata, a vállalatok alultőkésítettsége. – „10%-ra becsüljük az építőipar árbevételének növekedését 2018-ban, de a profitráta csökken majd a dráguló munkaerő és a nyersanyagárak emelkedése következtében. A tőkehiányos szektorban ez várhatóan a csődök 5-10%-os növekedéséhez vezet az idén” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Az elemzés szerint a hazai építőiparra jellemző a nagy tőkeáttétel és a banki finanszírozási igény. A cégek kis önerőt tudnak megmozgatni egy-egy beruházás finanszírozásához, és jellemzően nagyarányú hitelre lenne szükségük, de jelentős részük nem hitelképes.  Az Atradius tanulmánya kiemeli, hogy a bankok 2016 óta könnyebben hiteleznek építkezéseket, de még mindig az irodaházakat preferálják a lakásprojektekkel szemben.
 

Vanek Balázs arról is beszélt, az építőiparban fordul elő a leggyakrabban, hogy a vevők a számlájukat késve egyenlítik ki. Az elemzésben résztvevő300 vállalat többsége (77 százalék) szerint az építőipari B2B ügyfelekleginkább a likviditási problémák miatt tudtak csak későbbfizetni, pedig a számukra megszabott számlafizetési határidők (45 nap) két héttel haladtákmeg az országos átlagot (31 nap). – „A szállítók eleve több időt adnak az építőipari vevőiknek a számlák kifizetésére, mint más iparági partnereiknek, és még ennek ellenére sem jutnak időben a pénzükhöz” – mondta az Atradius országigazgatója.

Az Atradius elemzése szerint az építőipari kockázatokhoz hozzájárul még az infláció és az üzemeltetési költségek növekedése, ezek főleg a lakáspiacot érintik. Emellett továbbra is bizonytalan, hogy 2019-ben a jelenlegi 5%-ról ismét 27%-ra emelkedik-e majd a lakások áfája. A bizonytalanság visszafoghatja a fejlesztéseket, mert nem biztos, hogy 2019-re befejeződnek a most induló beruházások. A hitelbiztosító pozitívabbnak látja az állami és önkormányzati infrastrukturális beruházások körét, amelynek nagy lendületet adtak a részben vagy teljesen Európa Uniós finanszírozású fejlesztések.

Az Atradius hitelbiztosítót a Moody’s A2-ről A3-ra minősítette fel 2018 márciusában.  Ez a minősítés csak az erős, stabil és kiszámítható módon működő pénzügyi vállalkozásoknak jár. Az Atradius tavalyi globális árbevétele 1,8 milliárd dollár volt.


Forrás: https://ado.hu/rovatok/cegvilag/nem-javult-a-fizetesi-moral-az-epitoiparban

Tovább

Feszült a bérhelyzet a húsiparban

Akár demonstrációsorozat is indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a húsipari munkavállalók bérproblémájának orvoslásában – nyilatkozta a Világgazdaságnak Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke. A munkavállalói érdekképviselet 12 százalékos bérfejlesztést kíván elérni, ám az ágazat munkaadói arra hivatkoznak, hogy már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is nagy nehézséget jelent, nemhogy az ennél nagyobb összeget keresők fizetésének növelése.

A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el. A HDSZ elnöke szerint a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné, ha ebben a helyzetben számottevő bérkiáramlás-növekedés valósulna meg. Emiatt viszont bértorlódás alakul ki, mert a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs, ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.

A HDSZ elnöke jelezte,

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordulnak, hogy a kormány gyakoroljon nyomást a multik árpolitikájára.

Golhovics utalt arra: a Földművelésügyi Minisztérium korábban elérte, hogy növekedjen a dinnye átvételi ára az áruházláncokban. Emlékeztetett arra is, hogy a tejiparban dolgozók több demonstrációt is tartottak kereskedelmi áruházláncok előtt, hogy felhívják a figyelmet az ágazat problémáira.

"Az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka"

– húzta alá a szakszervezet vezetője. Számos hentes, húsipari munkás külföldön keresi a kenyerét. Egyrészt szükség lenne minőségi cserére. Nem mindegy például, ki kezeli a kuttert, vagyis a tányéros darabológépet, vagy éppen a csomagológépet: optimális esetben érettségizett dolgozó, de manapság gyakran nem így van.

A húsipari cégek napjainkban nehezen találnak villanyszerelőt vagy műszerészt is. Óriási a fluktuáció mértéke: ha jelentkeznek is emberek anyagmozgató, húsipari segédmunkás vagy takarító munkakörbe, és megkezdődik a betanításuk, nemritkán néhány óra vagy nap után távoznak. Nemegyszer éppen a kereskedelmi áruházláncokba, például csemegepultosnak. Golhovics tud olyan, ezerfős húsipari cégről, ahol a munkavállalók csaknem harmada évente háromszor cserélődik, ami a minőség rovására megy.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/feszult-berhelyzet-husiparban-2-818485/
Tovább

Egyre több nagycsalád van már a csok kérelmezői között

A bevezetése óta eltelt két és fél év alatt mintegy 66 ezer igénylést fogadtak be a pénzintézetek a családi otthonteremtési kedvezményre (csok), ami 184 milliárd forintnyi támogatás kifizetését jelenti – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az adatok azt mutatják, hogy a támogatás népszerűsége fokozatosan nő: míg a bevezetése után, 2015 második félévé­ben 10 400 család kérelmét fogadták el, 2016-ban már csaknem 26 ezren, tavaly pedig összesen mintegy 30 ezren kapták meg az állami milliókat.
 

A tárca közlése szerint az otthonteremtési program kibővítése, 2016. január 1-je óta a befogadott igénylések 65 százaléka használt lakás vásárlására, majdnem harmada új lakás vásárlására vagy építésére szólt, a bővítésekre kért támogatások aránya pedig 2-3 százalékot ért el. Az új otthonok magasabb ára és az azokra kapható, jelentősen több támogatás miatt a befogadott kérelmek összege éppen fordítottan alakult: a támogatási összeg 68 százalékát azok kapták, akik új lakás vásárlására vagy építésére fordították a csokot.

Az előző évinél jóval többen kapták meg a kiemelt összegű, tízmillió forintos, három- vagy többgyermekes családoknak elérhető otthonteremtési kedvezményt. Míg 2016-ban 4800, addig tavaly már 6500 családnak folyósították a támogatásnak ezt a formáját, vagyis eddig összesen 11 300 nagycsalád új otthonhoz jutását támogatták.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt két évben minden ötödik kedvezményezett család a tízmillió forintos támogatást kapta meg, ők ezzel a teljes támogatási összeg 56 százalékát használhatták fel, mintegy 104 milliárd forintot. Az NGM tájékoztatása szerint a saját célra építkezők ezenfelül további 38 milliárd forintnyi áfa-visszatérítést kaptak, ezt a lehetőséget mintegy 8400-an vették igénybe az elmúlt két évben.

A családi otthonteremtési kedvezményre szóló igénylések számát tovább növelheti idén, hogy február közepétől bevezetik az úgynevezett nyilatkozati elvet, azaz számos dokumentum benyújtása helyett elegendő lesz nyilatkozni például a születés vagy a házasságkötés időpontjáról, az építkezés idejéről. Míg eddig 23-féle papírt kellett mellékelni a támogatás igényléséhez, a jövőben ehhez elég lesz öt igazolás. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti bejelentése szerint ez az elv azt jelenti, hogy az állam bizalommal befogadja a kérelmeket.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanakkor ellenőrizheti azokat, és ha valaki hazudik vagy trükközni próbál, számíthat az adóhatóság eljárására. Lázár János megjegyezte, hogy az eddigi dokumentumbenyújtási időszakban mind­össze nyolcszáz esetben merült fel a visszaélés gyanúja, vagyis nem jellemző ez a magatartás.

A miniszter szerint egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyintézés, ráadásul a pénzintézeteket is gyorsabb munkára ösztökélik: lakásvétel esetén a kérelem befogadásától számított 30 napon belül, építkezésnél pedig 60 napon belül kell meghozniuk a döntést a bankoknak. A tárcavezető egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozik felmondani a csok ügyintézésében a Bankszövetséggel kötött együttműködést, noha a múlt heti kormányülésen felmerült, hogy az otthonteremtési kedvezményt a közigazgatási szervekhez irányítsák át.

Novák Katalin családügyi államtitkár a csokot érintő ellenzéki megnyilvánulásokra reagálva a napokban leszögezte: a kormány nem vesz el a családtámogatási rendszerből, hanem mindig tovább bővíti, illetve könnyíti a hozzáférést azokhoz.


Forrás: http://magyaridok.hu/gazdasag/egyre-tobb-nagycsalad-van-mar-csok-kerelmezoi-kozott-2769964/

Tovább

16 év alatt 2 ezerrel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom

Több mint kétezerrel nőtt az egy háziorvosra jutó éves betegforgalom az elmúlt 16 évben, miközben az alapellátó orvosok száma folyamatosan csökken - írta a Magyar Nemzet pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

A rendelőkben 2000-ben egy év alatt összesen 47,5 millió, 2008-ban 50 millió, 2016-ban pedig már 55 millió esetet láttak el, miközben a háziorvosok száma ugyanezen időszakban 5159-ről 4755-re csökkent. A lap szerint valószínűleg erre vezethető vissza, hogy a háziorvosok egyre ritkábban látnak el beteget rendelőn kívül: 2006-ban még 4,2 millió esetben történt ilyen, 2016-ban azonban csak 1,5 millió alkalommal, vagyis csak nagyon indokolt esetekben mennek házhoz az orvosok.

A KSH adatai szerint 2016-ban 1444 házi gyermekorvos volt az országban, hozzájuk pedig 1,417 millió gyermek volt bejelentve, tehát közel ezer gyermek jut egyetlen orvosra - írta a lap, hozzátéve: 2016-ban összesen 10 050 895 alkalommal láttak el gyermeket a rendelőben a házi gyermekorvosok, és mindössze 450 188 esetet kezeltek rendelőn kívül.

A Magyar Nemzet felidézi, hogy miközben egyre több a tartósan betöltetlen praxis, a kormány által a háziorvosok praxisvárlását és letelepedését segítő keretösszeget 2015-ben és 2016-ban sem sikerült elkölteni. Tavaly már 2,25 milliárd forint volt az erre szánt forrás, és fogorvosok is pályázhattak rá. Letelepedési támogatást a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő friss adatai szerint mindössze 53 háziorvos és 39 fogorvos nyert - írta a lap.

Forrás:
http://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/16_ev_alatt_2_ezerrel_nott_az_egy_haziorvosra_juto_eves_betegforgalom.html?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral
Tovább

Magyarországon a hamisítás évi 230 milliárd forint kárt okoz

A magyar lakosság 15 százaléka vásárolt az idén hamisított terméket, de a fiatalok körében jóval magasabb lehetett az arány. Az érintett fogyasztási cikkek piacának 12 százalékát fedhetik le az ismert márkák utánzatai.

Az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka, vagyis több mint 48 milliárd euró esik ki közvetlenül a hamisított áruk miatt az EU-ban az Euró-pai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) jelentése szerint. További 35 milliárd euró vész el az érintett ágazatokban a hamisítás és a kalózkodás közvetett hatásai miatt, és 14,3 milliárd eurónyi adóbevétellel rövidül meg a tagországok költségvetése. Az EUIPO jelentése szerint Magyarországon évente közvetlenül 230 milliárd forint árbevétel – az értékesítés 12 százaléka – marad el a hamisítás következtében, és ennek tudható be 11 ezer hazai munkahely kiesése is – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Világgazdasággal.

A soproni VOLT Fesztiválon a válaszolók 47,3 százaléka nem vásárolt hamisított terméket az elmúlt egy évben, 39,8 százalékuk viszont egy vagy több alkalommal igen – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felméréséből. A vásárlók 61,8 százaléka az interneten jut hozzá a hamisított termékekhez, e kör 68,6 százaléka a termék alacsonyabb árát jelölte meg a vásárlás egyik fő indokaként, 40,2 százalék nem tartja rosszabb minőségűnek ezeket az árukat az eredetieknél, a vásárlók körülbelül negyedét pedig nem foglalkoztatta a termék eredete.

A Tárki idei felmérése szerint a válaszadók 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis terméket. A legkelendőbb termékcsoport továbbra is a hamis ruha és divatcikk volt, majd a hamis illatszerek, élelmiszerek és szoftverek következtek. A HENT egy másik felméréséből az derült ki, hogy a szerzői jogsértések terén (kalózkodás) a klasszikus torrentezés mellett a YouTube-tartalmak letöltése egyre jellemzőbb a fiatalok körében.

A gyógyszerhamisítás elleni szeptemberi nemzetközi Pangea akcióban 123 országban 51 millió dollár értékben foglaltak le 25 millió hamis tablettát, és 1058 esetben indult nyomozás. A lefoglalt gyógyszerek legnagyobb része fájdalomcsillapító, epilepszia elleni készítmény, mentális zavar megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszer és potencianövelő tabletta.

Az EU gazdaságának gerincét a szellemi tulajdonjogokhoz köthető iparágak alkotják. Egy 130 ezer uniós vállalkozás adatait vizsgáló kutatás szerint a gazdasági összteljesítmény körülbelül 40 százaléka, azaz 4700 milliárd euró Európából származik. Az érintett szektorok adják az uniós állások mintegy 35 százalékát, azaz mintegy 77 millió munkahelyet. Csaknem harmadával magasabb bevétellel és vállalatonként hatszor több alkalmazottal, továbbá 20 százalékkal magasabb javadalmazással számolhatnak azok a cégek, amelyek szellemi tulajdonjogok birtokában vannak.

Közben a nemzetközi bűnszervezetek hamisításai, a védjegybitorlások és a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélések egyre több kárt okoznak: a jelenség leginkább a szektorban aktív, 1,8 millió kkv nyereségességét veszélyezteti, hiszen esetükben az egy főre jutó bevétel 32 százalékkal haladja meg a nem szellemi tulajdonjogokhoz köthető ágazatokban működő cégek erre vonatkozó adatait. A védjegy, mint a szellemi tulajdon egyik formája, kiemelkedő fontosságú egy vállalkozás sikeres piaci szereplésében.

A védjegybejelentések 28 százalékát a kereskedelmi és gépjárműjavításhoz kapcsolódó vállalkozások tették, 12-12 százalékát a tudományos és műszaki, valamint az infokommunikációhoz kötődő cégek, de nagyszámú kérvény érkezett az élelmiszeripar, az ingatlanügyletek és a turizmus területéről is.


Forrás: https://www.vg.hu/gazdasag/magyarorszagon-hamisitas-evi-230-milliard-forint-kart-okoz-2-725039/

Tovább

Néhány hét múlva 12 takarékszövetkezet marad Magyarországon

Január 1-jétől 12 hasonló méretű és fiókszámú takarékszövetkezet marad az országban, amelyek jól lefednek egy-egy régiót - erősítette meg Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója az mfor.hu-nak. Rövid távon nem terveznek radikális fiókszámcsökkentést, az FHB korábban tervezett tőzsdei kivezetéséről pedig nem esett szó az interjúban.

Vida József elmondta:
Forrás: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/nehany-het-mulva-12-takarekszovetkezet-marad-magyarorszagon.269433.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Nagyon szeretik a csokot a magyarok

Az OTP Banknál idén október végéig a folyósított támogatások összege megközelítően 29 milliárd forintot tett ki, ami az előző év ugyanezen időszakához képest 46 százalékos bővülés - közölte a pénzintézet az MTI-vel. A szóban forgó időszakban az OTP-nél 9300 csok-kérelmet fogadtak be, az elutasítási ráta minimálisnak tekinthető.

A Takarékbankot, az FHB Kereskedelmi Bankot és az FHB Jelzálogbankot, valamint a takarékszövetkezeteket magában foglaló Takarék Csoportnál január elejétől szeptember végéig a folyósítások 14,41 milliárd forintot tettek ki, ami csaknem 40 százalékkal haladja meg a 2016-os év első kilenc havi értékét. Összesen 4959 darab csok-igénylés érkezett hozzájuk, tíz százalékkal több az előző év azonos időszakinál.

Az UniCredit Banknál több mint 4,7 milliárd forint csok-támogatást folyósítottak az ügyfeleknek az első tíz hónapban, ez több mint kétszerese az előző év azonos időszakinak. A pénzintézet azt is közölte, hogy összesen 1600 csok-igénylést fogadott be, amelynek 85 százalékát hagyta jóvá.

A K&H Banknál az év első hét hónapjában az igényelt támogatások összege elérte a 6,4 milliárd forintot, ez 33 százalékkal több, mint 2016 első hét hónapjában. A pénzintézetnél az igényelt támogatások átlagos összege mintegy 2,8 millió forint volt.

A Budapest Bank és a Raiffeisen Bank október végéig százas nagyságrendben hagyott jóvá csok-kérelmeket, az előbbinél a folyósított támogatás összege 931 millió forintot tett ki, ami csaknem ötszörös növekedést jelent.

A CIB Banknál az előző évhez képest idén 38 százalékkal magasabb volt a folyósított összeg, és közel ennyivel nőtt az igénylők száma.

Az Erste Banknál az első tíz hónapban befogadott csok-igénylések száma 10 százalékkal nőtt az idén a tavalyihoz képest, és a pénzintézet az év végéig további növekedésre számít. Az Erste a benyújtott igénylések több mint 65 százalékát hagyta jóvá a támogatási jogosultság vizsgálata után.

A bankok adatai alapján a darabszámot tekintve többségben vannak azok az igénylések, amelyek használt lakás vásárlására vonatkoznak; a CIB Banknál 58 százalék, az UniCreditnél kicsit több mint 60 százalék, a K&H Banknál 62 százalék, az Erste Banknál több mint 70 százalék ez a szám. Több bank is jelezte ugyanakkor, hogy érzékelhetően nő az igény az új lakás vásárlásához és az építéshez kapcsolt konstrukciók iránt. (Új lakások dömpingje áraszthatja el a piacot.)

A folyósítás összegét tekintve többnyire már más a kép, hiszen ezen a területen - az ingatlanok árfekvéséből adódóan - az építés és az új lakások vásárlása vezet. Az UniCreditnél például építésre és új lakás vásárlására a teljes folyósított összeg 75 százalékát nyújtották. Az OTP-nél a folyósítás 44 és 26 százalékát tették ki a lakóház építéséhez és új lakás vásárlásához igénybe vett támogatások, miközben a használt lakás vásárlásához nyújtott támogatás 29 százalék volt, a bővítési cél pedig minimális részarányt képviselt (egy százalék). A Budapest Bank számai kicsit kilógnak a sorból, a pénzintézetnél a folyósított összeg 36 százaléka vonatkozott mindössze új lakás építésére, vásárlására.

Mennyi a 10 plusz 10 millió?

A három vagy több gyermekes családok által igénybe vehető, 2016 januárban bevezetett 10 plusz 10 millió forintos konstrukciót a Takarék Csoportnál a csok-igénylők 45 százaléka, az OTP Banknál 40 százalék, az UniCreditnél 25 százalék, a K&H Banknál 13 százalék, a Budapest Banknál 10 százalék, a Raiffeisennél 4 százalék kérte.

Miközben a Takarék Csoportnál például a szerződést kötők között a nagycsaládosok aránya 69 százalék, az UniCreditnél a 10+10-es ügyletek kétharmadában van az igénylőknek három vagy több gyermeke. Érdekesség, hogy ez utóbbi pénzintézetnél a 10+10-es ügyletek 3 százaléka esetében nincs még megszületett gyermek. Az Erste Banknál az összes csok-ügyletet nézve a befogadott igénylések közel felénél még meg nem született, vállalt gyermek után igényelték a családi otthonteremtési kedvezményt.

Jellemző, hogy az ügyfelek lakáscéljuk megvalósításához a támogatásuk mellé lakáshitelt is igénybe vesznek, a pénzintézetek válaszaiból az derül ki, hogy 70-77 százalékban történik ez így. Egy-egy csok-igényléshez átlagosan 5-10 millió forintos hitelösszeg kapcsolódik.


Forrás: http://www.napi.hu/ingatlan/nagyon_szertik_a_csokot_a_magyarok.651213.html

Tovább

Eltűnhetnek a bioüzemanyagok, de nem emiatt tiltakoznak a zöldek

Az uniós szabályozás változásairól a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián is szó lesz. Még nem késő regisztrálni.

A testület október 23-án este szavazott a megújuló energia irányelv felülvizsgálatáról, amely konkrét célokat jelöl ki az Európai Unió elé 2030-as teljesítéssel. A holland zöldpárti képviselő, Bas Eickhout által jegyzett jelentést szűk többséggel, 32 igen, 29 nem, illetve 4 tartózkodás mellett szavazta meg a testület.

A jelentés értelmében a bizottság támogatja a bioüzemanyagok kivezetését a Megújuló Energia Irányelv hatálya alól mint a fenntartható energiagazdaságra való áttérés nem hatékony eszközét. A bioüzemanyagok szerepével kapcsolatban számos kétely merült fel, egy nemrégiben megjelent elemzés szerint az EU-ban fogyasztott biodízel 53 százalékát az EU-n kívülről importálják, például az esőerdők irtásával szoros összefüggést mutató trópusi pálmaolaj-termelésből fedezve az igényeket.

Ugyanakkor - egyre több környezetvédelmi és zöld szervezet várakozásával ellentétben a hétfői szavazás eredménye szerint a biomassza használatra vonatkozó szabályozáson nem változtatna a testület. A döntést zöld szervezetek erősen kifogásolják, mondván, azáltal, hogy a testület nem módosította a szabályozást, a megújuló energiaforrások elérendő arányára vonatkozó célok elérése érdekében az erdőket és egyéb érzékeny élőhelyeket egyre fokozottabb kitermelés sújthatja. A döntés így szerintük nem érvényesíti az erdők és a légkör kellő védelmét, emellett az olyan valóban fenntartható módon termelők hosszú távú stabilitását is elmulasztotta biztosítani, mint a hulladékból energiát előállító vállalkozások.
A fa jelenleg az EU első számú megújuló energiaforrása, a közösség teljes megújuló fogyasztásának 45 százalékát ez teszi ki - iparági források szerint azonban jóval nagyobb a részesedése, mint a szél- nap-, víz- és geotermikus energiának együttesen.

Az EU 2009 óta teszi lehetővé tagállamai számára, hogy a zöld és megújuló energiaforrások elterjedése érdekében támogathatssák a fa megújuló energetikai célú használatát, akár import forrásból is. A támogatások hatására a biomassza alkalmazása megugrott a szénerőművekben, bizonyos tagállamokban akár 85 százalékkal is - állítja a Sandbag tanulmánya. Eszerint az ilyen célra felhasznált biomassza 40 százalékát a jellemzően nem kellően hatékony szénerőművekben tüzelik el, ami nem csak azért aggályos, mert így a jelentős közforrású támogatások éppen a szenes infrastruktúra fennmaradását, hanem mert egy olyan eljárást dotálnak, amelynek eredményessége klímaszempontból finoman szólva is kérdéses.

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/eltunhetnek-a-biouzemanyagok-de-nem-emiatt-tiltakoznak-a-zoldek.265993.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

A magyar háztartások fele nem tud pénzt félretenni

A lap az OVB Magyarország és az NRC Marketingkutató legfrissebb, ezerfős reprezentatív felmérése alapján a legnépszerűbb megtakarítási célok között említi a lakáscélú takarékoskodást is.

A magyar családok pénzügyi képzetlenségét mutatja a felmérés szerint, hogy a félretett összeget a magtakarításokkal bíró családok harmada egyszerűen a bankszámláján parkoltatja, pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben alig kapnak érte kamatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez esetben sem állami, sem a személyi jövedelemadó visszatérítésére nem számíthatnak, vagyis gyakorlatilag semmi hozama nincs a félretett pénznek.

Pedig ha például lakás-takarékpénztárba fizetnék be a félretett összeget, az éves megtakarításhoz a befizetések 30 százalékát, évi legfeljebb 72 ezer forint állami támogatást kaphatnának. Ennél is nagyobb kedvezményhez juthatnak azok, akik önkéntes nyugdíjpénztárban tartják szabad pénzeszközeiket: a befizetett összeg ötödének megfelelő, maximum évi 150 ezer forint adókedvezményt élvezhetnének.


Forrás: http://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/A_magyar_haztartasok_fele_nem_tud_penzt_felretenni.html?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral

Tovább

Újraindítják a magyar buszgyártást

A honvédségnek van szüksége magyar fejlesztésű buszokra.

Száz új, hazai fejlesztésű buszt vásárol a Honvédelmi Minisztérium 2019-ig a magyar hadsereg számára – jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter. A buszokat csapatszállításra és rabszállításra is használnák, de az ülések kiszerelésével négy óra alatt átalakíthatóak lesznek kórházi járművé, 15 hordággyal.

A Napi.hu arról írt: a Currus, az Ikarus és a Volvo együttműködésében egyelőre évente 40 buszt gyártanak le. A honvédságnak most 134 autóbusza van, átlagosan 250-300 ezer kilométeres futásteljesítménnyel, az átlagéletkor pedig 25 év.

Részben saját stratégiával, részben állami hadiipari megrendelésekkel az Ikarus növekedési pályára állhat – mondta Széles Gábor, a cég elnöke. 1,5-2 milliárd forintos technikai beruházást hajtottak végre, így a korábbi 1,5-2 helyett ma már csak átlagban 0,2 emberi munkaerő kapcsolódik egy-egy busz gyártásához.


Forrás: http://hvg.hu/kkv/20170922_Ujrainditjak_a_magyar_buszgyartast#rss

Tovább

A friss számok alapján is totális csőd a magáncsőd

A korábban várt 20-30 ezer helyett augusztus közepéig mindössze 980 magáncsőd-eljárást kezdeményeztek az adósok Magyarországon. Nagyjából ez tehát a KDNP által kezdeményezett magáncsőd első 2 évének a mérlege.

Ez a szám abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára adott Trócsányi László miniszter megbízásából Bankóné Borbély Ildikó szocialista képviselő kérdésére, és tegnapi dátummal jelent meg az Országgyűlés honlapján.

A válasz felhívta a figyelmet, hogy

A válasz alapján az adósságrendezési eljárást kezdeményező adósok és adóstársak átlagosan 19 millió forint adósságállománnyal rendelkeznek, nagy szórás mellett (egyes esetekben ez a 60 millió forintot is megközelíti).

Eddig 121 eljárásban utasította vissza a bíróság a kérelmet, vagy szüntette meg jogerősen az eljárást. Bíróságon kívüli szakaszban 27 megállapodás született eddig, és további 388 adósságrendezési eljárásban zajlik a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás előkészítése. Eddig 175 esetben került sor adósságrendezés jogerős elrendelésére. 118 adósságrendezési eljárásban pedig már benyújtották a kérelmet az illetékes bírósághoz, de az még nem hozott döntést. 151 eljárásban a bírósági beterjesztés előkészítése zajlik. Törlesztési támogatást az NGM tájékoztatása alapján mindössze 3 adósságrendezési eljárás során folyósítottak, de az eljárások előrehaladtával vélhetően nőni fog ez a szám.

Forrás: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/a_friss_szamok_alapjan_is_totalis_csod_a_magancsod.260643.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Brutális mennyiségű olaj gyűlt össze alig pár év alatt

Több mint 900 tonna használt sütőolajat gyűjtöttek össze 2011 óta a Mol kijelölt töltőállomásain, a lakosság által leadott sütőolajból bioüzemanyag készül – közölte a társaság.

A biodízel nemzetközi napja alkalmából a Mol ismét a környezettudatosságra és a használt sütőolaj környezetbarát elhelyezésére hívja fel a figyelmet.

Közleményük szerint Magyarországon évente több tízezer tonna étolajat használnak fel. Az üzemi konyhákból és az éttermekből szervezetten folyik a keletkező használt sütőolaj elszállítása és feldolgozása, azonban a háztartásokban használt sütőolaj rendre a lefolyókba vagy a szemétbe kerül. Az olaj nehezen lebomló anyagként jelenik meg a hulladéklerakókban, az élővizekbe kerülve pedig veszélyezteti a vizek élővilágát.

A háztartásokban használt sütőolaj környezetbarát tárolására teremtett megoldást a Mol azzal, hogy országszerte 188 töltőállomásán gyűjtőtartályokat helyezett ki, ahol a lakosság leadhatja az elhasznált étolaját.

A legtöbb használt sütőolaj Budapesten (178 tonna) és Pest megyében (175 tonna) gyűlt össze az elmúlt hat évben, a vidéki városok között pedig Gödöllő az első 20 tonna összegyűjtött sütőolajjal.

A töltőállomásokon leadott használt olajat a Biofilter Kft. gyűjti össze, és tisztítást követően eljuttatja a Rossi Biofuel komáromi üzemébe, ahol bioüzemanyagot gyártatnak belőle. Környezetre káros hulladék helyett így újrahasznosított termék lesz belőle, amelyet a Mol százhalombattai finomítójában használnak fel biokomponensként a gázolaj gyártásához.

Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/brutalis-mennyisegu-olaj-gyult-ossze-alig-par-ev-alatt-571533/
Tovább

Súlyos munkaerőhiány van a Magyar Postánál is

Bejelentett foglalkoztatás, stabil munkahely, biztos megélhetés, segítőkész munkatársak, karrierépítés és üdültetés – ezzel a reklámszöveggel igyekszik magához csábítani a munkavállalókat a Magyar Posta. Legalább 150 embert szinte azonnal fel tudna venni az állami vállalat. Üres állások várnak betöltésre Győrtől Szegedig, a betanított kézbesítőtől a jogtanácsosig megannyi pozícióra keresik a kollégákat. Például a kelet-magyarországi régióban Debrecenbe keresnek postást, gépjárművezetőt pedig Miskolcra és Szolnokra. Vélhetőleg a nagyobb városokban még könnyebben találnak munkaerőt, ám a falvakban komoly problémák vannak. Az ezerlelkes Tiszasasra és Varbóra is keresnek kézbesítőt napi 4 órára, ehhez a munkakörhöz nyolc általános az elvárt iskolai végzettség. Ahhoz viszont már érettségi szükséges, hogy valaki postavezető legyen. Ezt a munkakört például a 800 lakosú Túristvándiban és a 600 fős Nagykökényesen is pályáztatják. Ráadásul ehhez bonyolultabb feladatok is társulnak: a posta munkavállalóinak fejlesztése, panaszkezelés és kapcsolattartás a gazdaság helyi szereplőivel a piaci pozíció megerősítése érdekében.

A bérezés megegyezés szerint alakul, de az általános iskolai végzettséghez kötött állásoknál hozzávetőlegesen bruttó 210 ezer forinttól indul a havi jövedelem. A kistelepüléseken valójában gyakorlatilag elhanyagolható a tényleges postai munka, egy korábbi felmérés szerint napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitást mértek.

Beszédes adat, hogy 121 postán naponta kevesebb mint öt levelet adtak föl, 412 postán pedig heti egy csomagot kellett kezelni. Több kistelepülésen inkább be is zárták a fiókokat, mert felújításukra is milliárdokat kellett volna költeni. Az ingatlanokat most árulja a vállalat, de minimális az érdeklődés. Saját hivatal helyett a kis posták a takarékszövetkezetekkel olvadtak össze. Bár áprilisban a Magyar Posta történelminek nevezett bérmegállapodást kötött a szakszervezetekkel, tegnapi ottjártunkkor éppen senki nem volt a vállalat budapesti karrierirodájában. Pedig a hírek szerint főleg a logisztikai területen azonnali kezdést ajánlanak. Egyébként a bérmegállapodással kapcsolatban általános tévhit, hogy minden egyes postai dolgozó 14 százalékos bérfejlesztést kap, ez csak a komplett bértömeg százalékos emelkedését jelenti, amelynek felosztása külön megállapodásban dől el.

A jelentős munkaerőhiány legutóbb karácsonykor ütközött ki látványosan, ami nem meglepő, hiszen folyamatos a létszámcsökkenés. Még 2010-ben 34 ezren dolgoztak a cégnél, ez a szám mára 30 ezer alá csökkent. Ezt még lehetett azzal magyarázni, hogy a liberalizált piacra való felkészülés jegyében kiemelt szempont volt, hogy versenykörülmények között is hatékonyan tudjon működni a vállalat. Ugyanakkor igaz, hogy piaci alapon nem indokolt például egy tiszasasi posta fenntartása, de mivel a vállalat egyetemes szolgáltatónak számít, kötelessége megoldani a kézbesítést minden településen. Kötelező feladatokból származó milliárdos többletterheit pedig az államnak kell kompenzálnia.
 

A leépítéseket sokáig a csökkenő levélszámmal is lehetett indokolni, tavaly azonban 625 millió belföldi levelet kézbesítettek, ez csaknem 1 százalékos növekedés. Pénzügyi akadálya elvileg nem lehet a munkafelvételnek, hiszen tavaly 191 milliárd forintos forgalom mellett 3 milliárd forint adózott eredménnyel zártak. Ennek ellenére jelentős az elvándorlás: a kézbesítők száma a 2011-es 10,5 ezer főről mára bőven 10 ezer alá csökkent. Nem mellékes, hogy Budapesten elvileg már versenytársa is lehetne a postának, ugyanis a CityMail Kft. 2015-ben engedélyt kapott a közönséges levelek kézbesítésére a hírközlési hatóságtól, de úgy tudjuk, a tevékenységüket azóta sem kezdték meg. Az osztrák postához tartozó Feibra is készült erre, de az állami hatóság többször is elutasította a kérelmét.

Persze nem a Magyar Posta az egyetlen állami vagy önkormányzati társaság, amely munkaerőhiánnyal küzd. Tegnap a MÁV-nál 291 aktuális álláshirdetés futott: pályamunkásból, kocsirendezőből és váltókezelőből is keresik az utánpótlást. A probléma és a kétségbeesés méretét jól mutatja, hogy 35 ezer forintot kap az a dolgozó, aki új embert visz a vasúttársasághoz. A BKV-nál is feszült a helyzet a munkaerőhiány miatt: buszra, trolira és villamosra is sofőrt keresnek, 21 éves kor fölött bárki megfelel, akinek jogosítványa van.


Forrás: https://mno.hu/belfold/sulyos-munkaerohiany-van-a-magyar-postanal-is-2410843

Tovább

Milliárdokat költenek sajtra a magyarok

A sajtvásárlásra fordított összegnél többet csak feldolgozott húsra és sörre költenek a magyarok az élelmiszerüzletekben. A 90 milliárd forintos forgalmon belül továbbra is a trappista a legnépszerűbb fajta, a teljes piac 43 százalékát fedi le.

Az élelmiszer-kiskereskedelem alappillére a sajtértékesítés Magyarországon – állapítható meg a Világgazdaság érdeklődésére a Nielsen által közölt adatokból. A piackutató tudatta: tavaly június és idén május között mennyiség szempontjából stabil maradt, értékben viszont 9 százalékos növekedéssel a 90 milliárd forintot is meghaladta a sajtpiac forgalma, ezzel a feldolgozott hús és a sör után a harmadik legnagyobb árbevételt generáló élelmiszer volt a Nielsen által mért 90 kategória között.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban a fogyasztás eltolódott a magasabb árszínvonalú sajtok felé, a gyártói márkák pozíciója viszont 63-ról 60 százalékra esett vissza egy év alatt. A piackutató szerint továbbra is a trappista a legnépszerűbb fajta, a teljes piac 43 százalékát fedi le, de két számjegyű növekedést ért el az edami, a camembert és a gouda sajt is. A trappista mindenhatóságát az áruházláncok tapasztalatai is alátámasztják: a SPAR tájékoztatása szerint a típus részaránya értékben 37, volumenben 42 százalék, a Tesco az eladások közel felét, az Auchan pedig több mint egyharmadát köszönheti ennek a fajtának.
 

Az értékesített mennyiség több mint felét a csemegepultos eladások biztosítják hazánkban, ez a visegrádi négyek viszonylatában a legmagasabb arány – hangsúlyozta lapunknak a Tesco. Népszerűek az egész, darabolt, szeletelt és reszelt sajtok is. A hipermarket a fogyasztói tájékoztatást segítve a trappista sajtokat egységesen kerek formában, piros csomagolásban kínálja, továbbá minden egyes hazai terméken feltünteti a HU jelzést vagy a magyar zászlót. Az áruházlánc szerint ugyanakkor a gyártókapacitás nem elegendő a teljes hazai sajtfogyasztás kielégítésére.

Magyarországon a vásárlók a penészes sajtokból még óvatosan választanak, a cseh és a szlovák fogyasztók bátrabbak, jóval többet vásárolnak ebből a kategóriából. A Tesco Finest prémium minőségű, különleges sajtválasztékba tartozó termékek eredeti receptúra alapján készülnek, a camembert-t Franciaországban, a parmezánt Olaszországban, a cheddart pedig az Egyesült Királyságban állítják elő.

A SPAR kiemelte, a sajtválaszték nagysága a boltok méretétől és elhelyezkedésétől is függ, a legnagyobb üzleteikben ez közel 350 tételt jelent. Az importált termékek közül számottevő az olasz mozzarella és mascarpone, a francia camembert és brie forgalma, de keresett árucikk a sajtpultban a holland gouda és a görög feta is. Az üzletlánc szerint megfigyelhető egy folyamatosan növekvő vásárlói réteg, amely a minőséget részesíti előnyben. Ettől függetlenül a vevők jelentős része az alacsonyabb árfekvésű termékeket keresi.

Tájékoztatása szerint az Auchan több mint 700-féle sajtterméket kínál, a bolthálózat úgy látja, egyre nagyobb az érdeklődés a szeletelt és a friss sajtok iránt. Utóbbi kategóriában számos új termék jelent meg áruházaikban az elmúlt időszakban.


Forrás: https://www.vg.hu/vallalatok/milliardokat-koltenek-sajtra-magyarok-555731/

Tovább

Ennyit jelentenek Magyarország számára a hazautalások

A Magyarországra érkező külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások GDP-arányos értéke 3,3 százalék, ami a közép- és délkelet-európai, illetve a balti államok 10 százalékhoz közeli arányát tekintve mérsékeltnek mondható, a szűken vett kelet-közép-európai régióbeli adatot viszont kismértékben meghaladja - írja a Világgazdaság keddi számában egy jegybanki kutatásra hivatkozva.

A Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány szerint a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát és növelték a folyó fizetési mérleg többletét.

A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. A tartósan külföldön élők átutalása az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.

Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.

Keressen állást vagy keressen munkaerőt egy olyan újgenerációs állásportálon, amely valódi, pontos egyezőség alapján rangsorolja a jelentkezőket - kattintson az allas.hu oldalra!


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ennyit_jelentenek_magyarorszag_szamara_a_hazautalasok.642968.html

Tovább

Vidéken is elszállnak a panelárak?

Egy év alatt 20-25 százalékot emelkedett több hazai iparvárosban a panellakások kínálati ára. Olyanokban is, ahol a megelőző két-három évben stagnáltak vagy csak alig nőttek az árak - derül ki az Otthontérkép friss felméréséből. A hirdetési portál a megyeszékhelyek és Budapest panelkínálatát vetette össze.

Az Otthontérkép Tatabánya, Kecskemét, Szolnok, Eger, Nyíregyháza, Szeged és Pécs esetében is az országos átlagot jóval meghaladó drágulást figyelt meg a kínálati árakban, amikor 2016 és 2017 második negyedéveit hasonlította össze.

A sort Heves megye központi városa vezeti 25 százalékkal, de a feldolgozóiparban és különösen a járműiparban érintett megyeszékhelyeken is masszív, 20 százalékot meghaladó volt az áremelkedés. Még Pakson is erősen felmentek az árak, mióta biztossá vált, hogy hamarosan megkezdik a második blokk építését.

A főváros jócskán elmaradt ezektől az értékektől, ennek az az oka, hogy magasabb volt a bázis Budapesten, ahol egyébként az egyes lakótelepek között óriási különbségek vannak. Egyes telepek akár 25-40 százalékkal az átlag felett vannak.

Érdekes, hogy az iparban egyébként főszerepet játszó más nagyvárosokban (Székesfehérvár, Miskolc) lassú volt a drágulás, miközben a lakóingatlanok közül (a családi házakat nem számítva) igen magas a panelek aránya. E két járműipari központban 10-13 százalékos volt az áremelkedés, ami  viszonylag alacsony forgalommal járt együtt.
 

„Az iparvárosokban – akárcsak Budapesten - egyre kevesebben tudják megfizetni az új vagy újszerű téglalakásokat, s ezért az olcsóbb, de jó állapotú, netán panelprogramos tömbök felé fordulnak s ez több városban is annyira növelte a keresletet, hogy ezt beépítették az árakba az eladók” – magyarázta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.

A szakértő szerint az egyetemi városokban (Szeged, Pécs) ehhez hozzájön a diákok támasztotta kereslet, ami a befektetési vásárlások arányát viszonylag magasan tartotta az elmúlt másfél évben. Márpedig a befektetők az 1-2 szobás, egyetemközeli, vagy jó közlekedésű, zömmel panellakásokat keresik, ezeket lehet gyorsan jó áron kiadni.

A vezető elemző úgy látja, hogy a panelek ilyen ütemű drágulása biztos nem tartható az év hátralévő részében és 2018-ban. Ugyanakkor az a legvalószínűbb, hogy csökken a különbség a vezető régióközpontok és Budapest között, előbbieknél a kínálati átlagár egyes nagyvárosokban megközelítheti a fővárosi átlagos kínálati ár háromnegyedét is.

Bizonytalanságot okoz azonban a kormány által egyelőre nem részletezett visszabontási terv. A panel tömbök többsége ugyanis társasházként működik, teljesen kiszámíthatatlan, hogy jogilag hogyan fogják rendezni az ügyet, ha eltérő lesz a lakók akarata. Ha sokáig fennmarad ez bizonytalanság, az visszatarthat sok vásárlót, akik más körzetekben fognak próbálkozni – véli a szakértő. 

A kereslet egyértelműen a két véglet felé tart, vagyis a legtöbben a jó vagy nagyon jó állapotú, lehetőleg panelprogramos lakásokat akarják megvásárolni. Az alku mértéke egyébként lassan növekszik a megyeszékhelyeken is, vagyis a panelek ára a jelek szerint elérhette vagy a közeljövőben eléri a fájdalomküszöböt, amikor a keresők már komolyan megfontolják, hogy inkább téglát válasszanak-e.


Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/videken-is-elszallnak-a-panelarak-83162.html?=hirkereso

Tovább

8,7 milliárd forintból fejlődhet Dunaújváros

Négy városfejlesztési projekt indul Dunaújvárosban 8,7 milliárd forintból: a Modern városok program keretében felújítják az élményfürdőt és a sportuszodát, megújul a Szalki-sziget, emellett járási hivatali épületet alakítanak ki, továbbá a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) középületeket, közterületeket újítanak fel.

A Fejér megyei város önkormányzata az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a projektek megvalósítása még az idén elindul.
A Fabó Éva Sportuszoda és az élményfürdő korszerűsítésére 4 milliárd 742 millió forintot fordítanak. Utóbbi jelenleg nincs a város tulajdonában, azt az egyik kereskedelmi banktól 889 millió forintért visszavásárolják, ezt az összeget a teljes költségkeret tartalmazza.

A beruházás során az uszoda teljesen új burkolatokat kap, megújulnak az öltözők, a szauna, a gépészeti rendszer, valamint a vizesblokkok. Az élményfürdőben felújítják a gépészeti és automatikai berendezéseket, a csúszdákat és az élményelemeket pedig helyreállítják. A két létesítmény közötti területen fürdőparkot alakítanak ki, ahol szabadtéri élményelemeket, sportpályákat létesítenek.

A Szalki-sziget esetében az önkormányzat elkészítette a fejlesztésre vonatkozó koncepciót, így láthatóvá vált, hol lehetséges egyéb uniós támogatások bevonása a Modern városok program forrásai mellett. A fejlesztés becsült összköltsége bruttó 1,159 milliárd forint.
 

A szigettel sportolási, vízi turisztikai, rekreációs, pihenési, horgászati igényeket szeretnének kiszolgálni, ennek érdekében az ott lévő éttermet, az öltözőépületeket felújítják, a szabadtéri színpadot átépítik, különféle sportpályákat és mobil lelátókat létesítenek. A sziget partján körben futópályát építenek, mellette kültéri sporteszközöket és pihenőhelyeket alakítanak ki, továbbá létrehoznak egy mobil, turisztikai célú kikötőt.

Szintén a Modern városok program keretein belül, a Fejér Megyei Kormányhivatallal közösen valósítják meg a „Zöld SZTK” néven ismert épületegyüttes átalakítását járási hivatallá. A fejlesztés várható összértéke mintegy 1,9 milliárd forint. Az épületben a Dunaújvárosi Járási Hivatal több szervezeti egysége kapna helyet. Jelenleg ezek a város több pontján szétszórva helyezkednek el, így viszont a városközpont közelében elérhető lesz valamennyi.

A megyei jogú város TOP-forrásából valósítja meg a Zöld város kialakítása projektet, amelyre 900 millió forint vissza nem terítendő támogatást nyert el. A tervek szerint Dunaújváros több pontján rekreációs tereket alakítanak ki, felújítják a Duna-parti sétányt, fejlesztik a Vasmű utat kísérő zöldterületi sávot és a Városháza téri kávézót. Ezen kívül teljesen felújítják a Dózsa Mozit.

Forrás: https://www.vg.hu/gazdasag/87-milliard-forintbol-fejlodhet-dunaujvaros-527515/

Tovább

Jövőre indulnak a Paks 2 építését előkészítő beruházások

Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter bízik abban, hogy Paks 2 2026-ban üzemelni fog, az előkészítő beruházások a jövő év elején indulhatnak.

A miniszter (képünkön) sajtótájékoztatóján elmondta: az Európai Bizottságnak az állami támogatási ügyében folytatott, 16 hónapig tartó vizsgálata megakasztotta a fővállalkozói szerződés végrehajtását, ennek a véghatáridőre gyakorolt esetleges hatását jelenleg elemzik, és előterjesztést készítenek róla a kormánynak.

Hangsúlyozta, kiemelten foglalkoznak azzal, hogy az államközi szerződésben szereplő 40 százalékos hazai beszállítói arány elérhető legyen, de felhívta a figyelmet ennek nehézségeire is. Süli János elmondta azt is: Aszódi Attila korábbi kormánybiztos államtitkárként fog dolgozni mellette.

Kérdésre válaszolva Aszódi Attila kijelentette: az orosz hitelkeretet megnyitották, ebből hamarosan megtörténhetnek az első kifizetések az orosz fővállalkozónak, de az államközi finanszírozási szerződés szerint Magyarországnak bármikor joga van az előtörlesztésre további díjak és kamatok nélkül.

Süli János ismertetése szerint a munkamegosztás alapján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternél marad a Paks 2 beruházást érintő brüsszeli kapcsolattartás. A tárca nélküli miniszter feladatkörébe tartozik egyebek mellett a két új blokk tervezéséről, beszerzéséről, kivitelezéséről, illetve a nukleáris fűtőanyag ellátás biztosításáról szóló megállapodások szakmai irányítása, koordinációja, és ő felel a megvalósítással kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért.

A tárca nélküli miniszter kiemelte, hozzá tartozik a két új blokkhoz kapcsolódó térségfejlesztés összehangolása is. Elmondta, hogy a munkálatok csúcsidején 10-11 ezer ember dolgozik majd a területen, nekik a többi között lakást, étkezést, egészségügyi ellátást kell biztosítani. Hangsúlyozta, hogy hosszú távon fenntartható térségfejlesztést, tőkeerős helyi gazdaságot szeretnének megvalósítani.

Kérdésre válaszolva megismételte, hogy a paksi beruházás megvalósítására kötött szerződés előnyös. Az akkori parlamenti pártok 2009-ben konszenzussal döntöttek a beruházás mellett. Kijelentette: az atomerőműnek nincs alternatívája Magyarországon, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészítik egymást a hazai energiamixben. Szintén egy kérdésre kijelentette, szerinte, ha a jelenlegi ellenzék nyerné a következő választást, ők sem állítanák le a beruházást. (MTI)


Forrás: http://kamaraonline.hu/cikk/jovore-indulnak-a-paks-2-epiteset-elokeszito-beruhazasok

Tovább

A brexit után is Londonban marad két fontos EU-s hatóság?

Előfordulhat, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Bankhatóság (EBA) is az Egyesült Királyságban marad majd a brit kilépés után, a britek legalábbis erre pályáznak. Az EU képviselői szerint kizárt, hogy ez megtörténjen - írta a Portfolio a The Sun alapján.

A múlt hónapban Brüsszel azt nyilatkozta, hogy a két hatósági szervet az EU megmaradt 27 országának egyikébe költöztetnék, a folyamatot pedig április 29-éig kezdenék meg - írja a The Sun.

A brit "Brexit hivatal" szerint viszont még nem döntötte el az EU a két hivatal helyszínét, az ezekkel kapcsolatos tárgyalás is része lesz a britek és az EU közti megállapodás folyamatának.

Az EU képviselői szerint viszont nincs olyan opció, hogy a két hivatal a szigetországban maradhat, úgy kommentálták a britek véleményét, hogy "nem tarthatod meg a tortát és eheted is meg egyszerre"  - írta a Portfolio.

Forrás: http://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/a_brexit_utan_is_londonban_marad_ket_fontos_eu-s_hatosag.634435.html
Tovább

Milliárdokat szednek be a gyorshajtóktól

Csaknem kilencmilliárd forintra nőtt néhány év alatt a gyorshajtás miatt kiszabott bírságok összege, miközben a balesetek száma is enyhén emelkedett. A szupertraffipaxok hatását egyelőre nem lehet felmérni.

Három év alatt másfél milliárd forinttal nőtt a gyorshajtás miatt kiszabott büntetések összértéke – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk megkeresésére adott tájékoztatásából. A hatóság közlése szerint a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó KRESZ-szabályok megsértéséért kiszabott bírság 2014-ben 7 552 775 000 forintra, egy évvel később már 7 993 035 000 forintra, tavaly pedig 8 965 150 000 forintra rúgott.

Figyelemre méltó adat az is, hogy az év valamennyi napjára több mint 700 gyorshajtást regisztrálnak és szankcionálnak a rendőrök. 2016-ban például a sebességhatárt legalább 15-20 km/órával túllépő járművezetőket összesen 265 616 alkalommal bírságolták meg – beleértve az objektív felelősség szabálya alapján azokat is, ahol nem tudták egyértelműen azonosítani a sofőrt.

A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma 2010 óta enyhe mértékben növekszik, hat éve 16 308, tavaly nagyjából 16 500 eset került a nyilvántartásba. Az emelkedés nagyobb mértékű ugyanakkor, ha a 2012-es évhez viszonyítjuk, akkor ugyanis 15 174 volt az esetszám. A súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma viszont csak nagyon enyhe mértékben emelkedett 2012 óta, 2010-hez viszonyítva azonban csökkenés tapasztalható: az akkori 4941-gyel szemben, tavaly 4800 körüli súlyos szerencsétlenség érte az autósokat. A halálos kimenetelű balesetek esetében tovább folytatódott a tíz éve tartó csökkenő trend, és tavalyhoz képest egyedül 2013-ban vesztették kevesebben életüket a közutakon – akkor 591 ember, 2016-ban pedig 597.

Rákérdeztünk arra is, hogy a Véda intelligens kamerahálózat ­beváltotta-e­ a hozzá fűzött reményeket, az ORFK-nál viszont úgy vélik, csak két-három év elteltével lehet majd levonni a következtetést, hogy ezek az eszközök mennyire hatékonyan segítik a közlekedők biztonságát. Ismert, a szupertraffipaxokat uniós támogatással telepítették az ország 134 pontján.

Forrás: http://magyaridok.hu/belfold/milliardokat-szednek-gyorshajtoktol-1499695/

Tovább

Szárnyal a faktoring Magyarországon

Lendületben a faktoring Magyarországon: tavaly 31%-kal 1572 milliárd forintra emelkedett a faktorált forgalom.

A Világgazdaság vette észre elsőként a Magyar Faktoring Szövetség honlapján a friss adatokat. Ezek alapján soha nem látott volument, 1572 milliárd forintos forgalmat produkált tavaly a faktoringpiac hazánkban, ami az előző évihez hasonló mértékű, 31%-os bővülést jelent.

Látványosan megnőtt az elmúlt években a banki szereplők aránya. A korábban piacvezető MKB-t mára a harmadik helyre szorította az élre törő OTP és a második helyre került UniCredit. A negyedik a CIB, amelyet az Erste, a Raiffeisen, a BÁV-Faktor, a Takarék Faktorház, a MagNet és a Budapest Bank követ. Az 5 legnagyobb piaci szereplő részesedése ma már 88%, a 10 legnagyobbé pedig 98%.
A Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint a forgalom 87%-a, 1370 milliárd forint jött belföldi faktoringból. A forgalom 55%-a volt visszkeresetes faktoring, 43%-át pedig nagyvállalati ügyfél vette igénybe. A faktoringszolgáltatásokat leginkább a kereskedelemben (555 milliárd), a szolgáltatásokban (218 milliárd) és az iparban (202 milliárd) működő cégek vették igénybe.

A forgalom növekedése mellett a bruttó faktorált állomány lényegében változatlan: a 2015 végihez hasonlóan 167 milliárd forinton állt, a nettó állomány viszont 140-ről 153 milliárd forintra emelkedett.

Forrás: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/szarnyal_a_faktoring_magyarorszagon.245178.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Új akadályok dőlhetnek le a paksi atomprojekt előtt

Hamarosan újabb engedélyeket kap meg a paksi bővítési projekt, amely csak azt követően futhat fel igazán, ha lezárul az atomerőművel kapcsolatos uniós vizsgálat. Addig a fejlesztésre rendelkezésre bocsátott orosz hitelből sem hívnak le pénzt.

Miután az EU még nem foglalt állást a Paks 2 projekt esetleges állami támogatásával kapcsolatban, a beruházás az úgynevezett rendelkezésre tartás állapotában van - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Aszódi Attila a fejlesztésért felelős kormánybiztos. Csak ennek feloldása után hívhatják le az első részleteket a paksi bővítésre adott orosz hitelből.

Egyelőre az új blokkok műszaki tervein és az előzetes biztonsági jelentésen sem dolgoznak. Ugyanakkor az Országos Atomenergia Hivatal tavasszal kiadhatja a telephelyengedélyt és hamarosan megérkezhet a másodfokú, jogerős környezetvédelmi engedély is. A létesítési engedély kérelmét megint csak a várakozási időszak után állíthatják össze.

Aszódi szerint az elmúlt hónapokban megindult áram-áremelkedés és a következő évek fejleményei alapján meg fog térülni a bővítés. A beruházás a számításaik szerint nagyjából 55 euró/megawattórás ár mellett  rentábilis, miközben az elmúlt két hónapban minden nap 50 euró felett volt ez az ár. Paks malmára hajtja a vizet, hogy sok erőművet bezárnak a jövőben és leépítik a zöldenergia ártámogatását - mondta Aszódi.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_akadalyok_dolhetnek_le_a_paksi_atomprojekt_elott.630601.html

Tovább

A földadó több szempontból is aggályos - az erdőtulajdonosok jogi lépéseket javasolnak

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) szerint több önkormányzat aránytalan mértékben kivetett földadóval sújtja az erdőgazdálkodókat. Ez ellen jogi lépéseket javasol. A NAK határozott véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos.

Az elmúlt fél évben több erdőtulajdonos kért segítséget a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségétől (MEGOSZ), mivel nehezményezték, hogy számos helyi önkormányzat a működésükhöz szükséges források előteremtése miatt termőföld-adót vetne ki az erdőkre, így közvetve az erdőtulajdonosokra, erdőgazdálkodókra is. A MEGOSZ szerint még mielőtt országosan elterjedne ez a módszer, elejét kell venni az aránytalan, gazdaságossági számításokat nélkülöző adókivetésnek.

A szövetség elismeri, hogy az önkormányzatoknak rendeletalkotási joguk van, így adórendeletet is hozhatnak. Több esetben viszont teljesen nyilvánvaló, hogy az adott önkormányzatok minden gazdasági számítást nélkülözve a saját költségvetési hiányukat osztották szét a településhatárban lévő területekre, függetlenül annak teljesítőképességétől. Ennek mértékét külön jogszabály nem korlátozza, viszont a MEGOSZ szerint a közös teherviselésnek vannak írott és íratlan szabályai. Például az, hogy a kivetett adó az adóalany teljesítőképességét ne befolyásolja olyan módon, hogy ne tudja folytatni a tevékenységét. Továbbá a közös teher arányos legyen a térségben termelhető javak tömegével, a gazdálkodásba vont területekről származó jövedelemmel.

Az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységébe nincs beleszólási lehetőség, de a szövetség úgy véli, a kifogásolt helyi jogszabályokat több fórumon meg lehet támadni. Fontos, hogy ezek jól dokumentált válaszokat igényelnek, mert nem lehet arra számítani, hogy az önkormányzat saját meggondolásból visszavonja a rendeletét, ezért jól felépített jogi lépéseket kell tenni. Első lépésként indoklással, írásban tudatni kell az önkormányzattal a döntésével ellentétes véleményt, és kérni kell annak visszavonását. Az indoklásban fontos megemlíteni, hogy a rendeletalkotási jog nem vitatott, de a számítás alapja, a jövedelmezőség igen. Indoklásként a hosszú termelési ciklusból adódó szakaszonként jelentkező jövedelmet, annak egy évre viszonyított csekély mértékét is elemezni, kihangsúlyozni szükséges.

Itthon többnyire az erdő a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területen található, művelése extenzív, jövedelmezősége magyarországi természeti, éghajlati és fafaj viszonyokat figyelembe véve 1,2-1,7 százalék a terület és faállomány értékéhez viszonyítva – ami az azonos körzetben lévő mezőgazdasági terület jövedelemtermelő-képességének megközelítőleg az 5-7 százaléka. Ebből következően a mezőgazdasági művelésbe vont területekre kivetett adó 5-7 százaléka az elfogadható adómérték. Ez még természetesen nem tartalmazza a támogatások különbségéből adódó, erdők esetében hátrányos helyzetet.
 

Szükséges még felhívni az adott önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a rendeletet nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor jogi úton kívánják a kialakult, az önkormányzat hibájából bekövetkezett aránytalan teherviselés javítását kikényszeríteni. Az önkormányzat válasza után lehet a következő lépéseket megfontolni, és a pertársaság megalapítását megkezdeni.

Még január elején írta meg a Világgazdaság, hogy a termőföldekre kivetett adó után – amit 2015 óta tesz lehetővé a törvény – jelenleg 56 önkormányzat jut bevételhez, ez év januárjától pedig alig féltucatnyi helyhatóság vezetett be ilyen új terhet. A földművelésügyi tárca ugyan változatos módszerekkel igyekezett megakadályozni a termőföldekre kivetett helyi adók terjedését, ám csak annyit sikerült elérnie, hogy azok a helyben termelő földtulajdonosok mentesülhessenek a megfizetése alól, akik ott vállalkozókként végzik ezt a tevékenységet. (Ez nem jelent minden termelőt: az őstermelők közül például csak az minősül vállalkozónak, aki 600 ezer forintos éves jövedelmet bevall).

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) semmilyen mértékben és semmilyen formában nem ért egyet a termőföld megadóztatásával – az erről szóló határozatot a kamara országos elnöksége még 2014. decemberében fogadta el, és ez az álláspontja azóta is változatlan. A NAK határozott véleménye szerint a földadó több szempontból is aggályos. Az adót a földtulajdonosok előbb-utóbb továbbháríthatják a földhasználókra, így fennállhat az az eset, hogy a földhasználóknak közvetlenül az iparűzési, közvetve pedig a földadót is meg kell fizetniük. További problémát jelent, hogy a földadó forrást von ki az agráriumból.


Forrás: http://www.agrotrend.hu/piac/agrarpenzek/a-foldado-tobb-szempontbol-is-aggalyos---az-erdotulajdonosok-jogi-lepeseket-javasolnak

Tovább

Több ezer kft. szűnhet meg Magyarországon

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt - mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére - emlékeztetett.

A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem atörzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz - mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és
még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön.


Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak - figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz - tette hozzá. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget.

2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog - jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát - emelte ki a Madarasi Anna.

Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük.

A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/tobb_ezer_kft_szunhet_meg_magyarorszagon.243768.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Foglalkoztatás: nagyok a földrajzi eltérések

A foglalkoztatást tekintve az ország egyes részei között jelentős eltérések vannak, hiszen Északnyugat-Magyarországon már most is jelentős a munkaerőhiány, az ország északi részén pedig az átlagosnál  még mindig több az álláskereső - mondta Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn közölt adataira reagálva.

A KSH hétfői közlése szerint 2016 negyedik negyedévében a foglalkoztatottak száma 4 millió 411 ezer volt, 3,6 százalékkal (152 ezerrel) több, mint egy évvel korábban. Az államtitkár hozzátette: ezen a helyzeten az oktatáson túl a munkaerő mobilitással lehet segíteni. 

Az elmúlt négy évben Magyarországon folyamatosan emelkedtek a bérek, ennek révén megindult a munkaerő visszavándorlás is, tehát egyre többen úgy látják, hogy "a magyar munkahelyek olyan mértékű jövedelmet tudnak adni, amiből már Magyarországon is jól meg lehet élni" - közölte Cseresnyés Péter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány kezelése érdekében harmadik országbeli munkavállalók behívására is szükség van. Erre az elmúlt években már rendelkezésre állt egy 50 ezres keret, miközben eddig az országban csupán 6-7 ezren dolgoztak harmadik országbeli, vagyis nem európai uniós munkavállalóként.

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a magyar munkahelyek ne szűnjenek meg és ennek biztosítása érdekében harmadik országbeli munkavállalókat is kell behozni az esetlegesen fellépő munkaerőhiány ellensúlyozására.


Forrás:
http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/foglalkoztatas-nagyok-a-foldrajzi-elteresek

Tovább

Tavaly nőtt az üzemanyag-fogyasztás

Tavaly 5,5 százalékkal, csaknem 3 milliárd 358 millió literre nőtt az üzemanyag-fogyasztás a magyar piacon, ezen belül a gázolaj iránti kereslet 6,4 százalékkal, a benziné pedig 4,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

A Magyar Ásványolaj Szövetség csütörtökön közzétett adatai szerint benzinből 1,310 milliárd liter fogyott 2016-ban, gázolajból pedig 2,048 milliárd liter.
   
Az üzemanyagok közül a legnagyobb mértékben, 35,4 százalékkal a prémium motorbenzin iránt nőtt a kereslet, ebből összesen több mint 63,769 millió liter fogyott tavaly. A 95-ös motorbenzinből 3 százalékkal több, 1,242 milliárd liter fogyott. Ugyanakkor a 98-as benzinből 23,5 százalékkal kevesebbet, 3,384 millió litert adtak el.
   
A prémiumgázolaj-fogyasztás 33,8 százalékkal, 151,840 millió literre nőtt. A normál gázolajból 2015-höz képest 4,7 százalékkal többet, 1,896 milliárd litert vásároltak.
   
A szövetség összesítése szerint tavaly az első negyedévben még 6,3 százalékkal nőtt az üzemanyagok fogyasztása 2015 első negyedévéhez képest, majd a második negyedévre a növekedés mértéke 6,1 százalékra csökkent.
   
Az első háromnegyed évben összességében viszont 6,3 százalékos volt az üzemanyag-fogyasztás növekedése az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest, ezen belül a benziné 4,7 százalékkal, a gázolajé pedig 7,3 százalékkal nőtt. Az első kilenc hónapban összesen mintegy 2,511 milliárd liter üzemanyag fogyott, mintegy 981 millió liter benzin és 1,529 milliárd liter gázolaj.
   
A Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatai, a nagy üzemanyag-forgalmazók kútjainál 2015-ben összesen 3,181 milliárd liter, míg 2014-ben 2,955 milliárd liter üzemanyagot értékesítettek.

Forrás: https://profitline.hu/hircentrum/hir/361827/Tavaly-nott-az-uzemanyag-fogyasztas
Tovább

Rohamtempóban fogy a hazai földgázkészlet

A kereskedelmi tárolók töltöttsége már húsz százalék alatt van, valamivel alacsonyabban, mint tavaly ilyenkor

Gyors ütemben fogynak az ország kereskedelmi földgáztárolóiban lévő készletek, mivel a hideg miatt jelentősen megnövekedett a gázfelhasználás. Abban az esetben, ha a jelenlegi, napi 0,5 százalékos tempóban apadnak a tartalékok, akkor február második felére kiürülnek a kereskedelmi tárolók.

Az állami kézben lévő, együttesen 4,3 milliárd köbméter kapacitású létesítményekben – a zsanai, a hajdúszoboszlói, a pusztaedericsi és a kardoskúti állomáson – a feltöltöttségi szint már 19 százalék alá csökkent. Ez pedig azt jelenti, hogy a még kitárolható mennyiség alig több mint 800 millió köbméter. Persze elképzelhető – főleg, ha az idő jobbra fordul –, hogy ezzel a mennyiséggel is kihúzzuk tavaszig, az viszont tény, hogy a megelőző esztendőkben ennél több gázt tartalmaztak a tárolók január elején. Hét éve például 70 százalék fölött állt még a töltöttség. A mutató azóta azonban 2015-öt kivéve lefelé tart – akkor 45,5 százaléknyi gáz maradt a tárolókban ilyenkorra –, de még tavaly ilyenkor felette voltunk bő két százalékkal a jelenlegi szintnek.

Manapság az ország napi földgázfogyasztása csaknem eléri a 80 millió köbmétert. Ezt a mennyiséget azonban a tárolókból kinyert földgáz mellett az Oroszországból importált és az Ausztria felőli vezetékeken behozott, illetve a hazai kitermelésű gázból együttesen fedezik a szolgáltatók. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára a napokban közölte, a Magyarországra irányuló földgázszállítás folyamatos, nyomáscsökkenést nem tapasztaltak, és erre vonatkozó előrejelzés sem érkezett a partnerszolgáltatóktól. Elmondta: a téli fűtési szezon kezdetén 3,7 milliárd köbméter gáz volt a tárolókban. Ebbe a mennyiségbe az államtitkár beleszámíthatta a zsanai tárolóban lévő, csak különleges vészhelyzetek esetén felhasználható mintegy 900 millió köbméter biztonsági tartalékot is.

Az állami kézben lévő tárolókba a hirtelen őszi lehűlés miatt idén a szokásosnál két héttel korábban, már október elején leállt a betárolás és elkezdődött készletek felhasználása. A tárolók feltöltöttsége azonban akkor is csak a 45,5 százalékos szintet érte el, ez pedig hozzávetőleg 1,9 milliárd köbméter betárolását jelentette. Azóta folyamatosan apad a tartalék.

Aradszki arról is beszélt, hogy az ország napi gázfelhasználási kapacitása jelenleg 201 millió köbméter. Ezen az államtitkár feltehetően azt értette, hogy ennyi gáz kerülhet maximálisan naponta a hazai ellátási rendszerbe, ha az összes tárolói, import, illetve belföldi kitermelési kapacitást felhasználjuk. – Ehhez képest a tényleges fogyasztás kisebb, tehát bőven van tartalék – mondta az államtitkár, aki hozzátette, hogy az előző évhez képest idén 13 százalékkal növelték a kötelezően tárolandó gázmennyiséget.

Emlékezetes: az idei betárolási időszaktól, vagyis áprilistól kezdve új módszertan alapján számolják ki, hogy a téli felkészülés során mekkora földgázmennyiséget szükséges a hazai kereskedelmi és biztonsági tárolókban elhelyezni. Az új szabályok szerint az egyetemes (lakossági) szolgáltatóknak a következő fűtési szezon kezdetéig az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább hatvan százalékát kell a hazai földgáztárolókban készletezniük. Míg a korábbi szabályozás azt írta elő, hogy a következő fűtési idényben várható gázfelhasználás hatvan százalékát tárolják el a lakosságot kiszolgáló cégek. A mostani fűtési idény az első, amikor az állami gázcégnek kellett gondoskodnia a lakossági szükséglet készletezésétől. Az idei szezonban az állami Főgáz Zrt. lett az országban az egyetlen lakossági gázellátó vállalat, ami 3,4 millió ügyfél kiszolgálását jelenti.

Az ország teljes éves gázfogyasztása 8-10 milliárd köbméter körül van, ennek mintegy hetven százaléka télen fogy el. A lakossági felhasználás évente 3–4 milliárd köbméter, amiből a téli fogyasztás általában 2,5–2,8 milliárd köbméter közötti mennyiség. A hazai földgázfelhasználás nagysága nagymértékben függ a napi középhőmérséklettől. A tapasztalatok szerint 15,4 Celsius-fok alatt ugyanis minden további egyfokos csökkenés 2,1 millió köbméterrel növeli a napi földgázfogyasztást. Ezért abban az esetben, ha tartós marad a fagyos időjárás, akkor továbbra is gyors ütemben apadnak a gáztartalékok.

Aradszki András azt is hangoztatta, hogy a magyar gázellátó rendszer korszerű, képes a legextrémebb igényeket is kielégíteni, vagyis tartós hideg esetén is biztosított a gázellátás. Lehetséges rizikófaktorként említette a gázimport megszűnését valamilyen irányból, amire 2009-ben volt utoljára példa Ukrajna felől. Ha ez ismét megtörténne, akkor is van további beszerzési lehetőség, például Ausztria és Szlovákia felől – tette hozzá az államtitkár.

Könnyen frászt kaphat azonban az az érdeklődő, aki a Földgázszállító Zrt. honlapján böngészné az ország gázforgalmi adatait. Az ott látottak alapján ugyanis úgy tűnik, tavaly szeptember harmincadika volt az utolsó nap, amikor földgáz érkezett Magyarországra. Azóta a beregdaróci, tehát a keleti, illetve a mosonmagyaróvári, vagyis a nyugati betáplálási pont is nulla kilowattórás behozatali adatot mutat. Szerencsére ez nem azt jelenti, hogy elakadtak a szállítások, csak azt, hogy rossz az oldal. Lakatos Edinától, a társaság szóvivőjétől megtudtuk, hogy egy elhúzódó technikai probléma miatt képtelenek feltüntetni az adatokat, de valójában mindkét irányból a megszokott ütemben zajlik az import. Kérdésünkre, hogy vajon mikorra sikerül helyrehozni a rendszert, Lakatos Edina nem tudott válaszolni, megnyugtatásul hozzátette ugyanakkor, hogy egyéb irányú adatszolgáltatási kötelezettségeiket teljesíteni tudják, így például az energiahivatal naprakészen tisztában van az aktuális forgalmi helyzettel.


Forrás: http://mno.hu/gazdasag/rohamtempoban-fogy-a-hazai-foldgazkeszlet-1380383

Tovább

Újabb gázszolgáltató olvadt be a Főgázba

A közlemény szerint a lépéssel már valamennyi lakossági földgázfogyasztót a Főgáz szolgál ki. A fogyasztók továbbra is a megszokott helyeken és felületeken intézhetik ügyeiket, az egyedi ügyfél-azonosítók változatlanok maradtak - írták.

Nincs teendőjük a fogyasztóknak a beolvadás során a csoportos beszedési felhatalmazásokkal sem, mivel a kedvezményezett automatikusan a Főgáz lett.

A közlemény szerint a beolvadással tovább javult a lakossági földgázszolgáltatás hatékonysága és minősége, hiszen a Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye egyetemes szolgáltatásban ellátott mintegy 750 ezer gázfogyasztója is a Főgázhoz került, amely ezzel már 3,4 millió ügyfél ellátásáról gondoskodik.

A Főgáz 2015. szeptember 29-én vásárolta meg az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. többségi részvénycsomagját a GDF International S.A.-tól, majd annak kizárólagos tulajdonosa lett - áll a közleményben.

Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/ujabb-gazszolgaltato-olvadt-be-a-fogazba-76669.html?=hirkereso

Tovább

A kormánnyal kooperálna a Coop

Vannak Magyarországon olyan kistelepülések, amelyeken csak a kormányzattal közösen lehet megoldást találni a lakosság-megtartásra és a vásárlóerő növelésére, különben csak veszteségesen lehet üzemeltetni a helyi kisboltot - mondta Petkó László, a Coop cégcsoport új elnöke a Világgazdaság hétfői számában megjelent interjúban.

A lapnak az új igazgató arról is beszélt, az eddigi bérszínvonal mellett optimalizálniuk kellett a bolthálózatot a jövedelmi viszonyok markáns különbségei illetve a dohányforgalom kiesése miatt. Mint mondta, a Coop sok olyan térségben van jelen, ahol az életszínvonal és a jövedelmi viszonyok messze elmaradnak a főváros vagy a nagyvárosok átlagától, a Coop 2600 üzletének több mint a fele kistelepüléseken működik.

A kereskedelemben a garantált bérminimum emelése nagy problémát okoz, mert ott többnyire szakképzett munkaerőt kell alkalmazni. Márpedig utóbbiak legkisebb bére két év alatt összesen 37 százalékkal emelkedik, ami jócskán meghaladja a várható forgalombővülést, és amelyből csak keveset kompenzál a 7 vagy 7,5 százalékos járulékcsökkentés - mondta.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/a_kormannyal_kooperalna_a_coop.626322.html

Tovább

Rengeteg energiára lesz szüksége Magyarországnak

A magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot - vélik a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében.

A Mavir minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési, beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista változatban fogalmazza meg előrejelzését.

A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely 2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő.

A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése miatt. 

A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt. 

Döntően nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg. 

A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg.

A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.

A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz év során (optimista forrásoldalú változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2. felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.

Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító  mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg.

A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.


Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/rengeteg-energiara-lesz-szuksege-magyarorszagnak-479020

Tovább

Már jövőre kezdődhet a magyar nyugdíjkatasztrófa

A jövőre esedékes minimálbér-emelés miatt is bajba kerülhetnek a nyugdíj előtt állók, mert ha a cégek nem tudják kigazdálkodni a költségnövekedés fedezetét, akkor 4-6 órás foglalkoztatásra állhatnak át, ami csökkentené az érintettek szolgálati idejét, és ezzel nyugdíjának összegét.

Jelenleg a nyugdíjak átlagos összege 120 ezer forint körül alakul, ami a tervezett 0,9 százalékos emeléssel 1000-1100 forinttal nőhet jövőre. Ez nem sokat hoz a nyugdíjasoknak, az állami nyugdíjkasszát azonban már ez az emelés is megterheli - derül ki a Magyar Nemzet összefoglalójából.

A vártnál nagyobb infláció nagyobb nyugdíjemeléshez vezethet, mint ahogy egyszeri nyugdíj-kiegészítés is szóba jöhet - mint arról Orbán Viktor miniszterelnök korábban beszélt. A napilap számításai szerint bizonyos feltételek teljesülése mellett ennek segítségével jövő januárban - az országgyűlési választások előtt - 8000 forint landolhat a nyugdíjasok zsebében.

Kopogtat a baj

Az újságnak nyilatkozó szakértő szerint már 2030-tól gondok lehetnek a nyugdíjkassza finanszírozásában, mivel visszavonulnak a Ratkó-korszak szülöttei és utánuk kisebb létszámú korosztályok jönnek. Így kevesebb befizetőre esik majd több nyugdíjas. Sok nyugat-európai országban a nyugdíj-korhatár emelésével reagálnak a társadalom elöregedésére, ám Magyarországon a 2018-as választások előtt erről biztos nem lesz szó.

Ugyanakkor a minimálbér emelése már jövőre keresztbe tehet azoknak, akik a nyugdíj előtt állnak. Ha a kisvállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni ennek fedezetét, akkor 4-6 órás részfoglalkoztatásról szóló munkaszerződést írathat alá dolgozói egy részével. Ezzel csökkenne a szolgálati idejük, s így a várható nyugdíjuk is.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mar_jovore_kezdodhet_a_magyar_nyugdijkatasztrofa.625132.html

Tovább

Az ingyenáram időszaka egy év múlva véget ér

Várhatóan már csak 2017 végéig lehet ingyen feltölteni a villanyautókat Magyarországon, mert akkorra az NGM elkészíti az érintett termék vagy szolgáltatás speciális árszabályozását.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) már dolgoznak az elektromos autók által vételezhető áram árszabályozásán – tudta meg a Világgazdaság. Ám amíg nincsenek meg az új tarifák, addig a kereskedők nem kérhetnek pénzt a töltésért, vagyis ingyen tankolható az áram az országban egyre több helyen üzembe helyezett töltőberendezéseken. A jó világ várhatóan 2017 végéig tart, mert az NGM – a Világgazdaságnak adott válasza szerint – ekkorra végez a jelenlegi szabályozás finomításával, átalakításával.

Annyi már tudható, hogy a minisztériumban eddig nem készült olyan javaslat, hogy az e-áramnak jövedéki adótartalma is legyen, és az biztosra vehető, hogy ez az áram versenypiaci termék lesz. „Mivel a tankolás díja nemcsak az áram díját, hanem az egyéb költségeket – így például a töltőamortizációhoz, a kapacitás rendelkezésre tartásához, a karbantartáshoz, az ügyfélszolgálathoz és a pakolóhelyhez kapcsolódó költségeket – is tartalmazza, a hatósági ár bevezetése nem indokolt” – közölték lapunkkal.

Munkája során az NGM figyelembe veszi a nemzetközi tapasztalatokat is, ezekből a Világgazdaság is bemutat néhányat. Németországban például az elektromos autóknak nem áramot, hanem idő- vagy idő- és áramalapon meghatározott, versenypiaci e-mobilitási szolgáltatást adnak el állandó vagy eseti szerződés alapján. Az ár tartalmazza az áram költségét, a töltő-infrastruktúra használati díját, az informatikai rendszer díját és az esetleges adókat.

Az Egyesült Államokban az idén a villanyautóknak eladott áram piaci átlagára kilowattóránként (kWh) 10 cent körüli (29 forint), vagyis alacsonyabb a 11,7 centes lakossági átlagtarifánál. Ám nagy a szórás, mert az ár függ a töltés hosszától, napjától és napszakától is, így lehet 3, de akár 50 cent is. Cégek esetében a töltők és infrastruktúrájuk telepítési költségének 30 százaléka, de legfeljebb évi 30 ezer dollár jóváírható az adóból, míg egy magánszemély e-autó-tulajdonos évente maximum 1000 dollárral csökkentheti az adóját.

Európában az észtországi gyakorlat emelendő ki, mert ott működik a világ első országos lefedettségű gyorstöltőhálózata. Az e-autósok többféle tarifából és csomagból választhatnak az állami tulajdonú hálózat üzemeltetője, az Elmo rendszerében. A hetente egy-két alkalommal töltők kombinált havi alapcsomagja 10 euróba kerül, ebben egy korlátlan nagyságú töltés ára 2,5 euró. A gyorstöltő legfeljebb 60 percig használható, a tarifán áfa is van. A heti egy-két alkalomnál gyakrabban töltők a vételezett áram mennyisége után fizetnek, de csak nagyjából. A havi díj itt 30 euró, egy töltésé ára pedig 1,2 euró, ha az autós már túllépte a havi 150 kWh-s korlátját.

Hazai piaci vélemények szerint a szolgáltatás itteni versenye kibontakozhat úgy is, ahogyan az ma kőolajalapú üzemanyagok piacán történik, de úgy is, hogy adott töltőnél több kereskedő is kínálja az áramát. Pénteken járt le egyébként az a határidő, ameddig az uniós tagországoknak tájékoztatniuk kellett az Európai Bizottságot arról, milyen lépéseket kívánnak tenni az alternatív üzemanyagok piacának fejlesztése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése érdekében.

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/az-ingyenaram-idoszaka-egy-ev-mulva-veget-er-478083
Tovább

Kénytelen lesz elővenni az ollót a jegybank?

A vártnál lényegesen lassabb harmadik negyedévi növekedési ütemek után a közép-európai EU-gazdaságok jegybankjainak valószínűleg módosítaniuk kell reálgazdasági és inflációs előrejelzéseiket - vélekedtek londoni pénzügyi elemzők az elmúlt negyedév előzetes GDP-adatainak keddi ismertetése után.

A fogyasztás a fő hajtóerő

Egyes citybeli vélemények szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várhatóan további kamatcsökkentéseket is végrehajt.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az előzetes térségi GDP-becslésekről összeállított helyzetértékelésükben közölték: a lengyel gazdaság idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket 0,3 százalékponttal, 2,7 százalékra, a román gazdaság idei teljesítményére szóló prognózisukat 0,2 százalékponttal, 4,9 százalékra csökkentették. Magyarországon és Csehországban változatlanul 2, illetve 2,6 százalékos növekedést várnak az idén.

A cég szerint az első becslésből sok részlet ugyan nem derül ki, de az aktivitási adatok arra vallanak, hogy a térségben a fogyasztás maradt a növekedés fő hajtóereje, a beruházások azonban a fogyasztásnál nagyobb mértékű negatív hatást gyakorolhattak a növekedésre.

A JP Morgan londoni elemzői Közép-Európában jövőre átlagosan 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak az idei előrejelzésükben szereplő 3,1 százalék után. Kiemelték, hogy ez jórészt stabil növekedési különbséget jelent a közép-európai és a nyugat-európai EU-térség között. A ház Nyugat-Európában is hasonló lassulást vár: becslése szerint 2017-ben ott 1,5 százalékos növekedés várható az idei prognózis által valószínűsített 1,7 százalék után.

Ösztönzőbb költségvetési politika

A JP Morgan várakozása szerint a közép-európai EU-gazdaságokban továbbra is a belső kereslet lesz az elsődleges növekedési hajtóerő, de jövőre már valamelyes eltolódás várható a beruházások felé. Emellett térségi gazdaságok költségvetési politikái is ösztönzőbbé válhatnak: a JP Morgan becslése szerint régiós átlagban a hazai össztermék 0,7 százalékának megfelelő költségvetési növekedésösztönzéssel lehet számolni 2017-ben az idei 0,4 százalék után.

A ház szerint a jövő évre várt erőteljesebb költségvetési ösztönzésben a térségen belül Magyarországnak lesz jelentős szerepe: itt a JP Morgan londoni elemzői 1,2 százalékos GDP-arányos költségvetési ösztönzést valószínűsítenek 2017-ben.

A cég becslése szerint az új autóipari beruházások 0,2 százalékponttal növelhetik a magyar gazdaság növekedési ütemét 2017-ben és 2018-ban is.

Enyhíthet a jegybank

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői ugyanakkor monetáris enyhítést is jósolnak jövőre Magyarországon.

A ház szerint a keddi GDP-becslések után a térségi jegybankoknak meg kell vizsgálniuk növekedési és inflációs előrejelzéseiket. A Commerzbank elemzői szerint a központi bankok növekedési prognózisai nagy valószínűséggel enyhén csökkennek, az inflációs előrejelzések azonban akár felfelé is módosulhatnak, tekintettel az elmúlt időszak inflációs meglepetéseire.

A cég a konszenzusnál jóval borúlátóbb térségi növekedési előrejelzéseket adott. Várakozása szerint a magyar gazdaság például az idén 1,3 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal növekszik.

Változtat véleményén a jegybank

A Commerzbank londoni elemzői szerint a harmadik negyedévi beszerzőimenedzser-indexek az egész térségben végig azt jelezték, hogy kifulladóban van a régió növekedési ciklusa, és nemcsak az EU-források lassabb folyósítása miatt. A beruházások a várakozásoknál jóval nagyobb mértékben lassultak, emellett a magánszektor fogyasztási aktivitása is meglehetősen lanyha volt, és a nettó export sem járult hozzá a térségi növekedéshez - hangsúlyozták a cég elemzői.

A Commerzbank szakértői ebben a környezetben azzal számolnak, hogy az MNB - jóllehet gyakorlatilag kizárta a kamatcsökkentéseket - végül mégis elszánja magát erre: a ház előrejelzése szerint a magyar jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,90 százalékról 0,50 százalékra csökken.


Forrás: http://www.tozsdeforum.hu/tozsde/kotvenypiac/kenytelen-lesz-elovenni-az-ollot-a-jegybank-74995.html?=hirkereso

Tovább

Elzárták az oroszok Magyarország felé az olajcsapot

A Basnyefty októbertől decemberig 525 000 tonnányi, a Barátság kőolajvezetéken szállítandó olajra vonatkozó kvótával rendelkezett eddig, októberben még a terveknek megfelelően 180 ezer tonna olajat szállított le, november eleje óta azonban leállította a szállításokat e vezetéken keresztül.

A cég az elmúlt négy évben exportált olajat a belizei központtal rendelkező Normeston kereskedőcéggel kötött hosszú távú szerződése alapján. Kereskedők szerint a szállítás leállításának háttérben a Basnyefty új tulajdonosának, a Rosznyeftynek az értékesítési stratégiája áll, a cég ugyanis a végső vásárlókkal közvetlenül megkötött szerződésekben hisz.

Az egyetlen érintett végső vásárló a hírügynökség szerint a Mol. Kereskedők úgy vélik, a Basnyefty a Szlovákiának és Magyarországnak leszállítandó olajat kikötőkbe irányította.

Az állami ellenőrzés alatt álló Rosznyefty 330 milliárd rubelért, vagyis közel 5,2 milliárd dollárért vásárolta meg a Basnyefty 50,1%-os, vagyis többségi részesedésért, és kormányzati jóváhagyásra vár a fennmaradó kisebbségi tulajdonrész megvásárlásához.

Forrás: http://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/elzartak_az_oroszok_magyarorszag_fele_az_olajcsapot.1052179.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27

Tovább

Magyarországra költözhet az európai uniós bankfelügyelet

Az Európai Unió több fontos intézményét és nyugati nagyvállalatok nagyobb csoportját is Magyarországra csábítaná Londonból a kormány. Az érintett szervezetek a Brexit miatt hagyhatják el az angol fővárost. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Időknek azt mondta: a kabinet a múlt héten már hivatalosan is beadta pályázatát az EU bankfelügyeletének ide költöztetéséért, és az ország hamarosan versenybe szállhat az uniós gyógyszerhatóságért is. A cégeket az adózás egyszerűsítésével nyernék meg.

A magyar kormány megpróbálja kihasználni, hogy a britek kilépése miatt a következő időkben több fontos intézmény és nagyvállalat is elhagyhatja Nagy-Britanniát. – Számos uniós szervezet központja jelenleg Londonban található, az érintett felügyeletek és hatóságok a jövőben biztosan más országba teszik át székhelyüket – mondta lapunknak a nemzetgazdasági tárca vezetője. Varga Mihály szerint Magyarország szerepét, befolyását növelhetné, ha az Angliából elköltöző intézmények egyike, vagy akár több is közülük Budapesten találna új otthonra. – Jelenleg székhelyet keres magának például az EU bankfelügyelete – mondta a szakminiszter, hozzátéve: a magyar kormány már meg is tette az ügyben a szükséges lépéseket.

A kabinet a múlt héten döntött arról, hogy hazánk versenybe száll a fontos pénzügyi szervezet ideköltözéséért. – Pályázatunkat hivatalosan is benyújtottuk az uniónál, azt szeretnénk, ha a jövőben Budapesten működne ez az uniós szervezet – fogalmazott Varga Mihály. Úgy vélekedett, gazdasági előnyök egész sora is fűződhetne ahhoz, ha a felügyelet székhelye ezentúl nálunk lenne. Ennek nyomán új pénzügyi szereplők, bankok és befektetők jelenhetnének meg idehaza, ami érdemi fellendülést is hozhatna a bankszférában.
 

Más uniós hatóság Magyarországra csábításának ötlete is felmerült, így komolyan fontolgatja a kormány az uniós gyógyszerhatóság ideköltöztetésének lehetőségét is. – Ennek a szervezetnek jelenleg szintén Londonban van a központja, a székhelyváltás így minden bizonnyal itt sem marad majd el – mondta a miniszter. Általánosságban hozzátette, ezekben az esetekben Magyarország azt kínálhatja fel, hogy megfelelő körülményeket teremt az EU szervezeteinek működéséhez, vagyis hazánk garantálná a legfontosabb infrastrukturális feltételeket.

Nagy-Britannia uniós kilépése miatt nemcsak a közösség egyes intézményei, hanem a jelenleg a szigetországban működő bizonyos nagyvállalatok is új európai helyet kereshetnek maguknak – leginkább az EU tagországai­ban. – A cégekért folytatott versenyben hazánk is megpróbál részt venni – mondta Varga Mihály. Szerinte a legfontosabb feladat most az adóeljárás, az adóadminisztráció egyszerűsítése. Rámutatott: a múlt héten benyújtott őszi adócsomagot éppen a különféle bürokratikus terhek lazításáért alakította ki a szaktárca. – Ez ügyben – jegyezte meg a tárcavezető – további lépések is várhatók.


Forrás: http://magyaridok.hu/gazdasag/magyarorszagra-koltozhet-az-europai-unios-bankfelugyelet-1141081/

Tovább

Lesz elég földgáz a télre

A tavaly októberinél több, a 2014-es őszi mennyiségnél viszont kevesebb földgáz van jelenleg a hazai tárolókban, összességében a tárolókban lévő és a folyamatosan érkező földgáz, valamint a hazai kitermelés fedezni fogja a lakosság teljes téli igényét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számításai szerint.

Jól állnak a tározók

A Magyar Idők a cikkében felidézte: a hatóság az idei évtől az elmúlt tíz év legmagasabb téli fogyasztásának legalább 60 százalékában határozza meg a társaságok számára a kötelezően betárolandó gáz mennyiségét, a jelenlegi készlet megfelel az előírt értéknek.

A Magyar Földgáztároló Zrt. adatai szerint 44,2 százalékos feltöltöttségen állnak a tárolók, ez 1,85 milliárd köbméter, amihez még hozzájön a biztonsági készlet, amelyet az MMBF Földgáztároló Zrt. tárol, így összesen 3,7 milliárd köbméter földgáz van a tárolókban a tél kezdete előtt.

A hazai földgázigények csökkennek, eltekintve az ideiglenesen előforduló, kemény hidegektől. Egy nagyobb lehűlés esetén pedig szinte azonnal jelentősen növelhető a behozatal, mert a beáramló kapacitásokat nem használjuk ki teljes mértékben. Az importgáz ráadásul olcsóbb is, mint a betárolt.


Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20161024-a-tarolokban-levo-az-erkezo-es-a-kitermelendo-gaz-fedezni-fogja-a-lakossag-teli-igenyet.html

Tovább

Lassan megtelik az eszközkezelő

Már csak 1500 családnak maradt hely az eszközkezelőnél, pedig az igény hatalmas. A bérleti díjat a többség rendesen fizeti, és már visszavásárlások is voltak.

Sok tízezer bajban lévő jelzáloghiteles kapott levelet az elmúlt hetekben a bankjától, hogy megoldást találjanak a helyzetére. Az egyik legjobb megoldásról, a Nemzeti Eszközkezelőről (NET) viszont a legtöbben már lecsúsztak. A jegybank szerint 144 ezer család helyzetét kellene rendezni. Az eszközkezelő viszont már csupán 1500 kérelmet tud befogadni – közölte lapunkkal az intézmény. A NET kerete 35 ezer, ennél több ingatlant nem vásárolhat.

Korábban egyébként még kisebb, 25 ezer darabos volt a keret, ezt tavaly szeptemberben emelték meg 10 ezer darabbal. Az igény pedig hatalmas, hiszen az eszközkezelő megoldása kényelmes, és nagy terhet vesz le az adósokról. A lakók a saját ingatlanjukban maradhatnak, amelyet olcsón bérelhetnek vissza, ráadásul a banki adósságtól is megszabadulnak. Az idén szeptember 30-ig 37 900 ingatlant ajánlottak fel az eszközkezelőnek, igaz, ebből 3571-et vissza kellett utasítani, mivel a lakás vagy ház nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, például a műszaki állapota miatt. A NET egyébként a legszegényebb országrészekben a legaktívabb, a legtöbb ingatlant Borsodban és Szabolcsban vásárolta meg, emellett Pest megyéből kapott még sok felajánlást.

Ha valakinek befogadták a kérelmét, már védve van, nem lakoltatják ki. A vásárlások ugyanakkor időbe telnek. A 33,5 ezer ingatlanból eddig valamivel több, mint 26 ezer került át a NET tulajdonába. Az intézmény átlagosan 3,8 millió forintot fizetett egy lakásért, amelyet a lakók havonta 10,5 ezer forintért bérelhetnek vissza. Ha a hitelek törlesztésével gondban is voltak korábban a bérlők, az eszközkezelőnek a többség már rendesen fizet. A kiszámlázott bérleti díjak 92 százaléka befolyt eddig, a maradék jelentős része pedig a NET szerint csupán technikai okokból késik, egy-két hónapos csúszásban van.

Aki nem fizet, azt persze előbb-utóbb kirakják az eszközkezelős lakásból is. Hat hónapnyi bérletidíj- vagy közösköltség-tartozás után felmondják a lakókkal kötött, határozatlan idejű szerződést, ehelyett határozott idejűt kötnek velük. A 26 ezer bérlő közül eddig 534-nél volt erre szükség. Az ilyen – jellemzően szerény pénzügyi ismeretekkel rendelkező – családokhoz egyébként mentorok is járnak, hogy segítsék őket az adósság rendezésében.
A programba bekerült családok, ha pénzhez jutnak, akár vissza is vásárolhatják a lakóingatlant. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek eddig, 146 lakást vettek meg az eszközkezelőtől, és 28 ügy van most is folyamatban. A lakók egyébként nagyon jutányos áron kaphatják meg az immár tehermentes ingatlant. A jogszabályok szerint a visszavásárlási vételár ugyanis az az ár, amit az eszközkelező fizetett a lakásért, erre csak a jegybanki alapkamat jön rá, illetve azoknak a beruházásoknak az ára, amelyeket esetleg a NET értéknövelési céllal az ingatlanra költött. A NET a bankoktól körülbelül a piaci érték 35 százalékáért vesz meg egy-egy ingatlant, így a lakók nagyjából harmadáron kaphatják vissza az egykor még végrehajtással fenyegetett lakásukat.


Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/lassan-megtelik-az-eszkozkezelo-476780

Tovább

Marad a Szép kártya

Mint azt korábban megírtuk, 2018-tól a kormányzat megszüntetné a SZÉP kártya rendszert. Az ügynökség közleményében határozottan cáfolta a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint a kabinet a SZÉP-kártya megszüntetéséről döntött volna.

A kormány ezzel szemben idén júniusban arról határozott, hogy 2017-ben a legkedvezőbb adózású béren kívüli juttatások 450 ezer forintos keretéből a versenyszférában 100 ezer forint adható készpénzben, további 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyán – fejtették ki, hozzátéve, a közszférában adható 200 ezer forintos keretből 100 ezer forint készpénz mellett a fennmaradó összeget adhatják a munkáltatók SZÉP-kártyán. Kiemelték, a SZÉP-kártya a belföldi turizmus motorja, hiszen évről évre emelkedik a magyar családok száma, amelyek a kártyát használják. A SZÉP-kártya forgalma az utóbbi két évben több mint 15 százalékos növekedést mutatott, a bevezetése óta eltelt öt év alatt pedig 350 milliárd forintnál is nagyobb mértékben járult hozzá a hazai turizmus forgalmának növeléséhez – olvasható a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében.

Tájékoztatásuk szerint a SZÉP-kártya feltöltéseinek összege 2015-ben meghaladta a 90 milliárd forintos rekordot. A több mint 1,5 millió kártyatulajdonos ebből az összegből 83 milliárd forintot költött szállásra, étkezésre és kikapcsolódást szolgáló egyéb szolgáltatásokra – tették hozzá.

A népszerű béren kívüli juttatás megszüntetése egyáltalán nem új keletű ötlet. Az Európai unió tavaszi döntése ugyanis a közösségi joggal ellentétesnek mondta ki az Erzsébet-utalványok és a Szép Kártya monopolizált helyzetét,Akkor már felmerült a Szép Kártya megszüntetése.

A Piac & Profit által a bejelentéskor megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy a gazdaság több szegmensét nagyon súlyosan érintené ez a lépés.  Azon túl, hogy az állam éves szinten 130 milliárd forint adót – a kedvezményes adóval terhelt juttatások után fizetendő közterhet – szed be a cégektől, maga a cafeteriás szektor is jelentős, a hazai GDP 1,5 százalékának megfelelő pénzt mozgat meg évente. (A részletes adatokat itt találja.)


Forrás: http://www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/marad-a-szep-kartya/

Tovább

Mit keresnek a horvátok a magyar gázpiacon?

Korlátozott gázkereskedelmi jogot kapott a magyar piacon a Mol irányítása alatt lévő horvát INA olajcég. Szakértők szerint zavart okozna a magyar gázpiacon, ha a cég megpróbálna közvetlenül a felhasználóknak gázt eladni.

Magyarországi gázkereskedelmi jogot kapott a horvát INA, amely a Mol irányítása alatt áll - írta a  Népszabadság. Az engedély korlátozott, a vállalat csak a gáztőzsdén kereskedhet, közvetlenül nem adhat el gázt a végfelhasználóknak.

A hírt az INA-nál megerősítették, de nem kommentálták. Más források szerint a cég a horvátországi gázellátást akarja biztonságosabbá tenni a lépésével. Az INA az elmúlt évtizedekben Szlovénia felől szerezte be a külföldön vásárolt gázt.

Szakértők szerint zavart okozna, ha az INA Magyarországon értékesíteni akarna, ugyanis a Mol eddig kizárólag a MET-en keresztül volt jelen a hazai gázpiacon. A MET áttételesen Orbán Viktor kormányfő közeli üzletemberek résztulajdonában van.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mit_keresnek_a_horvatok_a_magyar_gazpiacon.621923.html

Tovább

Újabb bizonyíték, hogy súlyosbodik a munkaerőhiány

Újabb számok bizonyítják, hogy fokozódik a munkaerőhiány a magyar gazdaságban: a második negyedévben közel háromezerrel több állás állt betöltetlenül a versenyszférában, mint az év első három hónapjában. Nem annyira meglepő módon a feldolgozóiparban jött létre a legtöbb új állás, de a kereskedelemben is közel annyival emelkedett az üres pozíciók száma. Arányaiban az informatika területén hiányzik a legtöbb munkaerő továbbra is.

2016 első negyedévében nagyot ugrott az üres álláshelyek száma a versenyszférában, ami az év második negyedében is tovább emelkedett. Április és június között 38 900 állás állt betöltetlenül, ez 2800-zal több, mint egy negyedévvel korábban.

Az első negyedévhez képest a második negyedévben a legtöbb álláshely:
jött lére.

A legnagyobb munkaerőhiány továbbra is az IT-szektort sújtja, itt 3,5 százalékról 3,6 százalékra nőtt az üres munkahelyek aránya. Ez számszerűen 3000 informatikus állást jelent, ami nyilvánvalóan távol áll az igazságtól, hiszen tudjuk, hogy legalább 22 ezer informatikus hiányzik Magyarországról.

Az állami kézben lévő humán-egészségügyi, illetve szociális ellátás területén az állások 3,3 százaléka üres, számszerűen 6800 munkahely.

Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén az első negyedévi 2,4 százalék után már 2,7 százalékos az üresállás-arány, de a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén is 2,1 százalékról 2,5 százalékra nőtt.

A feldolgozóiparban 2,2 százalékról 2,3 százalékra nőtt a betöltetlen pozíciók aránya, míg a kereskedelemben - bár abszolút értékben jelentős volt a növekedés - a munkahelyeknek továbbra is "csak" az 1,2 százaléka üres.

A KSH táblázata szerint a költségvetési szférában 14 500 munkahely állt betöltetlenül, ám valószínűsíthető, hogy ez nem pontos adat, hiszen 2015 negyedik negyedéve óta nem változott ez a szám.

Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ujabb_bizonyitek_hogy_sulyosbodik_a_munkaerohiany.237370.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Egészségpénztárak: Gyógyszerre és magánorvosra megy a pénz

A munkáltatók egyre kevesebbet fizetnek az egészségpénztárakba, a tagok egyéni befizetései viszont folyamatosan nőnek. A megtakarításokból főleg gyógyszert vásárol a lakosság.

Egyre kevesebb pénz érkezik az egészségpénztárakba a munkáltatóktól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a kasszákba az idén az első fél évben csupán 14,7 milliárd forintot tettek ki, vagyis évtizedes minimumra süllyedtek. Tavaly az első fél évben még 15,1 milliárd forint volt a munkáltatói hozzájárulások összege. A visszaesésben szerepet játszott az is, hogy egy nagy munkáltató kiszállt a támogatásból. A honvédség úgy döntött: az idéntől nem fizeti tovább a több mint 20 ezer dolgozója számára a tagdíjat, inkább Erzsébet-utalványt ad. (Ez egyébként érthető lehet az után, hogy tavaly a Buda-Cash, illetve a brókercéghez kötődő DRB bankok csődje után a Honvéd Egészségpénztárban 1,8 milliárd forintnyi tagi megtakarítás veszett oda.)

Az egyéni tagi befizetések viszont az idén is nőttek az egészségkasszáknál, az első hat hónapban csaknem 5,7 milliárd forintot fizettek be a tagok, ez 9 százalékkal magasabb a tavalyinál. A befolyó tagdíjon belül az arányok tehát folyamatosan tolódnak az egyéni befizetések irányába, de még mindig a munkáltatóktól jön a pénz több mint 70 százaléka. A teljes tagdíjbevétel tavaly óta stagnált, az első fél évben alig érte el a 20 milliárd forintot. Ez pedig nem jó hír a pénztáraknak, ha megvalósulnak a jövőre tervezett cafeteriaátalakítások. Az egészségpénztárak ugyanis a nyugdíjkasszáknál sokkal nagyobb mértékben függnek a munkáltatói befizetésektől, és a cafeteria-rendszer átalakításaira is sokkal érzékenyebben reagálnak. Jövőre pedig nőni fog az egészségpénztári hozzájárulások közterhe, miközben komoly versenytársként megjelenik a cafeterián belül a kedvezményesebben adózó készpénzjuttatás. A kasszák egyébként a tagdíjak legfeljebb 10 százalékát vonhatják el a működésükre.

A változás több mint 1,1 millió pénztártagot érinthet, az egészségpénztáraknak, illetve újabban már egészség- és önsegélyező pénztáraknak ennyi tagjuk volt június végén. Az önkéntes egészségkasszák taglétszáma egyébként folyamatosan nő, az egy tagra jutó vagyon viszont nem gyarapszik. Június végén nem egészen 60 milliárd forintot kezeltek a pénztárak, ebből 54,3 milliárd forint volt a tagok egyéni számláin, ez számlánként 49 ezer forintot tesz ki. Az sem hozott áttörést a befizetésekben és a felhalmozásban, hogy az önsegélyező pénztári funkciók felvételével új szolgáltatásokkal bővült az egészségpénztárak palettája.

A tagok ugyanis ezeket a szolgáltatásokat továbbra sem keresik. Az idei első fél évben a lakosság nem egészen 26 milliárd forintnyi egészségpénztári szolgáltatást vett igénybe, ennek több mint a feléből gyógyszert vásárolt. Sokan használják még a pénztári megtakarítást magánorvosi rendelőkben, az első hat hónapban 5,74 milliárd forintot költöttek ezekre a szolgáltatásokra. A harmadik legkedveltebb felhasználási mód a gyógyászati segédeszközök finanszírozása, erre több mint 5 milliárd forintnyi önkéntes egészségpénztári pénz ment el.

Az újdonságként behozott szolgáltatások lassan terjednek el. A szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítások díját például 2013 óta lehet egészségpénztárból fizetni, idén az első fél évben csaknem 140 millió forintnyi díjat fizettek ebből a forrásból, ez egyébként 60 százalékkal több a tavalyinál. Jelenleg már ezernél is több egészségbiztosítást finanszírozhatnak egészségpénztári megtakarításból. Kieső jövedelem pótlására vagy betegséghez kapcsolódó segélyekre viszont nem használják nagyobb mértéken a pénztári számlájukat a tagok, mint a korábbi években.

Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/egeszsegpenztarak-gyogyszerre-es-maganorvosra-megy-a-penz-474959

Tovább

Újraszámolják a benzin és a gázolaj adóját

Szeptember 1-jétől egyes üzemanyagok jövedéki adójának mértéke a kőolaj világpiaci árához igazodik.

Ha a Brent olaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár alá süllyed, a benzin és a petróleum esetében az adó literenként 5, a gázolajé literenként 10 forinttal emelkedhet. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik a világpiaci ár, az adómértékek visszaállnak a korábbi szintre. A változások negyedévente lépnek hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján.

Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára 50 dollár fölé kerül, akkor az adó mértéke az ólmozatlan benzin esetében literenként 120 forint lesz, ha azonban legfeljebb 50 dollár, akkor 125 forint, míg a gázolajnál a magasabb ár mellett 110,35 forint az adó, az alacsonyabbnál 120,35 forint, az ólmozott benzin és a petróleum esetében pedig 124,20, illetve 129,20 forint.

A kereskedelmi gázolaj és a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés mértéke a gázolaj adójának emelésével azonos mértékben nő. A többletbevételt a tervek szerint a hazai közutak - elsősorban az alsóbbrendű utak - felújítására fordítanák.


Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/adozas/ujraszamoljak-a-benzin-es-a-gazolaj-adojat-474646

Tovább

Óriási erőmű épülhet a Mátraalján

Mai áron mintegy 500 milliárd forintból új, szén-dioxid-kibocsátás nélküli lignitblokk létesülhet a Mátrai Erőmű területén, 2025-re. A társaság felkészült a beruházásra, a labda az államnál van.

Új, 500 megawattos, környezetkímélő technológiával működő lignit- és biomassza-tüzelésű erőműblokkot helyezhetnek üzembe a Mátrai Erőmű visontai telephelyén a következő évtized derekán - írja  a Világgazdaság.

A beruházás közel egymilliárd euróba kerülne, és további 600 millió euróért kellene telepíteni a keletkező szén-dioxid szabadba kerülését megakadályozó, úgynevezett tisztaszén-technológiájú (CCS) berendezést - tudta meg a Világgazdaság Valaska Józseftől, a Mátrai Erőmű ZRt. igazgatósági elnökétől. Összehasonlításképpen: a 2400 megawattos Paks II. közel 12 milliárd euróba kerülhet.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/oriasi_eromu_epulhet_a_matraaljan.619606.html

Tovább

Elhasználta az emberiség a Föld éves erőforrásait

Idén augusztus 8-ra esett a túlfogyasztás napja, vagyis mostanra használta el az emberiség a Föld éves erőforrásait. Keddtől már a bolygó tartalékai fogynak.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleménye szerint az ezredforduló óta mintegy két hónapot rövidült az az idő, amely alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Mint írják, az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség, ha mindenki úgy élne, ahogy a magyarországi lakosság, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk, ha azonban a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, akkor 9,1 Föld sem lenne elég évente.

A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A szervezet adatai szerint azért lehetséges, hogy idén már augusztus 8-ra elhasználta az emberiség a Föld éves erőforrását, mert több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halásznak, valamint gyorsabban irtják az emberek az erdőségeket, mint ahogyan azok újranőhetnének.

A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban, mára ez az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki. Amennyiben az emberek meg akarnak felelni a mintegy kétszáz ország által tavaly decemberben aláírt párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak, akkor a "szénlábnyomot" 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez azonban egy olyan új életformát kell kialakítani, amelynek szükségletei igazodnak a Föld erőforrásaihoz - idézi a közlemény Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.

Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója szerint jó hír azonban, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Véleménye szerint olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költeni.

Néhány ország már a haladás útjára lépett: Costa Rica például az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte az idei év első három hónapjában, Portugália pedig villamosáram-igényét több napon át 100 százalékban megújuló forrásokból fedezte. A kínai kormány kiadott tervezete szerint 50 százalékkal csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint egymilliárd tonnával fogná vissza a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, de Németország és Nagy-Britannia is úttörő lépéseket tett az év során - írták a közleményben. A túlfogyasztás napjának időpontja 2000-ben még késő szeptemberben volt, az idei augusztus elejéhez képest. Jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb mint évi egy napra csökkent, míg az 1970-es évek elején még átlagosan évi három nap volt.

A természetvédők határozottan figyelmeztetnek, hogy a források túlhasználata csak egy ideig lehetséges, hiszen a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak. Ez mutatkozik meg a már most is sok helyen tapasztalható vízhiányban, elsivatagosodásban, talajerózióban, a fajok sorozatos kihalásában és az éghajlatváltozásban is.


Forrás: https://profitline.hu/hircentrum/hir/354586/Elhasznalta-az-emberiseg-a-Fold-eves-eroforrasai

Tovább

Meglepő helyen jöhet drágulás Magyarországon

A Nemzetgazdasági Minisztérium terve szerint január 1-jével az étel- és italautomatákat is bekötnék a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), az online pénztárgépekhez hasonlóan - írta pénteki számában a Világgazdaság.

~~A kormány.hu-n szerdán közzétett rendelettervezetet ismertetve a napilap közölte, az automata forgalmáról szóló adatokat a gépekbe épített automata felügyeleti egység fogja rögzíteni, tárolni és elküldeni a NAV-nak, legfeljebb 60 perces késedelemmel.

Az automatás cégeknek kötelezően szerződést kellene majd kötniük egy felügyeleti szolgáltatóval, amely a technikai lebonyolításért felelős cég lesz, beszereli a felügyeleti egységet, és szervizeli, ha kell. A tervezet szerint felügyeleti szolgáltatók azok a cégek lehetnek, amelyek - az online kasszákat forgalmazó cégekhez hasonlóan - forgalmazási engedélyt kapnak auto­mata felügyeleti egységre.

Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke szerint a rendelettervezetből kimaradtak azok a pontok, amelyekben megállapodtak a minisztériummal, így szerinte növekedni fog a feketegazdaság az automatapiacon, csökkennek az állami bevételek és számolni kell a bevezetési problémákkal, mint az online pénztárgépeknél. Az elnök szerint a tervezet egy gyászjelentés, amellyel sok év egyeztetése veszett kárba. A szövetség elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az intézkedésnek köszönhetően sokkal drágább lesz az automatás kávé és a csokoládé


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/meglepo_helyen_johet_dragulas_magyarorszagon.618536.html

Tovább

Rengeteg pénzt hagyunk a NAV-nál, pedig visszajárna

Március végén 1160 milliárd forintos túlfizetést tartott nyilván a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, sokan az idő múlásával sem kérik vissza a feleslegesen lerótt összeget, ami öt év után végleg az államkincstárnál marad - írja a Magyar Idők.

Az összeg legnagyobb része, 1050 milliárd forint az itthon működő cégekhez kapcsolódott, a polgárok pedig 110 milliárd forinttal fizettek be nagyobb tételt az aktuális kötelezettségüknél.

A társaságok leginkább áfából és társasági adóból fizettek be többet, de gyakori volt, hogy a cégek az üzemanyag jövedéki adójából is többletet halmoztak fel. A magánszemélyek a személyi jövedelemadóból és az illetékből, emellett az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összeget.

A márciusi adatok szerint 1,6 millió polgár és nagyjából 370 ezer cég fizetett be több adót a szükségesnél.

A napilap szerint a túlfizetésnek több oka lehet, egyesek "biztosra akarnak menni", mások elszámolják magukat, de vannak olyanok is, akik a rossz szabályértelmezés miatt fizetnek be több adót, de van, hogy a munkáltató von le többet a kelleténél.

Kis Péter András, a NAV szóvivője a lapnak azt mondta, bár a túlfizetést az érintettek visszakérhetik öt éven belül, de az adófizetők figyelmetlensége, feledékenysége, esetleg nemtörődömsége nyomán - az elévülések miatt - évről évre több milliárd forint marad a NAV-nál. Ezt az öt év elteltével már nem lehet visszaigényelni.


Forrás: http://www.penzcentrum.hu/karrier/rengeteg_penzt_hagyunk_a_nav_nal_pedig_visszajarna.1050609.html

Tovább

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány

Egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: a Budapest vonzáskörzetében lévő cégek több mint 18 ezer embert tudnának azonnal foglalkoztatni. A feldolgozóiparban pedig még soha nem kerestek ennyi embert.

A versenyszféra üres álláshelyeinek mintegy fele Közép-Magyarországra koncentrálódott az első negyedévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ez azt jelenti, hogy a leggyorsabban fejlődő és a legtöbb munkahellyel rendelkező központi régió több mint 18 ezer munkavállalót tudna azonnal felvenni. Ezután 4,5 ezer üres álláshelyével Közép-Dunántúl következik, ahol az üres álláshelyek aránya a régiók közül a legmagasabb (2 százalék) volt. Ám munkaerőhiánnyal küzdenek azok a régiók is, ahol viszonylag sok a munkanélküli, és magas a szintén potenciális kínálatnak tekinthető közfoglalkoztatotti létszám is, aminek elsősorban az az oka, hogy a munkaerő-kínálat és a -kereslet nem felel meg egymásnak – állapította meg a KSH elemzése.

A friss adatok azt mutatják, hogy egyre kritikusabb a munkaerőhiány Magyarországon: 2016 első negyedévében a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 36 ezer, a költségvetési intézményeknél 14,5 ezer állás várt betöltésre. Előbbi közel 9 ezres, mintegy 33 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Így a versenyszférában ez év első negyedévében száz álláshelyre 1,7 olyan pozíció jutott, amelyre jelentkezőt vártak a cégek.

A feldolgozóiparban az üres álláshelyek megfigyelésének kezdete óta eltelt, közel egy évtizedben még soha nem volt ilyen magas az üres állások száma – hangsúlyozta a KSH. A 660 ezer fővel a legnagyobb foglalkoztatónak minősülő feldolgozóipar vállalkozásainál 2,1 százalék volt a betöltésre váró helyek aránya, ami több mint 14 ezer állást jelentett. Ezen belül a legtöbb munkavállaló – közel 2,6 ezer – a járműgyártás alágazatból hiányzott, ahol jellemzően műszaki értelmiségieket, illetve szalagmunkásokat kerestek. Az üres álláshelyek aránya a számítógépeket és elektronikai berendezéseket gyártó cégeknél volt a legmagasabb, itt százból 4 hely várt betöltésre. Az alkalmazotti létszámot tekintve második legnagyobb nemzetgazdasági ág, a kereskedelem és a gépjárműjavítás 3,8 ezer embert tudott volna azonnal felvenni. A szektorban 2014 óta növekszik a munkaerőhiány, és a tendenciát a 2015 első negyedévétől érvényes vasárnapi boltbezárás sem törte meg.

A betöltetlen állások aránya viszont az informatikai és kommunikációs szektorban volt a legmagasabb, a versenyszféra átlagának több mint kétszerese, ami az ebbe a nemzetgazdasági ágba tartozó cégeknél 2,9 ezer üres álláshelyet jelentett, azaz száz álláshelyből 3,5 állásra vártak jelentkezőt. Valószínűleg ennél jóval nagyobb a hiány a valóságban, hiszen a fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérésből az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshelyről beszélhetünk Magyarországon. Az óriási különbség oka az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.


Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/egyre-kritikusabb-a-munkaerohiany-472679

Tovább

Intenzíven bővül a magyar lakossági fogyasztás

Áprilisi 6,7%-os kiugró dinamika után májusban is intenzíven, 5,7%-kal bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva - közölte az első becslést ma reggel a KSH. Ez arra utal, hogy a második negyedévben a lakossági fogyasztás fontos hajtóerő lehetett a gazdasági növekedésben, hiszen a csekély infláció, az emelkedő bérek és a javuló munkaerőpiac a korábban elhalasztott fogyasztással együtt a fogyasztás intenzív bővülését hozta.

A KSH tájékoztatása szerint idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,8, naptárhatástól megtisztítva 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 6,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,0%-kal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Utóbbi, közel kétszámjegyű adat bár dinamikus, de nagy ugrásokat produkál, utoljára februárban láttunk 9% feletti éves dinamikát, majd áprilisban 3,5%-ra lassult ennek üteme.

Idén az első öt hónapot együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a forgalom volumene - szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint - 5,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, ami szintén dinamikusnak mondható.

Az, hogy pontosan mire költöttek májusban az emberek, még nem tudni, ugyanis a KSH majd csak a július 25-i második becsléskori adatokkal együtt közöl a fenti hármas bontásnál részletesebb adatokat.


Forrás:
http://www.portfolio.hu/gazdasag/intenziven_bovul_a_magyar_lakossagi_fogyasztas.234312.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Tovább

Több ezer hazai cég és 73 ezer alkalmazott izgulhat a Brexit miatt

Csaknem 3000 hazai cég tulajdonosi hátterében találhatóak brit érdekeltségű cégek vagy magánszemélyek – vélhetően őket most átlagnál is idegesebbek a brit uniós népszavazás eredménye miatt. Ezen cégek teljesítménye nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolható, több ezermilliárd forintról van szó.

Magyarország EU-ba történő belépése óta folyamatosan emelkedik azon cégek száma, amelyek közvetlen tulajdonosai Nagy-Britanniához köthetőek. Ez a növekedés annak ellenére nem állt meg, hogy a hazai cégek száma csökkenő tendenciát mutat az elmúlt három évben.

A közvetlen tulajdonosi kapcsolaton túl ott vannak még azon cégek, amelyek közvetett tulajdonosi láncon keresztül kapcsolhatóak a szigetországhoz. Így vizsgálva a tulajdonosi hátteret, már 2964 Magyarországon bejegyzett brit érdekeltségű cégről beszélhetünk.

A mintegy háromezer cég teljesítménye már nemzetgazdasági szinten is kimutatható, hiszen több mint 73 ezer alkalmazottnak adnak munkát, éves árbevételük pedig megközelíti a több ezermilliárd forintot. A britek emellett a legnagyobb hazai cégek jelentős részében ott vannak kisebb-nagyobb tulajdonosi részesedéssel.

Ezen cégek kötődése Nagy-Britanniához rendkívül eltérő lehet. A brit háttér nem jelent feltétlen export-import kapcsolatot, és tulajdonosi befolyás mértéke is változó, ennek ellenére valószínűsíthető, hogy a brit érdekeltségű cégeknél többen mérlegelik a Brexit lehetséges következményeit.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy tulajdonosi szerkezettől függetlenül minden céget érinthet valamilyen szinten a Brexit, amelyek Nagy-Britanniába exportálnak, vagy onnan importálnak, de azokat is, akiknek ilyen cégekkel van üzleti kapcsolataik. Tehát a hazai cégbázis jelentős részére lehet kisebb-nagyobb hatással a britek kilépése, a hatás mértéke és minősége még kérdés, de már maga a bizonytalanság is jelentős veszteségforrás lehet.


Forrás: http://hvg.hu/vallalat_vezeto/20160628_Tobb_ezer_hazai_ceg_es_73_ezer_alkalmazott_izgulhat_a_Brexit_miatt

Tovább

Fájni fog a Brexit, de nem ott, ahol várnánk

Ha a britek kilépnek az EU-ból, annak mellékhatásait megszenvedheti a magyar gazdaság, akár hosszabb távon is. A forint, az autóipar, de még az uniós pénzcsap is sérülhet.

Nem csak az angliai magyarok védelmében szólt a kormány, amikor egész oldalas hirdetésben kérlelte a briteket, szavazzanak az Európai Unióban maradás mellett. A kilépés ugyanis a magyar gazdaságra is negatív hatással lehet, ami nagyban függ majd attól, mekkora felfordulást okoz a szigetországban a Brexit.

A magyar kormány mindenesetre igyekezett számszerűsíteni a károkat. A végeredmény 0,3-0,4 százalék lett; a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ennyivel csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Megkérdeztük a tárcát, ezt mire alapozza, válaszában azt írta, a Brexit több csatornán keresztül is hat, amelynek egy része közvetlen reálgazdasági, másik része pénzügyi jellegű, amely közvetetten kihat a reálgazdaságra.

A válasz nem túl konkrét, igaz, nincs könnyű helyzetben, aki jósolni próbál. Az viszont már valóban érezhető, hogy a pénzpiacokon földindulás lehet – ennek jeleit már a népszavazást megelőző hetekben is látni lehetett. Ha a britek többsége a kilépésre szavaz, ez a vihar gyorsan elérhet Magyarországig is – véli Magas István, a Corvinus Egyetem professzora.

Az eladási roham a fontot és a bankok papírjait érintheti igazán. Utóbbit az magyarázza, hogy a Brexit esetén kérdéses lehet a londoni Cityben működő pénzintézetek jövője. Ha olyan mértékben veszítik el az EU-tagságból eredő kedvezményeiket, az hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy valamelyik uniós pénzügyi központba teszik át európai székhelyüket. Rövid távon viszont a részvényeik árfolyama eshet – és ez a hatás elérhet akár a budapesti tőzsdén jegyzett bankokig is. Mindenesetre az Államadósság-kezelő Központ fontosnak tartotta közölni, hogy a magyar forint- és állampapírpiac ellenálló az esetleges Brexit okozta piaci zavarokkal szemben.

Hurrá, nyaralunk!

A font esése az euró erősödését hozhatja – ezzel együtt a forint gyengülését is. Magas István azt sem tartja kizártnak, hogy a közös európai devizáért akár 320 forintot is kérhetnek a népszavazás utáni időszakban (az euró az elmúlt időszakban 312-315 forint közötti sávban mozog, a népszavazás előtti napon 314 alá gyengült).

A nagy kérdés az, hogy ez a hatás mennyire lesz tartós. A közgazdászprofesszor emlékeztet: jelenleg más nem nagyon mozgatja a piacokat, ráadásul jön a nyár. Magas István szerint ennek legalább örülhetünk, hiszen mire a befektetők igazán visszatérnek a piacra, már múlik a sokk.

Ez azért nem jelenti azt, hogy a kilépés semmilyen hatással ne járna. A bankszektor feléledése Magas István szerint nem lesz olyan gyors, hogy a lassulás ne érjen el Magyarországra is, ez pedig negatívan befolyásolhatja az amúgy sem erős hitelezési aktivitást is. Ha pedig a bankok továbbra is vonakodnak kölcsönözni a vállalkozások felé, az a már évek óta meglévő élénkítések folytatását tenné szükségessé (ilyen a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amelyet idén már ki akartak vezetni, ám június elején váratlanul a keretösszeg 100 milliárd forintos megemeléséről döntöttek). Magas István szerint a Brexit után is további 120-140 milliárdos élénkítésre lehet szükség a magyar gazdaságban.

Mészáros Lőrinc is veszíthet

A magyar gazdaságnak minden bizonnyal hiányozna az a pénzösszeg is, amellyel a britek hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. Az Egyesült Királyság ugyanis jóval többet fizet a büdzsébe, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást kivesz a közösből: 2014-ben a különbözet a brit nemzeti jövedelem 0,8 százalékát tette ki. Az egy főre jutó támogatásban is nagy az eltérés: amíg Magyarország 2014–2020 között a különböző alapokból és a közös agrárbüdzséből 35,5 milliárd euróra számíthat, Nagy-Britannia 39,3 milliárdra, miközben a lakosság 6,5-szerese a magyarnak.

Tehát a brit befizetés kiesésével komoly összegeket kockáztathat az a Magyarország, ahol a fejlesztések legnagyobb részét még mindig uniós támogatásból finanszírozzák. Azt azonban, hogy pontosan mennyit, igazából senki nem tudja megmondani. Egy biztos: a britek kilépése megborítaná az unió közös kasszáját. Mészáros Lőrinc cégeinek persze egyelőre nincs oka aggodalomra, annál is inkább, mivel egyelőre nem tudni, a britek kilépését hány év alatt, és pontosan milyen pénzügyi feltételekkel zavarják majd le a tagországok.

Darvas Zsolt szerint a költségvetés szempontjából lenne egy áttételes hatása is a Brexitnek. Mégpedig az – véli a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató intézet munkatársa –, hogy felgyorsulhat a hagyományos támogatások leépítése.

A legkorábban az új költségvetési ciklusban, tehát 2020 után várható változásról már sokat hallani – legutóbb a magyar kormányfő szájából is –, ám Brüsszelben nem győzik hangsúlyozni, egyelőre csak tervekről van szó. A mostani hétéves periódusban mindenesetre már fontos szerepet kapnak a kedvezményes hitelként nyújtott támogatások – ezek, ha a kedvezményezettek visszafizetik a pénzt, újra bekerülnek a kalapba, vagyis a nettó befizetők jóval kevesebbet buknak, viszont a támogatott területeken – ilyen Magyarország is – szomorú véget ér a túlárazott fejlesztések kora.

Bajban a németek

A brit kilépés egy másik kellemetlen következménnyel is jár: a szigetországnak újra kell majd tárgyalnia a kereskedelmi szerződéseit. Ez elsősorban a brit termelőket érintheti ugyan, különösen, ha a kilépés az uniós belső piacból egyben a vámkötelezettség újbóli bevezetését is jelenti. Lazulhatnak ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok is az uniós országokkal.

A Brexit támogatói ezt inkább lehetőségnek tartják, mondván, így könnyebben találnak új piacokat saját termékeiknek, ám ez jelentheti azt is, hogy csökken a kereslet az európai, így a Magyarországról származó termékek iránt. A brit áruk magyarországi behozatala nem túl jelentős, az EU-ból származó teljes importunk alig negyvened részét teszi ki a tavaly 475,9 milliárd forintos forgalom. A magyar exportőröknek már inkább lenne veszteni valójuk egy újfajta orientáció esetén, hiszen az uniós országokba irányuló kivitelünk csaknem 5 százalékának a célpontja az Egyesült Királyság. Elég valószínűtlen azonban, hogy ez egyik pillanatról a másikra lenullázódna.

A gond inkább az lehet, ha a német termékek iránti kereslet csökken a brit kilépés miatt. Ez ugyanis közvetetten a magyar gyártókat, beszállítókat is érintené – hívja fel a figyelmet Darvas Zsolt. Például ha visszaesik emiatt a magyar kivitel több mint felét adó gép- és járműgyártás. A kereslet csökkenését persze nem csupán a németek iránti ellenszenv feléledése idézheti elő, hanem szimplán az, hogy rövid távon recesszióba süllyedhet a brit gazdaság, vagyis csökkenhet a fogyasztás is.

A külkereskedelemnél fontosabb a britek szerepe a magyarországi befektetők között. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014 végén 3130,5 millió eurót ért el az Egyesült Királyságból érkező külföldi közvetlen beruházás (FDI) Magyarországon, ami az összesített állomány 3,8 százalékát jelenti, sorrendben pedig az ötödik legfontosabb befektetők a brit cégek. Árbevétel alapján a legnagyobbak között találjuk a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncot, a Tescót, a brit-holland Shellt és Unilevert, a részben svájci Glencore-t, a Vodafone-t, az Invitelt, a BAT Pécsi Dohánygyárat és az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a Reckitt Benckinsert és a GlaxoSmithKline-t.

Az ő kivonulásukkal azonban aligha kell számolni a népszavazás után. Magas István emlékeztet: a befektetők nem sietik el döntéseiket, és a befektetésekről is egy globális stratégia keretében határoznak. Így aligha képzelhető el, hogy mondjuk a Tesco pénteken a Brexit – vagy éppen Lázár János beszólása – hatására döntene arról, hogy távozik az országból.

Magyarok, dolgozzatok nyugodtan!

Ahogy a Brexit sem űzné ki egyik pillanatról a másikra a szigetországból az ott élő magyarokat. A hivatalos brit statisztikák szerint tavaly 86 519 magyar élt Nagy-Britanniában – egy évvel korábban még 74 495 főt tartottak számon. A britek kilépése elméletben – és a politikusi ígéretek szerint – őket nem érintené, sőt, a bennmaradás esetére kidolgozott forgatókönyv is csak azokat, akik a jövőben akarnak a szigetországba költözni. Itt a szociális juttatások szigorítására kell elsősorban gondolni, míg a távozás esetén arra, hogy már kívülállóként miként szigorítják a munkavállalást az uniós polgárok számára. Magas István szerint azért nem kell drámai változásra számítani, mivel több esetben hiányszakmában foglalkoztatják a külföldieket, így a magyarokat is – az ő belépésüket aligha tiltják majd meg.

Sajátosan érintheti a bennmaradás azokat a Nagy-Britanniában dolgozókat, akiknek a gyermeke idehaza él. A britek ugyanis februárban a többi EU-országgal kötött megállapodásban kiharcolták, hogy ezekben az esetekben nem kell kifizetni a családi pótlék teljes összegét, hanem a másik ország jövedelmi viszonyaihoz és támogatásaihoz indexálják azt. Ők azonban nincsenek igazán sokan: a KSH lapunknak elküldött adatai szerint alig tízezren ingáztak tavaly a két ország között, és vélhetően nincs is mindnek gyermeke.

A szigorítás azonban nem csak őket érintheti, hiszen a többi ország is élhet vele – már ha a britek többsége az EU-tagság fenntartása mellett dönt, hiszen akkor akár azonnal életbe léphetnek a februári megállapodás pontjai. Az ingázók teljes létszáma ugyanis 2015-ben már meghaladta a 111 ezret, legtöbbjük pedig két olyan országban dolgozott (28,2 százalékuk a németeknél, 47,4 százalékuk Ausztriában), amelynek vezetése már jelezte, hogy szívesen élnének ezzel a szigorítással.

Darvas Zsolt mégis úgy tartja: a februári megállapodás inkább PR-fogás volt, mint az uniós bevándorlók döntéseit komolyan befolyásoló tényező. Annál is inkább, mivel a többi országból érkezők 76 százaléka most is dolgozik, és ha bennmaradnak a britek, a szociális juttatásokat érintő szigorítások legfeljebb egy-két százalékkal vethetik majd vissza a bevándorlást. Nagy visszaesés a kilépés esetén sem várható a kutató szerint, legfeljebb átrendeződés. Igaz, ehhez azt is tudni kellene, hogy pontosan hogyan szigorítanák a bevándorlást.


Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160623_Fajni_fog_a_Brexit_de_nem_ott_ahol_varnank#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default

Tovább

Fájni fog a Brexit, de nem ott, ahol várnánk

Ha a britek kilépnek az EU-ból, annak mellékhatásait megszenvedheti a magyar gazdaság, akár hosszabb távon is. A forint, az autóipar, de még az uniós pénzcsap is sérülhet.

Nem csak az angliai magyarok védelmében szólt a kormány, amikor egész oldalas hirdetésben kérlelte a briteket, szavazzanak az Európai Unióban maradás mellett. A kilépés ugyanis a magyar gazdaságra is negatív hatással lehet, ami nagyban függ majd attól, mekkora felfordulást okoz a szigetországban a Brexit.

A magyar kormány mindenesetre igyekezett számszerűsíteni a károkat. A végeredmény 0,3-0,4 százalék lett; a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ennyivel csökkenhet a magyar gazdaság teljesítménye. Megkérdeztük a tárcát, ezt mire alapozza, válaszában azt írta, a Brexit több csatornán keresztül is hat, amelynek egy része közvetlen reálgazdasági, másik része pénzügyi jellegű, amely közvetetten kihat a reálgazdaságra.

A válasz nem túl konkrét, igaz, nincs könnyű helyzetben, aki jósolni próbál. Az viszont már valóban érezhető, hogy a pénzpiacokon földindulás lehet – ennek jeleit már a népszavazást megelőző hetekben is látni lehetett. Ha a britek többsége a kilépésre szavaz, ez a vihar gyorsan elérhet Magyarországig is – véli Magas István, a Corvinus Egyetem professzora.

Az eladási roham a fontot és a bankok papírjait érintheti igazán. Utóbbit az magyarázza, hogy a Brexit esetén kérdéses lehet a londoni Cityben működő pénzintézetek jövője. Ha olyan mértékben veszítik el az EU-tagságból eredő kedvezményeiket, az hosszabb távon ahhoz vezethet, hogy valamelyik uniós pénzügyi központba teszik át európai székhelyüket. Rövid távon viszont a részvényeik árfolyama eshet – és ez a hatás elérhet akár a budapesti tőzsdén jegyzett bankokig is. Mindenesetre az Államadósság-kezelő Központ fontosnak tartotta közölni, hogy a magyar forint- és állampapírpiac ellenálló az esetleges Brexit okozta piaci zavarokkal szemben.

Hurrá, nyaralunk!

A font esése az euró erősödését hozhatja – ezzel együtt a forint gyengülését is. Magas István azt sem tartja kizártnak, hogy a közös európai devizáért akár 320 forintot is kérhetnek a népszavazás utáni időszakban (az euró az elmúlt időszakban 312-315 forint közötti sávban mozog, a népszavazás előtti napon 314 alá gyengült).

A nagy kérdés az, hogy ez a hatás mennyire lesz tartós. A közgazdászprofesszor emlékeztet: jelenleg más nem nagyon mozgatja a piacokat, ráadásul jön a nyár. Magas István szerint ennek legalább örülhetünk, hiszen mire a befektetők igazán visszatérnek a piacra, már múlik a sokk.

Ez azért nem jelenti azt, hogy a kilépés semmilyen hatással ne járna. A bankszektor feléledése Magas István szerint nem lesz olyan gyors, hogy a lassulás ne érjen el Magyarországra is, ez pedig negatívan befolyásolhatja az amúgy sem erős hitelezési aktivitást is. Ha pedig a bankok továbbra is vonakodnak kölcsönözni a vállalkozások felé, az a már évek óta meglévő élénkítések folytatását tenné szükségessé (ilyen a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, amelyet idén már ki akartak vezetni, ám június elején váratlanul a keretösszeg 100 milliárd forintos megemeléséről döntöttek). Magas István szerint a Brexit után is további 120-140 milliárdos élénkítésre lehet szükség a magyar gazdaságban.

Mészáros Lőrinc is veszíthet

A magyar gazdaságnak minden bizonnyal hiányozna az a pénzösszeg is, amellyel a britek hozzájárulnak az uniós költségvetéshez. Az Egyesült Királyság ugyanis jóval többet fizet a büdzsébe, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást kivesz a közösből: 2014-ben a különbözet a brit nemzeti jövedelem 0,8 százalékát tette ki. Az egy főre jutó támogatásban is nagy az eltérés: amíg Magyarország 2014–2020 között a különböző alapokból és a közös agrárbüdzséből 35,5 milliárd euróra számíthat, Nagy-Britannia 39,3 milliárdra, miközben a lakosság 6,5-szerese a magyarnak.

Tehát a brit befizetés kiesésével komoly összegeket kockáztathat az a Magyarország, ahol a fejlesztések legnagyobb részét még mindig uniós támogatásból finanszírozzák. Azt azonban, hogy pontosan mennyit, igazából senki nem tudja megmondani. Egy biztos: a britek kilépése megborítaná az unió közös kasszáját. Mészáros Lőrinc cégeinek persze egyelőre nincs oka aggodalomra, annál is inkább, mivel egyelőre nem tudni, a britek kilépését hány év alatt, és pontosan milyen pénzügyi feltételekkel zavarják majd le a tagországok.

Darvas Zsolt szerint a költségvetés szempontjából lenne egy áttételes hatása is a Brexitnek. Mégpedig az – véli a brüsszeli Bruegel gazdaságkutató intézet munkatársa –, hogy felgyorsulhat a hagyományos támogatások leépítése.

A legkorábban az új költségvetési ciklusban, tehát 2020 után várható változásról már sokat hallani – legutóbb a magyar kormányfő szájából is –, ám Brüsszelben nem győzik hangsúlyozni, egyelőre csak tervekről van szó. A mostani hétéves periódusban mindenesetre már fontos szerepet kapnak a kedvezményes hitelként nyújtott támogatások – ezek, ha a kedvezményezettek visszafizetik a pénzt, újra bekerülnek a kalapba, vagyis a nettó befizetők jóval kevesebbet buknak, viszont a támogatott területeken – ilyen Magyarország is – szomorú véget ér a túlárazott fejlesztések kora.

Bajban a németek

A brit kilépés egy másik kellemetlen következménnyel is jár: a szigetországnak újra kell majd tárgyalnia a kereskedelmi szerződéseit. Ez elsősorban a brit termelőket érintheti ugyan, különösen, ha a kilépés az uniós belső piacból egyben a vámkötelezettség újbóli bevezetését is jelenti. Lazulhatnak ugyanakkor a kereskedelmi kapcsolatok is az uniós országokkal.

A Brexit támogatói ezt inkább lehetőségnek tartják, mondván, így könnyebben találnak új piacokat saját termékeiknek, ám ez jelentheti azt is, hogy csökken a kereslet az európai, így a Magyarországról származó termékek iránt. A brit áruk magyarországi behozatala nem túl jelentős, az EU-ból származó teljes importunk alig negyvened részét teszi ki a tavaly 475,9 milliárd forintos forgalom. A magyar exportőröknek már inkább lenne veszteni valójuk egy újfajta orientáció esetén, hiszen az uniós országokba irányuló kivitelünk csaknem 5 százalékának a célpontja az Egyesült Királyság. Elég valószínűtlen azonban, hogy ez egyik pillanatról a másikra lenullázódna.

A gond inkább az lehet, ha a német termékek iránti kereslet csökken a brit kilépés miatt. Ez ugyanis közvetetten a magyar gyártókat, beszállítókat is érintené – hívja fel a figyelmet Darvas Zsolt. Például ha visszaesik emiatt a magyar kivitel több mint felét adó gép- és járműgyártás. A kereslet csökkenését persze nem csupán a németek iránti ellenszenv feléledése idézheti elő, hanem szimplán az, hogy rövid távon recesszióba süllyedhet a brit gazdaság, vagyis csökkenhet a fogyasztás is.

A külkereskedelemnél fontosabb a britek szerepe a magyarországi befektetők között. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2014 végén 3130,5 millió eurót ért el az Egyesült Királyságból érkező külföldi közvetlen beruházás (FDI) Magyarországon, ami az összesített állomány 3,8 százalékát jelenti, sorrendben pedig az ötödik legfontosabb befektetők a brit cégek. Árbevétel alapján a legnagyobbak között találjuk a legnagyobb hazai kiskereskedelmi láncot, a Tescót, a brit-holland Shellt és Unilevert, a részben svájci Glencore-t, a Vodafone-t, az Invitelt, a BAT Pécsi Dohánygyárat és az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a Reckitt Benckinsert és a GlaxoSmithKline-t.

Az ő kivonulásukkal azonban aligha kell számolni a népszavazás után. Magas István emlékeztet: a befektetők nem sietik el döntéseiket, és a befektetésekről is egy globális stratégia keretében határoznak. Így aligha képzelhető el, hogy mondjuk a Tesco pénteken a Brexit – vagy éppen Lázár János beszólása – hatására döntene arról, hogy távozik az országból.

Magyarok, dolgozzatok nyugodtan!

Ahogy a Brexit sem űzné ki egyik pillanatról a másikra a szigetországból az ott élő magyarokat. A hivatalos brit statisztikák szerint tavaly 86 519 magyar élt Nagy-Britanniában – egy évvel korábban még 74 495 főt tartottak számon. A britek kilépése elméletben – és a politikusi ígéretek szerint – őket nem érintené, sőt, a bennmaradás esetére kidolgozott forgatókönyv is csak azokat, akik a jövőben akarnak a szigetországba költözni. Itt a szociális juttatások szigorítására kell elsősorban gondolni, míg a távozás esetén arra, hogy már kívülállóként miként szigorítják a munkavállalást az uniós polgárok számára. Magas István szerint azért nem kell drámai változásra számítani, mivel több esetben hiányszakmában foglalkoztatják a külföldieket, így a magyarokat is – az ő belépésüket aligha tiltják majd meg.

Sajátosan érintheti a bennmaradás azokat a Nagy-Britanniában dolgozókat, akiknek a gyermeke idehaza él. A britek ugyanis februárban a többi EU-országgal kötött megállapodásban kiharcolták, hogy ezekben az esetekben nem kell kifizetni a családi pótlék teljes összegét, hanem a másik ország jövedelmi viszonyaihoz és támogatásaihoz indexálják azt. Ők azonban nincsenek igazán sokan: a KSH lapunknak elküldött adatai szerint alig tízezren ingáztak tavaly a két ország között, és vélhetően nincs is mindnek gyermeke.

A szigorítás azonban nem csak őket érintheti, hiszen a többi ország is élhet vele – már ha a britek többsége az EU-tagság fenntartása mellett dönt, hiszen akkor akár azonnal életbe léphetnek a februári megállapodás pontjai. Az ingázók teljes létszáma ugyanis 2015-ben már meghaladta a 111 ezret, legtöbbjük pedig két olyan országban dolgozott (28,2 százalékuk a németeknél, 47,4 százalékuk Ausztriában), amelynek vezetése már jelezte, hogy szívesen élnének ezzel a szigorítással.

Darvas Zsolt mégis úgy tartja: a februári megállapodás inkább PR-fogás volt, mint az uniós bevándorlók döntéseit komolyan befolyásoló tényező. Annál is inkább, mivel a többi országból érkezők 76 százaléka most is dolgozik, és ha bennmaradnak a britek, a szociális juttatásokat érintő szigorítások legfeljebb egy-két százalékkal vethetik majd vissza a bevándorlást. Nagy visszaesés a kilépés esetén sem várható a kutató szerint, legfeljebb átrendeződés. Igaz, ehhez azt is tudni kellene, hogy pontosan hogyan szigorítanák a bevándorlást.


Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160623_Fajni_fog_a_Brexit_de_nem_ott_ahol_varnank#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default

Tovább

Naponta annyi hamis méz jön az EU-ba, mint 150 magyar méhész éves exportja

Tisztább a mézpiac, a magyar cégek már nem importálnak kínai mézet - mondta a Magyar Hírlapnak a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.

Fazekas Gyula felidézte, hogy az országos főállatorvos decemberben adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő az unión kívüli országokból behozott méztételek esetében. Hozzátette: tudomása szerint idén nem volt olyan kínai méz, amelyet el kellett volna távolítani a hazai üzletláncok polcairól a nem megfelelő minőség miatt, vagy azért, mert hamisított volt.

Az elnök szerint napi szinten annyi hamisított méz áramlik be az Európai unióba, mint százötven magyar méhész exportra szánt éves termelése.

A származási hely pontos jelölését és az uniós beléptetésnél szigorúbb ellenőrzéseket sürgetett.


Forrás: http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/naponta_annyi_hamis_mez_jon_az_eu_ba_mint_150_magyar_mehesz_eves_exportja.1050092.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator'..'

Tovább

Negatív a magyar infláció

Májusban 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak - derül ki a KSH friss adataiból. Az árcsökkenés oka egyértelműen az üzemanyagok árainak zuhanása, a járműüzemanyagokért 11,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

A fogyasztói árak májusban átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban - közölte a KSH. Ezen időszak alatt jelentős mértékben csökkent az üzemanyagok ára. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok között a szeszes italok, dohányáruk drágultak.

2015 májusához viszonyítva az élelmiszerek ára összességében nem változott. Ezen belül a cukor ára 19,7, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,9, az étolajé 7,9 százalékkal nőtt, a sertéshús ára 18,5, a tejé 7,7, a sajté 6,9 százalékkal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 2,2, a szolgáltatások 1,3, a tartós fogyasztási cikkek 0,8, a ruházkodási cikkek 0,3 százalékkal drágultak. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,3, ezen belül a járműüzemanyagokért 11,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1 százalékkal csökkent.

Egy hónap alatt, áprilishoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal nőtt, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 3,2 százalékos drágulásának következménye. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A sajt ára 2,3, a tejé 1,1, a kenyéré 0,7 százalékkal csökkent. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,1 százalékkal az egyéb cikkek drágultak, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,7 százalékkal kellett többet fizetni. A ruházkodási cikkek ára 0,7, a szeszes italok, dohányáruké 0,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások és a háztartási energia ára egyaránt 0,1 százalékkal mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

2016 első öt hónapját összesítve az előző év azonos időszakához képest afogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek.

Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/negativ-a-magyar-inflacio-471060

Tovább

Magyarország ötödik az uniós munkanélküliségi rangsorban

Az egy évvel korábbihoz képest az unió és az eurózóna átlagában is csökkent a munkanélküliség 2016 áprilisában. Az unióban Csehországban volt a legkisebb a munkanélküliség, 4,1 százalék, Görögországban a legmagasabb, 24,2 százalék. Magyarország 5,6 százalékkal az ötödik volt a sorban.

Az euróövezet 19 tagállamában áprilisban szezonális kiigazítással 10,2 százalékos, az előző havival megegyező volt a munkanélküliségi ráta. Egy évvel korábban, 2015 áprilisában 11,0 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az Európai Unió 28 tagállamában az idén áprilisban szezonális kiigazítással 8,7 százalék volt a munkanélküliségi ráta, alacsonyabb az előző havi 8,8 százaléknál és az egy évvel korábbi 9,6 százaléknál.
Az unió áprilisi munkanélküliségi rátája 2009 áprilisa óta a legalacsonyabb.

Magyarország az ötödik

A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát áprilisban a Cseh Köztársaságban regisztrálták, 4,1 százalékosat.
Magyarország az EU 28 tagállama között az ötödik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkezett áprilisban, 5,6 százalékossal.
A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 24,2 százalékosat Görögországban, illetve 20,1 százalékosat Spanyolországban mértek áprilisban.

Majdnem mindenhol csökkent

Az egy évvel korábbival összevetve az EU 28 tagállamából 25-ben csökkent a munkanélküliségi ráta áprilisban. Belgiumban nem változott, Észtországban és Lettországban pedig emelkedett. A legnagyobb csökkenést (15,7 százalékról 11,6 százalékra) Cipruson, illetve Bulgáriában (10,0 százalékról 7,1-re) és Spanyolországban (22,7 százalékról 20,1 százalékra) regisztrálták.

Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20160531-europai-unio-eu-eurozona-munkanelkuliseg.html
Tovább

Nagy baj lehet: országszerte leállhat a szemétszállítás nyáron

Nyárig bírhatják a szemétszállító cégek, legalább ötödük becsődölhet, ha elindul az új központi hulladékgazdálkodási rendszer.

A hazai szemétszállító cégek legalább ötöde lehet veszteséges és mehet csődbe, ha beindul az új központi hulladékgazdálkodási rendszer – tudta meg a Magyar Nemzet. Budapest kivételével már a nyár közepén országszerte leállhat a szemétszállítás.

Levélben fordult szerdán a 108 település – Pest és Nógrád megyében – szemétszállítását végző Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. vezérigazgatója a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt.-hez és a katasztrófavédelemhez. A kft. arra figyelmeztetett, már júliusban nem tudják elszállítani a települések hulladékát, mert nincs tartalékuk, pedig eddig minden bevételt az ellátásba forgattak vissza. Ha az NHKV rövid időn belül nem fizet, nemcsak a béreket nem tudják kifizetni, de a szolgáltatás a nyár közepén le is állhat.

"Tiltakozunk, s nem engedjük meg, hogy a hosszú évek alatt nyereségessé tett FKF-től milliárdos összegeket vonjanak el, hogy abból ne a főváros fejlődjön, hanem a vidéki cégek veszteségeit fizessék ki" – erősítette meg a lapnak  Tarlós István főpolgármester. Elmondta: a kormányzati illetékesek máig nem válaszoltak az általa márciusban tett jogszabály-módosítási kezdeményezésre.


Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/szolgaltatas/nagy-baj-lehet-orszagszerte-leallhat-a-szemetszallitas-nyaron-470630

Tovább

Erőteljesen csökken a külföldi cégek súlya Magyarországon

A meghatározó vállalkozások körében csökkenőben van a külföldi érdekeltségű cégek aránya, azaz a külföldi tőke szerepe fogyatkozik. Mindez a csökkenés annak fényében szembetűnő, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok általában stabilabb pénzügyi háttérrel és eredményességgel rendelkeznek – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató felmérésből.

„A hazai cégstruktúra tulajdonosi hátterének elemzéséből az derül ki, hogy az elmúlt 5 évben 2-3 százalékkal csökkent a külföldi tulajdonosok súlya, és ez a csökkenés elsősorban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező társaságok körében mutatható ki leginkább” - mondja Pertics Richárd az Opten céginformációs igazgatója. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez a csökkenés csak az arányokra igaz: a külföldi vállalkozások száma érdemben nem változott, viszont a tisztán hazai érdekeltségű cégek száma jelentősen nőtt a 100 millió forint feletti és az 1 milliárd forint feletti árbevételű cégek körében is.

Forrás: Opten
Tovább

Friss számok: a kutyának se kell a magáncsőd

Tíz százalékkal emelkedett a családi csődvédelem rendszerébe bekapcsolódók száma az utóbbi egy hónapban, ezzel május közepéig 385 család használta ki az adósmentő lehetőséget - írja pénteki számában a Magyar Idők. Korábban a szabályozók 20-25 ezer jelentkezőre számítottak.

Gyér az érdeklődés

A napilap felidézi: a családi csődvédelem lehetőségét 2015-ben iktatta a jogrendbe a törvényhozás. A lap érdeklődésére az igazságügyi tárca azt közölte, hogy május közepéig 385 adós csatlakozott a családi csődvédelemhez, de a belépéshez szükséges kérelemcsomagot eddig több mint félezren vették át csak a bankok kirendeltségein. A dokumentumok az Igazságügyi Hivataltól is beszerezhetők vagy letölthetők a pénzintézetek honlapjáról is. A jelenlegi szabályok szerint kérelmüket szeptember 30-ig adhatják be a hiteladósok. Mivel az őszi dátum még messze van, a tárcánál a beadványok és a csatlakozó adósok számának ütemes emelkedését tartják valószínűnek - olvasható a Magyar Idők cikkében.

Változni fog a szabályozás

Bodzási Balázs helyettes államtitkár (IM) a Portfolio múlt heti Hitelezés 2016 konferenciáján a magáncsőd intézményével kapcsolatban türelmet kért, mint mondta, ez nem csodaszer, és nem is szociális intézkedés, csupán egy adósságrendezési módszer.

2016 őszén törvénymódosítást nyújthatnak be a magáncsőd adminisztrációjának egyszerűsítéséről, de az adós együttműködését továbbra is elvárják, a feltételeket pedig nem lazítanák.

A követeléskezelési törvény kodifikációja is 2016 szeptemberében elkezdődhet, a fedezett hitelek piacán pedig lehet jövője az értékpapírosításnak is. Felfalusi Péter, a MAKISZ elnöke szerint felpuhítás esetén sem lesz képest 15-20 ezernél több ügyet kezelni a magáncsőd.
 

Forrás: http://www.portfolio.hu/finanszirozas/hitel/friss_szamok_a_kutyanak_se_kell_a_magancsod.232119.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Tovább

Horvátország részt venne a paksi bővítésben

Horvátország érdeklődik a projekt iránt és keresi hozzá a saját szükségletei szempontjából legmegfelelőbb üzleti modellt - fogalmazott, hozzátéve, hogy "ez akár a pénzügyi részvétel formáját is öltheti, vagy valamilyen más formát, de erről még nem született döntés".

Horvátország elektromos energia szükségletének 60 százalékát fedezi saját forrásból, a többit importálja.

Forrás: http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/horvatorszag_reszt_venne_a_paksi_bovitesben.614244.html

Tovább

Elvenné a kamara cégregisztrációt a cégbíróságtól

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdeményezi a kormánynál, hogy a teljes hivatalos cégregisztrációs tevékenység kerüljön a cégbíróságtól a kamarához - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-vel.

A kamara elnöke hangsúlyozta, a bürokrácia csökkentése jegyében, a gazdaság biztonsága, hatékonysága szempontjából elérkezettnek látják az időt, hogy a kormány átgondolja, érdemes-e fenntartani a cégbíróság jelenlegi infrastruktúráját, vagy kimondható, hogy a cégregisztráció olyan adminisztrációval járó regisztrációs folyamat, amelyet más meglévő szervezet is - például a kamara - el tud látni.

Parragh László szerint a mostani cégbírósági tevékenység nem tekinthető bírósági munkának, a bírói tevékenység nem jellemző az intézményre, amely valójában adatokat rögzít, töröl, regisztrációs folyamatban adminisztrál.

"Nagyon ritkán van szükség a munkában bírósági döntésre, csak amikor vitás helyzet áll elő, ami normál jogorvoslatban, a meglévő bíróságon is elintézhető lenne" - tette hozzá.

Az MKIK elnöke kiemelte, az üzleti élet tisztasága szempontjából fontos, hogy minden cégadat egy helyen legyen, a kamarai rendszer fejlesztése során nagyon sok céginformáció gyűlt már eddig is össze náluk, ezt egészítené ki és tenné teljessé a hivatalos cégregisztráció.

Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy kezdeményezésük a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan, a világ legtöbb fejlett országában a cégregisztrációt a kamarák végzik.


Forrás: http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/uzletfejlesztes/elvenne_a_kamara_cegregisztraciot_a_cegbirosagtol.230880.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Tovább

Megszólalt Varga: kezdhetünk gondolkodni a magyar eurón?

Az Európai Bizottsággal folyó viták miatt nem fog maradéktalanul teljesülni a kormányzati cél, hogy 2018-ig minden uniós forrást lehívjon Magyarország - mondta a Figyelőnek adott interjúban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy a kormányban a látszattal ellentétben sokat gondolkodnak az euró bevezetésén, most pedig újabb akadály hárult el ennek útjából.

A vasárnapi zárva tartás kapcsán a miniszter kiemelte: ő személy szerint tavaly is azon a véleményen volt, hogy Magyarországon van igény a vasárnapi bevásárlásra, gazdasági szempontból is úgy ítélte meg, hogy a korlátozás inkább visz, mint hoz. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a számok nem őt igazolták. A kormányban konstruktív, alapos és mélyreható vita volt a kérdésről - tette hozzá a Figyelőnek adott interjúban.

A közelmúltban szóba került, hogy túl sok a készpénz, ezzel kapcsolatban Varga azt mondta, hogy a kiskereskedőket akarják támogatni a POS-terminálok telepítésében. Egyrészt azt szeretné a kormány, ha a telepítés olcsóbb lenne, másrészt abban kérnek együttműködést a bankoktól, hogy az általuk igényelt költség is kisebb legyen. Ugyanakkor a tranzakciós illeték eltörlésén nem gondolkodnak, erre ugyanis a közösségi kiadások miatt szükség van.

25 százalékos áfakulcs?

A béremelésekkel kapcsolatban Varga Mihály elmondta, hogy az egészségügyi alkalmazottak, a szociális, kulturális területen dolgozóknak létrehoznak egy alapot, ebből a nyolcvan-száz milliárd forintból átlagosan 10 százalékkal lehet emelni a fizetéseket.

Arra sajnos nincs lehetőség, hogy általánosan, egységesen mérsékeljük a 27 százalékos kulcsot. Ugyanakkor továbbra is szem előtt kell tartanunk, hogy az adórendszerünkben a fogyasztást terhelő adókra helyeztük a hangsúlyt - mondta Varga a jövő évi áfacsökkentésekről.

A miniszter hozzátette: jó lenne, ha mérsékelni lehetne a magyar adók általános szintjét, s a felső kulcs 25 százalékos vagy még alacsonyabb lehetne. Ez egybevág a kabinet hosszú távú terveivel, de ennek most nincs itt az ideje, egyelőre célzott lépésekre van szükség.

Magyar euró?

A miniszter szerint már a GDP-arányos adósság sem lenne akadálya az euró bevezetésének, hiszen Brüsszel nem ragaszkodik a 60 százalékos rátához, azt is elfogadja, ha csökkenő pályán van az adósság.

Sokat gondolunk rá, még ha nem is beszélünk róla

- mondta Varga az euró lehetséges bevezetéséről.

A nemzetgazdasági miniszter szerint Lengyelországnak és Magyarországnak nincs miért kapkodnia, úgy látja, hogy elég az ha leghamarabb évtized végén foglalkozunk az euró bevezetésének kérdésével.

EU-pénzek

Az uniós forrásokkal kapcsolatban Varga Mihály elárulta, hogy 2017-ben 2100-2200 milliárd forintnyi kifizetéssel számolnak a költségvetés terhére. Így viszont valószínűleg nem fog megvalósulni az a terv, hogy 2018-ig az összes forrást lehívjuk, ez ugyanis attól is függ majd, hogy a Bizottság mekkora összeget tart vissza kifizetési problémák miatt. A miniszter elismerte, hogy az EU az 50 százalékos előfinanszírozást is vitatja, azt kifogásolják, hogy túl nagy összeget adnak előlegként a pályázóknak, ami miatt visszaélések lesznek. Minapi sajtóhírek szerint az 50 százalékos előleg mellett a tömbösített pályáztatást is kifogásolja Brüsszel.

A Portfolio elemzőinek véleménye szerint Varga azon jelzése, hogy jövőre 2100-2200 milliárdos itthoni kifizetéssel számol, sokkal alacsonyabb annál a pályánál, mint amit az eddigi kormányzati jelzések alapján (2019 elejéig teljes kifizetés) kalkuláltunk és emiatt jóval kisebb lehet az a pénzforgalmi deficit is, mint amelynek kockázatára felhívtuk a figyelmet. A jelek szerint tehát az valósul meg, mint amit valószínűsítettünk: jóval lassabb kifizetési pályára áll át itthon a kormány.


Forrás: http://www.penzcentrum.hu/hitel/megszolalt_varga_kezdhetunk_gondolkodni_a_magyar_euron.1049236.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator'..'

Tovább

A tigázos ügyfelek egy része már október előtt átkerül a nemzeti szolgáltatóhoz

Az előre fizető mérővel rendelkező TIGÁZ ügyfelek hamarabb átkerülhetnek a FŐGÁZ-hoz, mert a földgázszolgáltatás igénybevételének elengedhetetlen feltétele a mérők átállítása és a kártyák cseréje.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozata alapján 2016. október 1-jétől a FŐGÁZ Zrt. látja el a TIGÁZ Zrt. egyetemes szolgáltatásban vételező földgáz felhasználóit. Annak érdekében, hogy az előre fizető mérővel rendelkező TIGÁZ felhasználók az átadást követően a FŐGÁZ Zrt. felhasználóiként zavartalanul tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, beleértve a mérő feltöltését, már áprilisban elkezdődik az előre fizető mérők átállítása és a feltöltőkártyák cseréje – derül ki a MEKh közleményéből.

Beelőznek

Hogy az előre fizető mérők átállítása ütemezetten és zökkenőmentesen történhessen meg, a TIGÁZ Zrt. és a FŐGÁZ Zrt. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal történt előzetes egyeztetést követően a felhasználóknál kezdeményezni fogja a szabad kereskedőváltást. A kereskedőváltás eredményeképpen az érintett felhasználók előre egyeztetett időpontban, még a Hivatal által meghatározott 2016. október 1-jei átadási időpontot megelőzően átkerülnek a FŐGÁZ Zrt. ellátásába.

A kereskedőváltás keretében megtörténik a mérők átállítása és a kártyacsere. A TIGÁZ Zrt. ennek folyamatáról az érintett felhasználóknak tájékoztató levelet küld, amely a folyamatot részletesen bemutatja, és tartalmazza a felhasználók részéről kitöltendő és aláírandó dokumentumokat. A földgázszolgáltatás igénybevételének elengedhetetlen feltétele az előre fizető mérők átállítása és a kártyák cseréje.

Októbertől mindenképpen

Azon felhasználók, akiknél a TIGÁZ Zrt. felhívása szerint a kereskedőváltás felhasználói kezdeményezésre nem történik meg 2016. szeptember 30-ig, a Hivatal határozata szerint 2016. október 1-jén automatikusan átkerülnek a FŐGÁZ Zrt.-hez, mint egyetemes szolgáltatóhoz. Ez azt jelenti, hogy az érintett felhasználók 2016. október 1-jétől az előre fizető mérőiket a TIGÁZ Zrt.-nél már nem tudják feltölteni. Ugyanakkor ezen felhasználók az előre fizető mérőjük feltöltését a FŐGÁZ Zrt.-nél kizárólag abban az esetben tudják megtenni, amennyiben a mérő átállítása és a kártyacsere megtörtént.

A hagyományos mérővel rendelkező felhasználók átadása 2016. október 1-jével fog megtörténni, nekik az átállás kapcsán nincs teendőjük.


Forrás: http://24.hu/fn/gazdasag/2016/04/15/a-tigazos-ugyfelek-egy-resze-mar-oktober-elott-atkerul-a-nemzeti-szolgaltatohoz/

Tovább

Túl sok a készpénz, közbelép a kormány

Megduplázódott a forgalomban lévő készpénzállomány az utóbbi öt évben, ezért a 2017-es költségvetésben a kormány lépéseket tesz annak csökkentésére - írta a Népszava a hétfői számában.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Inforádiónak nyilatkozott a kérdésről. A tárca szerint a készpénz népszerűségében szerepet játszik a tranzakciós illeték, a bankkártya-elfogadóhelyek alacsony száma, fenntartásuk költsége, valamint az is, hogy a bankkártyával ingyenesen felvehető készpénz mennyisége és az ingyenes felvételi alkalmak száma korlátozott.

Azokban az országokban, ahol magas a készpénzállomány, ott általában a feketegazdaság aránya is magasabb. A következő költségvetésben a kormány lépéseket tesz a készpénzállomány mennyiségének csökkentésére.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tul_sok_a_keszpenz_kozbelep_a_kormany.612983.html

Tovább

Népszavazáson dőlhet el a vasárnapi boltzár sorsa

Megkezdhetik a népszavazás kiírásához szükséges aláírások összegyűjtését a vasárnapi boltzár ellenzői. A Kúria döntése szerint ugyanis Nyakó István, a legfelsőbb bíróság által hitelesített kérdését kell elsőként benyújtottnak tekinteni.

Megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és hitelesítette Nyakó István MSZP-s politikus vasárnapi boltzárral kapcsolatban benyújtott népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét szerdai ülésén a Kúria. A kérdés úgy hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" A Kúria szerint nem tekinthető elsőként benyújtottnak Erdősi Lászlóné kérdése, így Nyakó István kérdését tekintették elsőnek, és mivel megfelelt a jogszabályi előírásoknak, hitelesítették azt.

Az ügy előzménye, hogy február 23-án délelőtt tömegjelenet volt az NVI Alkotmány utcai épületénél, többen vártak ugyanis arra, hogy a Kúria honlapján megjelenjen a végzés arról, a bíróság elutasítja-e a vasárnapi boltzár ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezést. Az épületben megjelentek arra vártak, hogy a bírósági elutasítás után elsőként adhassák le saját kérdésüket. A kérdést végül elsőként Erdősi Lászlóné tudta leadni, négy másodperccel megelőzve Nyakó István MSZP-s politikust; a szocialisták szerint mindez úgy fordulhatott elő, hogy több "kopasz férfi" akadályozta politikusukat.

Az NVB ezek után Erdősi Lászlóné kérdését hitelesítette, és - a párhuzamossági moratóriumra hivatkozva - Nyakó István kérdését elutasította. Az NVB határozatában megállapította, hogy a székházban tartózkodó ismeretlen személyek - akik nyilatkozatuk ellenére nem országos népszavazási kezdeményezés benyújtása céljából érkeztek -  a magatartásukkal megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét, ugyanakkor nem látta bizonyítottnak, hogy Erdősi Lászlóné vagy kísérője kihasználta volna ezt a helyzetet. A Kúria egy korábbi végzésében már megállapította, hogy akadályozták Nyakó Istvánt népszavazási kérdése benyújtásában.

Az NVB határozataival szemben Nyakó István jogorvoslatot nyújtott be, amelyeket szerdán bírált el a Kúria. A bíróság internetes oldalán olvasható végzések szerint a Kúria elsőként a népszavazási kezdeményezések benyújtásának sorrendiségével kapcsolatos problémát tekintette át. A bíróság arra jutott, hogy az időbélyegző szerint Erdősi Lászlóné (nem személyesen) 11 óra 34 perc 03 másodperckor, míg Nyakó István (személyesen) 11 óra 34 perc 07 másodperckor érkeztette a kérelmét. Az is megállapítható az NVI által kiállított átvételi elismervényekből, hogy az átvevő által aláírt és hivatalosan az NVB-hez benyújtott érkeztetés időpontja Nyakó István esetében 11 óra 41 perc, míg Erdősi Lászlóné esetében 11 óra 53 perc volt. A Kúria ezek alapján úgy ítélte meg, hogy Nyakó István tekinthető a népszavazási kezdeményezést elsőként benyújtónak.

A választási alapelvek sérelmével kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást, hogy a meglévő bizonyítékok alapján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy Erdősi Lászlóné időbélyegző szerinti elsőbbségét az NVI előterében tartózkodó csoport jogellenes magatartása biztosította, függetlenül attól, hogy Erdősi Lászlóné ebben a jogellenes magatartásban bármilyen módon közreműködött-e vagy sem.

A bíróság megállapította azt is, hogy azzal, hogy a csoport tagjai valós beadványozói szándék nélkül együttesen tartózkodtak az NVI székházában, csökkentették Nyakó István esélyét arra, hogy szándéka szerint mielőbb oda juthasson az érkeztető bélyegző berendezéshez, ekként sérült az esélyegyenlőség alapelve.

A Kúria szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás és az esélyegyenlőség elveinek a sérelme miatt Nyakó István kérdését kell elsőként benyújtottnak tekintetni, vagyis Nyakó István elsőbbsége "ezen az ágon is megállapítható". A Kúria ezek alapján megvizsgálta Nyakó István - immáron elsőként benyújtottnak tekintett - kérdését, és megállapította, hogy az a jogszabályi előírásoknak megfelel, így a kérdést hitelesítette.

A Kúria végzését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd a megjelenéstől számított öt napon belül a Nemzeti Választási Iroda elnöke átadja a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. Innentől indulhat az aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezést ugyanis csak erről az ívről készített másolaton lehet támogatni. A szervezőknek 120 napjuk van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret, az Országgyűlésnek 30 napon belül el kell elrendelnie a népszavazást. Ez akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott és akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, ennek a kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie, és a népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést. (MTI)

Forrás: http://kamaraonline.hu/cikk/nepszavazason-dolhet-el-a-vasarnapi-boltzar-sorsa

Tovább

Rekord összeget kerestek a külföldön dolgozó magyarok

Tavaly már 3,1 milliárd eurót (több mint 950 milliárd forintot) kerestek azok a magyarok, akik csak nemrég kezdtek el külföldön dolgozni, vagy naponta ingáznak a határ menti településekről, az összeg új rekordnak számít, írta hétfői számában a Világgazdaság.

Tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó magyart regisztráltak. A lap a jegybank adataira hivatkozva azt írja: a világgazdasági válság kitörése előtt még 1,5 milliárd eurót kerestek a magyar munkavállalók külföldön, 2013-ban azonban már ennek majdnem a dupláját. A lap szerint az összjövedelem elmúlt két évben látott nagyon lassú növekedése arra utal, hogy már a korábbinál kevesebb pénzért is hajlandók elmenni más országba dolgozni a magyarok.

 Miközben 2010-ben még csak átlagosan 50 ezren, addig 2013-ban már majdnem százezren vállaltak munkát külföldi telephelyen egy éven belül. Azóta további 15 ezerrel nőtt a létszámuk, és tavaly év végére már 118 ezer viszonylag rövid ideje külföldön dolgozó honfitársat regisztráltak – írja a lap.

Forrás:
http://www.hrportal.hu/hr/rekord-osszeget-kerestek-a-kulfoldon-dolgozo-magyarok-20160404.html
Tovább

MNB-alelnök: szándékos volt a meglepetés

Az MNB kedden direkt akart meglepetést okozni, meg akarta lepni a piacot a kamatcsökkentési ciklus indításának időzítésével - jelentette ki Nagy Márton, az MNB alelnöke egy háttérbeszélgetésen.

Minden abba az irányba hatott, hogy elkezdődjön az újabb lazítás. Az inflációs előrejelzés változatlan: az MNB úgy számol, hogy 2018 első felében éri csak el az inflációs célt - magyarázta az alelnök, a monetáris tanács (MT) tagja.

Az eszköz volt a dilemma - mondta Nagy. Hosszabb időn keresztül használtunk nem konvencionális eszközöket, a két fő eszközcsalád közül a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetés alatt áll, az önfinanszírozási program hatékonysága pedig fokozatosan csökken.

Úgy látja, hogy a kamatfolyosó tetejének jelentősége mára megnőtt, azért közelítették most az alapkamathoz. Így a döntések nyomán a keddi lépések összességében a 15 bázispontos kamatvágásnál nagyobb hatásúak.

Még több dolog változott

Az MT keddi bejelentése mellett több más eszköztár is módosult - ezeket azért nem jelentették be kedden, mert nem a tanács, hanem Nagy alelnöki hatáskörébe tartoznak. Ezek közül az egyhetes hitel alapkamata plusz 25 bázispontról plusz 15 bázispontra változott (azaz nominálisan 1,6-ról 1,35 százalékra változott).

A tartalékszabályok is változtak: a túltartalékolásra az eddigi 0 százalék helyett április 7-től a nulla vagy az O/N (egynapos) jegybanki betét kamata közül a kisebb (ez mától mínusz 0,05 százalék) fizetendő. A preferenciális betét számlára (a HIRS-ben) ugyanez a szabály vonatkozik.

Nagy szerint az MNB célja változatlanul az, hogy nagyon hosszú ideig, stabilan, alacsony tartsa a kamatokat - mindez konzisztens legyen az inflációs céllal is.

Az MT döntése szerint kamatdöntő ülésein ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz. Ennek oka a fokozott óvatosság a negatív territórium elérése miatt - fogalmazott Nagy. Véleménye szerint a jövőben a három kamatszintet együtt érdemes figyelni.

Egy bizonyos szint alá nem mehet az O/N jegybanki betétkamat szintje, amire a bankszektor szigorítással reagálna. Olyan negatív érték (a jelenlegi mínusz 0,05 százalék után) képzelhető el a jövőben, amely a készpénz használati díjának felel meg - ennek mértékéről lehet vitatkozni - tette hozzá az alelnök.

Az MT tagjainak "fejében" jelenleg nincs egy százalék alatti alapkamat a mostani enyhítési ciklus nyomán. Egy kamatváltoztatási ciklus legalább két lépésből áll, azaz még egy vágásra biztosan lehet számítani. A múltbeli tapasztalok alapján azokat az MT hajlamos havonta hozni. A lépésközre vonatkozó kérdés kapcsán Nagy - szigorúan magánvéleményét hangsúlyozva - azt mondta, hogy 15 bázispontokat támogatna.

Egy újabb eszközzel "segítenék" még lejjebb a kamatot

Fontos, hogy milyen tapasztalatai lesznek a kéthetes jegybanki betét kivezetésének tapasztalatait - ennek a fele már megtörtént, ezért is lehetett már márciusban kamatot vágni.

Az MNB fel szeretné lendíteni a Bubor-piacot, mivel a Bubor - bankközi kamatlábként - a magyar hitelpiac legfontosabb referenciakamata. Márpedig Magyarországon alig mozog - a kamatfolyosón belül -, jelenleg teljesen követi az alapkamatot. Az MNB arra kéri a 12 legnagyobb bankot, hogy május elsejétől - kötelező jelleggel - árat jegyezzenek az egy- és három hónapos piacon. Őszre alakulhat ki itt egy igazi piac. (Ha ez nem sikerül, van az MNB-nek B tervei is.) Ha pedig a Bubor "mozogni kezd", akkor - mivel az alapkamathoz képest lefelé nagyobb a mozgástér - nagyobb valószínűséggel lesz az értéke az alapkamat szintje alatt.

Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mnb-alelnok_szandekos_volt_a_meglepetes.612058.html

Tovább

Drágulhatnak az építőanyagok, rég nem adtak el ennyire sokat

Régen látott mennyiségben adták el termékeiket az év első hónapjaiban a magyarországi tégla- és cserépgyártók - mondta el a Magyar Idők mai számában a Magyar Téglás Szövetség (Matész) elnöke.

Kató Aladár ugyanakkor hozzátette: hiánytól nem kell tartani, mert az építőanyag-gyártók felkészültek a megnövekedett keresletre. Ez az iparág hét-nyolc éve még 40 ezer lakás építését szolgálta ki, az elmúlt néhány esztendőben azonban jelentősen visszaesett a forgalom. A Matész elnöke ezért üdvözölte a kormány lakásépítést ösztönző döntéseit, amelyeknek szerinte kedvező hatásuk lehet az építőanyag-iparra.

Mindez azért is fontos, mert az ágazatnak jelentős a munkaerőigénye - figyelmeztetett Kató Aladár, aki némi drágulásra számít az építőanyagok piacán.

Forrás:

http://www.vg.hu/vallalatok/ingatlan/dragulhatnak-az-epitoanyagok-reg-nem-adtak-el-ennyire-sokat-467372

Tovább

Nem a kis boltok nyertek az egyéves vasárnapi zárva tartáson

A kiskereskedelmi forgalom tavalyi bővülése mellett a vártnál kisebb veszteséget okozott az egy éve bevezetett vasárnapi boltzár. Ugyanakkor csökkent a létszám és boltok száma is.

„Jelentős forgalmat bonyolítunk le vasárnap, és a nyitva tartás már csak azért is megéri, mert a gyorsan romló zöldség és gyümölcs így nem megy veszendőbe” ­– mondta a Világgazdaságnak Sipos Éva, a Corvin sétányon található Mr. Fruit Delicates bolt tulajdonosa. Az Arany János utcában lévő második üzletüket viszont nem éri meg kinyitniuk a hét utolsó napján, mivel annak vevőközönségét elsősorban a környék irodaházaiban dolgozók adják. A Mr. Fruit példája jól mutatja, hogy a helyszíntől és az áruösszetételtől egyaránt függ, hogy a kisboltok tudtak-e profitálni az egy éve bevezetett vasárnapi boltzárból.

A kormány szerint  viszont beváltotta a hozzá fűzött reményeket a vasárnapi nyitva tartást korlátozása: hatására tavaly március 15. óta 200–250 milliárd forintos többletbevétele keletkezett a vasárnapokon– a helyzetbe hozni kívánt –kisvállalkozásoknak. Ezt a végkövetkeztetést azonban nem tartják kellően megalapozottnak a szakmabeliek, mivel az online kasszák forgalmi adatai – amelyekre a kormány hivatkozik – ömlesztettek, vagyis nem csupán a kiskereskedelmi egységekre vonatkoznak, hanem a vendéglőkre, szállodákra, benzinkutakra, trafikokra. Ráadásul hiányoznak az összehasonlítás alapjául szolgáló 2014-es online adatok, hiszen az online kasszarendszer kiépítése az év elejétől egészen augusztusig elhúzódott.

Valószínűleg kismértékű forgalomkiesést szenvedett el minden kereskedelmi csatorna, ugyanakkor a gazdasági fellendülésnek köszönhető vásárlőerő-növekedés összességében jelentős forgalomnövekedést hozott, így eltörpült a vasárnapi veszteség – mondta a Világgazdaságnak Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK Hungária szenior piackutatója. A GfK adatai szerint 2015 márciusa és augusztusa között a háztartások 1,3 százalékkal többet költöttek napi fogyasztási cikkekre, mint egy évvel korábban. A KSH szerint, az év egészében 5,5  százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, s bár az adatokat az online kasszák „fehérítő” hatása is felfelé húzta. A forgalombővülés mindenesetre valamivel nagyobb lett volna a vasárnapi boltzár nélkül.
 
Az egyes bolttípusok közötti érdemi átrendeződést sem érzékelt a GfK: a kiesett forgalom jelentős része a nagy láncoknál maradt, csak más napra tevődött át. A Spar például nemrég 3 százalékos tavalyi forgalomnövekedésről számolt be,  amelyet a cég szerint szinte egyáltalán nem befolyásolt a vasárnapi boltzár, mivel a vásárlások a meghosszabbított nyitva tartású hétköznapokra terelődtek át. A GfK szerint egyedül a kisbolt-láncok, főként a CBA forgalma csökkent 2015 márciusát követően, de utóbbi sem elsősorban a vasárnapi boltzár, hanem a hálózat belső problémái miatt. (Megkérdeztük erről a CBA-t, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.) A független kisboltok ugyan növelni tudták részesedésüket a vasárnapi forgalomból, de a teljes időszakot nézve nem tudtak nyerni a boltzárral, inkább a diszkontok térnyerése figyelhető meg a többiek rovására.
 
A létszámra vonatkozó statisztikákból az derül ki, hogy a négy főnél nagyobb kiskereskedelmi cégek alkalmazottainak száma nem változott érdemben tavaly. A kereskedelemben foglalkoztatottak száma – ebbe beletartozik mindenki, aki a kis- és nagykereskedelemben dolgozik – ugyanakkor 8-9 ezer fővel csökkent 2014-hez képest. Ez nyilván összefügg a boltzárral, de más hatások is szerepet játszottak benne. A Blokkk.com szakportál arra is felhívja a figyelmet, hogy 2015 első félévében 2300 darabbal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014 végéhez képest, ami valószínűleg többségében megszűnő kisboltokat takar.

Forrás: http://globalfaktor.hu/admin/index.php?m=hirek&id1=hirek&contenteditor=uj
Tovább

Ez csúnyán betehet a magyarok külföldi munkavállalásának

A helyi munkavállalókra vonatkozó javadalmazási szabályok egy másik tagállamba kiküldött munkavállalókra való teljes körű alkalmazására terjesztett elő javaslatot kedden az Európai Bizottság. Diplomaták és a munkaadók képviselői szerint ez egy újabb potenciálisan veszélyes választóvonalat húz az EU nyugati és keleti tagországai között - írja a Bruxinfo.

A helyi munkavállalókra vonatkozó javadalmazási szabályok egy másik tagállamba kiküldött munkavállalókra való teljes körű alkalmazására terjesztett elő javaslatot kedden az Európai Bizottság. Diplomaták és a munkaadók képviselői szerint ez egy újabb potenciálisan veszélyes választóvonalat húz az EU nyugati és keleti tagországai között - írja a Bruxinfo.

Egyenlő munkáért, egyenlő béreket. Ezt a mottót kívánja átültetni a gyakorlatba a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosításával az Európai Bizottság.

A javaslat értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén a kiküldetésben lévő munkavállalókra általánosan ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a helyi munkavállalókra.

A kiküldött munkavállalókra jelenleg bizonyos területeken - például egészség és biztonság - már most is a fogadó ország munkavállalóival azonos szabályok vonatkoznak. A munkáltató azonban nem köteles a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött munkavállalónak. Emiatt különbségek alakulhatnak ki a kiküldött és a helyi munkavállalók bérezésében, ami a Bizottság szerint torzíthatja a vállalatok közötti versenyt. Ez ugyanis Marianne Thyssen, foglalkoztatásért, mobilitásért és szociális politikáért felelős biztos szerint azt jelenti, hogy a kiküldött munkavállalók ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint más munkavállalók.


A javaslat értelmében a javadalmazási szabályok minden olyan eleme, amely a helyi munkavállalókra általánosan vonatkozik, a kiküldött munkavállalókra is érvényes lesz. A javadalmazásba nem csupán a minimálbér fog tartozni, hanem adott esetben más elemek, így bónuszok és juttatások is.

A tagállamoknak átlátható módon meg kell határozniuk, hogy területükön milyen elemekből tevődik össze a javadalmazás. A törvényben vagy általános érvényű kollektív szerződésekben meghatározott szabályokat a kiküldött munkavállalók esetében minden gazdasági ágazatban kötelező lesz alkalmazni. Így a tagállamok ezentúl elő tudnák írni az alvállalkozóknak, hogy azok ugyanazt a munkabért fizessék ki a munkavállalóknak, mint a fővállalkozó. Ez azonban csak megkülönböztetéstől mentes módon valósulhat meg: ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni minden alvállalkozó esetében, függetlenül attól, hogy az adott tagállamban vagy egy másikban rendelkezik-e székhellyel.

A javaslat emellett biztosítja, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésre a másik tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönző cégek által kiküldött munkavállalók esetében is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkozzanak.

Végezetül, ha a kiküldetés időtartama meghaladja a 24 hónapot, a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező.

A Bizottság javaslata az eredetileg három részből álló mobilitási csomag első eleme, bár sokáig úgy tűnt, hogy az egész csomag elfogadásával megvárják a brit EU-tagsági referendumot.


Új tagállamokat képviselő diplomaták szerint a Bizottság javaslata komoly változást hozna az eddigi rendszerbe és jó eséllyel éles kelet-nyugati szembenállást eredményezne, hasonlóan a szolgáltatási irányelv egy évtizeddel ezelőtti tárgyalásához.


Az új tagállamok úgy látják, hogy az olcsóbb munkabérek megszüntetésének kezdeményezésével a Bizottság francia, belga és luxemburgi nyomásra valójában a kelet-európai szolgáltatók versenyelőnyét akarja megszüntetni. Miközben jól hangzik az, hogy az átlagosan négy hónapra kiküldött keleti munkavállalók is a helyiekkel azonos bérezésben és javadalmazásban részesüljenek, a Bizottság javaslata lehetővé tenné néhány ország számára a külföldiek kiszorítását az építőiparból és néhány más ágazatból.


"A szociális dömpingről szóló érv teljesen hamis. A kelet-európaiak ugyanis nem költségek alatti árral törnek be a nyugati piacokra. A bérek szintje közötti különbség a gazdasági fejlettségbeli különbségekkel, az eltérő ár- és bérszínvonallal magyarázható"


- mutatott rá egy új tagállami forrás a BruxInfónak. Az illetékes szerint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosítása csökkentené a versenyt, ezért felverné a szolgáltatások árát és végső soron az európai versenyképességet rontaná.

A közösség kelet-európai tagjai attól is tartanak, hogy a Juncker-bizottság átfogóan más területeken, például a közúti árufuvarozásban is hasonló szemléletet kíván meghonosítani, ami gyakorlatilag kiszorítaná az olcsóbb munkaerővel dolgozó magyar, cseh és lengyel fuvarozókat a piacról.

A munkaadók legnagyobb európai ernyőszervezete is bírálta az irányelv módosításáról szóló javaslatot. "Mélységesen nem értünk egyet az Európai Bizottság azon nézetével, hogy kiküldött munkavállalókról szóló 1996-os irányelv módosítása szükséges az egységes piacon a tisztességes verseny biztosításához. A meglévő direktíva garantálja a minimumkeresetet és a fogadó ország más foglalkoztatási alapfeltételeinek alkalmazását a kiküldött munkavállalókra" - szögezte le Markus J. Beyrer, a BUSINESSEUROPE főigazgatója.

Az ernyőszervezet vezetője szerint a jogszabály megváltoztatása új bizonytalanságot teremtene az üzleti szféra számára Európában. Továbbá egy veszélyesen megosztó vita kiprovokálását eredményezheti a tagállamok között, amikor a bizalom és az egység helyreállítása a fő prioritás.


Forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_csunyan_betehet_a_magyarok_kulfoldi_munkavallalasanak.228436.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Tovább

Magáncsőd: Holnap lejár a határidő

Ma még jelentkezhetnek a családi csődvédelembe azok, akiknek az ingatlanjuk veszélyben van, a tavalyi elszámolással érintett és bedőlt lakáshitelesek számára ugyanis március 1-jén jár le a meghosszabbított határidő. A bankok és a kormány fél évvel ezelőtt, a program elindításakor még több tízezer igénylőre számított, ehhez képest az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint két héttel ezelőttig csupán 199-en éltek a lehetősséggel. Komoly érdeklődő állítólag sokkal több, tízszer ennyi van.

A programba azért is érdemes jelentkezni, mert március 1-jén, azaz holnap lejár a kilakoltatási moratórium, vagyis a végrehajtás alatt lévő lakásokat most már nem muszáj lakottan értékesíteni, az utcára lehet rakni az adósokat. Az eljárás elindulása után az adósoknak fizetniük kell egy meghatározott minimális törlesztőrészletet, a cél pedig az, hogy az ötéves (de hét évre meghosszabbítható) eljárás végére az ingatlant terhelő jelzáloghitel kivételével minden tartozástól megszabaduljanak az ügyfelek.

Forrás: http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/magancsod-holnap-lejar-a-hatarido-466315
Tovább

Két évet csúszhat az szja-csökkentés

A kormány terveiben minden pénzügyi döntést a 2020-ra időzített uniós gazdasági rezsimváltás határoz meg.

Minden pénzügyi döntést a 2020-ra időzített uniós gazdasági rezsimváltás határoz meg Orbánék terveiben - értesült a Figyelő. Pedig magától értetődő korszakhatár lenne a 2018-as választás, ám olyan átalakulások előtt áll Európa, amelyek miatt célszerű az évtized legvégére időzíteni a fontos döntéseket. Hogy egyértelműek legyünk: miközben Orbán Viktor miniszterelnök korábbi nyilatkozataiban 2018-at jelölte ki a nullszaldós költségvetés, valamint az egyszámjegyű, egykulcsos szja elérésének idejeként, a Figyelő tudomása szerint a kormányzaton belül, háttérbeszélgetésekben egyre többször jön szóba, hogy 2020-at kellene kijelölni új céldátumként. Az addig előttünk álló négy éves periódus lett tehát a pénzügyi mozgástér újragondolásának intervalluma.
Úgy hallani, hogy a József nádor téren nem is állnak ki teljes mellszélességgel a költségvetési deficit túlzottan gyors csökkentése mellett, a kormányzati háttérbeszélgetéseken legalábbis tudtunkkal ezt az álláspontot képviselte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Van, aki viszont gyorsan túlesne a folyamaton. A 2020-as év kijelölése egyébként nem véletlen. Azzal mindenki tisztában van a kormányban, hogy ettől fogva egy teljesen új európai uniós pénzelosztási mechanizmus lép életbe, amelynek a legfontosabb jellemzője az lesz, hogy a mostaninál jóval szerényebb közösségi forrás áll majd rendelkezésünkre. Számítások szerint a magyar GDP 2,5 százalékának megfelelő összeg esik ki a gazdaságból, amelynek a magyar büdzsében kell megtalálni. Azért kell tehát a nullás mérleg, hogy az uniós támogatási rendszer átalakításának kellemetlen hatásait ellensúlyozni lehessen 2020 után.

Forrás: http://figyelo.hu/cikkek/429757-ket-evet-csuszhat-az-szja-csokkentes
Tovább

Bebetonozta magát a hatósági tarifa

Hiába olcsó az importgáz, és hiába léphet ki ma is a piacra a háztartási fogyasztó, nem kap jobb árat a hatóságinál.

Nem alternatíva egy lakossági felhasználónak a piacon venni gázt annak ellenére sem, hogy a hatósági tarifák lefaragása jócskán elmarad attól, amit az orosz importgáz áresése alapján várhatnánk. Pedig a Gazprom ma a felét sem kéri annak az ezer köbméterenként átlagosan 416 dollárnak, amennyiért 2012-ben – a rezsicsökkentések indulása előtti utolsó évben – Magyarországra szállított.

Igaz, a hatósági árképzésnek bevallottan nem célja a piaci folyamatok szoros követése. Emiatt lehet torz a végfelhasználói díjnak a termékár melletti másik eleme, a rendszerhasználati díj is. Ez utóbbi viszont elmarad attól, amekkorát a korábbi szabályozás idején a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) indokoltnak elismert.

Kérdés, hogy a hatósági árképzés mennyire terelte el a hatályos tarifákat a reális ártól, azt véve reálisnak, amennyit a korábbi szabályozás szerinti kalkuláció adna. A Világgazdaság megkérte a MEKH-t, számolja ki, hogy a mostani feltételek között mekkora lenne például a Főgáz lakossági, A1 kategóriájú ügyfeleinek a tarifája az előző, 29/2009-es rendelet szerint. Nem számolta ki. A gázszámlákból  kiolvasható (egy konkrét számla alapján), hogy egy háztartás e kiadása ma körülbelül 25 százalékkal kisebb annál, mint amennyi a három rezsicsökkentés nélkül lett volna, de az nem, hogy a hatósági árszabályozás nélkül mennyit kellene fizetnie.

Reális árnak a háztartás által fizetendő piaci árat is vehetjük. Igaz, itt sok a különbség: egy gázkereskedőnél például a vevő nem görgethetné maga előtt a tartozását, kevesebb szolgáltatást is kapna, de ezekért cserébe a tarifája is alacsonyabb lehetne, miközben az eladója is jól járhat. A Világgazdaság ezért piaci árajánlatot kért országos és regionális szolgáltatóktól, kereskedőktől egy átlagos háztartás számára. Az E.ON azt jelezte, hogy kész a versenypiacon is kiszolgálni az ellátási területén lévő lakossági érdeklődőket. Ám tőlük 50–90 százalékkal magasabb árat kérne (a szerződéses konstrukciótól és az egyéb szerződéses feltételektől függően) annál, mint amekkora most a három rezsicsökkentés utáni egyetemes szolgáltatási ár.

Egy neve elhallgatását kérő, lakossági ügyfelekkel egyébként nem dolgozó társaság megajoule-onként nettó 3,803 forintos gázdíjat hozott ki, miközben az egyetemes szolgáltatásban ez a lakossági tarifa csak 2,295 forint. Magyarázata szerint gázdíjának a felét sem teszi ki a gáz ára, mert tartalmazza az egyetemes szolgáltatás díjaiban nem érvényesíthető szállítási és tárolási költségeket is. Kérne továbbá egy fajlagosan 9192 forintos kapacitásdíjat. A cég leszögezte, hogy az egyetemes szolgáltatással nem lehet  versenyezni. Némely kereskedők kitértek a nyilatkozat elől, de háttérként ők is azt jelezték, hogy az egyetemesnél jóval magasabb piaci árat tartanak elfogadhatónak a lakossági körben.

Számszerű választ a MET Magyarország sem adott, viszont részletezte, hogy a molekula árán kívül még mi mindenen múlik a gáz ára. A MET szerint a piaci és az egyetemes szolgáltatás közötti nagy különbségek miatt nem összehasonlíthatóak a kétféle gázértékesítés díjai.


Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/bebetonozta-magat-a-hatosagi-tarifa-465925

Tovább

A turizmushoz mennek a megmaradó SZÉP-kártya pénzek?

Változtatásokat tervez a kormány a Széchenyi Pihenő Kártya működését szabályozó rendeletben. A megmaradó összegek a turizmus büdzséjét gazdagíthatják.

Tegnap jelent meg a kormany.hu oldalon az a rendelet tervezet, mely a Széchenyi Pihenő Kártya Kormányrendeletének módosításáról szól. A tervezet az alábbi lehetséges változásokat tartalmazza:

1. "A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértéke – a munkáltató nyilatkozata szerint – a munkáltatót vagy a központi költségvetés Turisztikai célelőirányzatát illeti meg." Ez korábban így szólt: "A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárata évének június 30. napjáig kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.

Eszerint, ha április 30-ig úgy nyilatkozna a munkáltató, hogy neki utalja vissza a kártya kibocsátó az általa feltöltött, de a lejáratig a munkatársak által el nem költött egyenleget, akkor a jelenlegi rend szerint kapja majd vissza ezt. Ha nem tenne nyilatkozatot, vagy úgy nyilatkozna, hogy ezt az összeget a központi költségvetésbe küldi, akkor a lejáró egyenleg a központi költségvetés Turisztikai célelőirányzatához kerülne - írja Fata László, cafeteria szakértő.

2. A kártyák lejárati ideje 3 évről 5 évre növekedne.

3. A lejáró kártyák pótlásának díja nem haladhatná meg az 500 forintot.

Ezek persze most még tervek, így korántsem biztos, hogy pont ez kerül majd be a végleges jogszabályba.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20160215_A_turizmushoz_mennek_a_megmarado_SZEPkartya_penzek#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default

Tovább

Unokáink is fizetik az alacsony szja-t

Nemcsak a büdzséből hiányzik majd 600-700 milliárd forint, a nyugdíjkasszán is többmilliárdos lyukat üthet az egy számjegyű személyi jövedelemadó. Hosszú távon több százmilliárdosat.

A személyi jövedelemadó csökkentése miatt folyamatosan emelkedik a nyugdíjváromány összege, miközben a kormány négy éve mérsékli a kasszára jutó befizetéseket. Az idén a munkáltatók bruttó bérek után fizetett 27 százalékos szolidaritási adójából már csak 21,4 százalékot kap meg a nyugdíjkassza, holott 2012-ben még a teljes összeget ide utalták.

Az átcsoportosításra persze most lehetőséget ad, hogy a nyugdíjrendszer – a korábbi évek szigorításai miatt – szufficites, ám ez nem lesz mindig így.

A kedvezőtlen demográfiai helyzet mellett (egyre több nyugdíjas jut majd egyre kevesebb dolgozóra) a személyi jövedelemadó csökkentése is negatívan hat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára – hangsúlyozta lapunknak Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. A problémát az okozza, hogy amíg a nyugdíjakat a nettó bérekből számolják, addig az ezeket fedező befizetések a bruttó keresethez vannak kötve.

Vagyis a jövedelemadó-csökkentések úgy emelik a majdani nyugdíj összegét, hogy közben a nyugdíjbefizetések nem emelkednek. Igaz: a magyar társadalombiztosítás felosztó-kiróvó rendszere miatt nem feltétlenül kell összefüggésnek lennie a jelen befizetései és a jövő nyugdíja között, de a fenntarthatóság szempontjából illik hosszú távon is megfeleltetni egymásnak a be- és kifizetéseket.

Ma minden szja-csökkentés nagyobb nyugdíjkiadást hoz, míg a jövedelemadó emelése segít stabilizálni a rendszert – ezért voltak például jók a hosszú távú kilátások az egykulcsos adó bevezetésekor. Akkor az alacsony jövedelműek nagyobb adót kaptak a nyakukba, csökkent a nettó fizetésük, és ezért a nyugdíjváromány is. Most éppen ellentétes a helyzet: az szja-csökkentése emeli a nyugdíjjogosultság alapját. Míg tavaly a 245 ezres bruttó átlagkereset után 128 ezer forintnyi várható nyugdíj járt, addig az idén már 130 ezer forint lesz az alap csak az adóváltozások miatt. (Persze a „normál” 40 év szolgálati idővel, vagyis 80 százalékos helyettesítési rátával számolva.) Az egy számjegyű szja-val a havi váromány összege 142 ezer forintra ugrik, vagyis legalább tízezer forinttal magasabb lesz az ideinél is.

Mindez a nyugdíjkiadásokban lassú emelkedést hoz majd, hiszen az első időkben olyanok mennek nyugdíjba, akik viszonylag rövid időszakban dolgoztak alacsony szja-terhelés mellett, míg csak később jönnek azok, akik a munkával töltött idejük nagyobb részében szereztek magasabb nyugdíjvárományt a kicsiny szja miatt.

A Világgazdaság számításai szerint az egy számjegyű szja bevezetését követő tizedik év végére az alacsonyabb szja (változatlan árakkal és ellátotti számmal, de évi közel százezer új nyugdíjazottal számolva) 16,7 milliárdos többletkiadást okoz a kasszának, ami a nyugdíjkiadások alig egy százaléka. Húsz év alatt azonban a többletköltség már 63 milliárdra rúg majd, míg 40 év múlva (a rendszer teljes kifutásakor) közel kétszázmilliárd lesz a szaldó. Igaz: ez is alacsonyabb összeg, mint maga az egy számjegyű szja-bevezetése, ami a mostani adóbevételeket 600-700 milliárd forinttal csökkentené.


Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/unokaink-is-fizetik-az-alacsony-szja-t-465376

Tovább

Újabb csúcson hazánk külföldi energiafüggősége

Hatéves csúcsra emelkedett 2014-ben Magyarország energiafüggősége, a felhasznált energiahordozók 61,1 százaléka külföldi forrásból származott - ismerteti Eurostat friss adatait a Portfolio.hu.

Mindeközben az EU-ban több ország energiafüggősége is évtizedes mélypontra esett, a régióban csak Szlovákia van hozzánk hasonló mértékben ráutalva a külső energiahordozókra.

Az Eurostat friss statisztikája 1990 és 2014 közötti kitekintésben vizsgálta az uniós tagállamok energiafüggőségét, eszerint Magyarországon a felhasznált energia 61,1 százaléka származott importból, ami tíz bázispontos emelkedést jelentett az előző évhez képest. Ennél magasabb utoljára 2008-ban volt az import részaránya, a vizsgált időszak kezdetén pedig még 50 százalék alatt volt a külföldi felhasználás.

Az Európai Unió 28 tagállamában átlagosan 53,4 százalék volt az import energia részaránya 2014-ben az előző évi 53,1 százalék után. 1990-ben az EU még 44,2 százalékban használt külföldi energiahordozókat. A tagállamok közül Észtországban mindössze 8,9 százalékos volt az energiafüggőség, Luxemburgban és Máltán viszont szinte a teljes szükségletet importból fedezték - további részletek a Portfolio.hu-n olvashatók.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ujabb_csucson_hazank_kulfoldi_energiafuggosege.609838.html

Tovább

Nem csökken az élelmiszerek ára az alacsony üzemanyagár miatt

Az alacsony üzemanyagárak miatt előreláthatólag nem mérséklődnek a helyközi buszjáratok viteldíjai, a fuvarozók pedig a kötelező biztosítási díjak drasztikus emelése miatt nem szállítanak olcsóbban - írta keddi számában a Népszabadság.

Dittel Gábor , a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary ügyvezető főtitkára a napilapnak azt mondta, elenyésző az üzemanyagárak csökkenésének hatása a közúti fuvarozók egyéb költségeinek növekedése mellett. A belföldi tankolás olcsóbbá válása jó hír, de a rendszeresen külföldön is tankoló kamionosoknak akkora könnyebbséget nem jelent, hogy ellensúlyozná a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások drágulását. Jelezte, hogy tavaly év végén a díjak átlagosan 40 és 100 százalék közti emelésével szembesültek a fuvarozók.

Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szóvivője a lapnak nyilatkozva elmondta, a gázolajárak csupán néhány százalékát teszik ki a fuvarozási költségeknek. Ha csak az üzemanyagok ára mérséklődne, és más költségek nem emelkednének, akkor csökkennének a fuvarozók díjai is. De az egyéb költségek is változnak, ezért a vállalkozások terheik növekedését érzékelik.

A Népszabadság azt írta, előreláthatólag nem mérséklődnek a helyközi buszjáratok viteldíjai sem, részben azért, mert a Volán-társaságok költségeiben csupán néhány százaléknyi csökkenést hoz az olcsóbb gázolaj.

Vámos György , az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára azt mondta, a benzinen megspórolt összegnek csak csekély része jelent meg az élelmiszer- és az iparcikkpiacon, a fogyasztói árakból nagyítóval is nehéz lenne kimutatni a benzinár hatását.


Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/nem-csokken-az-elelmiszerek-ara-az-alacsony-uzemanyagar-miatt-464906

Tovább

Tovább erősödött az okostelefonok piaca

Rekordot döntött a múlt évben az okostelefonok értékesítése, az IDC előzetes adatai szerint világszerte 1,43 milliárd készüléket adtak el a gyártók, ami 10,1 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A Samsung továbbra is őrzi vezető pozícióját a gyártók között, ám előnye 2015-ben tovább zsugorodott.

Pedig a cég látványos erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megnyerje a fogyasztókat: de a múlt év elején bemutatott, a szakértők által is igen jó készülékeknek tartott Galaxy S6 és S6 Edge, valamint a második fél évben piacra dobott új modellek ellenére is mindössze 2,1 százalékkal tudta növelni értékesítését a múlt évben 2014-hez képest, közel 325 millió okostelefont adtak el. Lényegesen jobb eredményt hozott a dél-koreai vállalat számára az utolsó három hónap, az október–decemberi időszakban 14 százalékos fejlődést ért el, igaz, 2014 negyedik negyedéve meglehetősen gyengén sikerült a cégnek, akkor az Apple majdnem beérte.

Most ez a veszély nem fenyegetett, az amerikai vállalat értékesítése több mint 10 millióval maradt el riválisától, és figyelmeztető jel lehet a társaságnak, hogy gyakorlatilag stagnál az iPhone-ok forgalma. Az egész évet vizsgálva már kedvezőbb a helyzet, a 231,5 millió darabos 2015-ös értékesítés ötödével múlta felül az egy évvel korábbit.

Az IDC elemzésében kiemelte, hogy bár továbbra is a Samsung és az Apple párharca határozza meg a szegmenst, egyre közelebb kerül a két óriáshoz egy harmadik cég is, a Huawei. A kínai társaság a teljes évet vizsgálva 44,3 százalékkal tudta növelni értékesítését 2014-hez képest, összesen több mint 106 millió okosmobilt adott el, ezzel 7,4 százalékos piaci részesedésre tett szert. Ez az eredmény főként annak köszönhető, hogy sikerült valóban globális márkát építenie, készülékei iránt Kínán kívül is nagy a kereslet.

A Lenovo 74 millió okosmobilt tudott eladni a múlt évben, ami 24,5 százalékos fejlődés 2014-hez képest, ezzel a negyedik legnagyobb gyártó volt. A korábbi évek egyik sikersztorijának számító Xiaomi meglehetősen visszafogott évet zárt, az IDC adatai alapján 2015-ben 22,8 százalékos, az utolsó negyedévben azonban már csak 10 százalékos növekedést tudott felmutatni az eladott készülékek számában. Ez főként arra vezethető vissza, hogy az okostelefonok piacán az ötödik legnagyobb gyártónak számító vállalat elsősorban a kínai piacból él.

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/tovabb-erosodott-az-okostelefonok-piaca-464721

Tovább

Rekordolcsón jön az orosz gáz, folytatódhat a rezsicsökkentés

Nyolcéves mélypontra esett az Oroszországból importált gáz ára, muníciót adva lakossági rezsi csökkentésének folytatásához. A Gazprom ismét tárolna Magyarországon gázt.

Januárban ezer köbméterenként nettó 200 dollár körüli áron érkezik Magyarországra az orosz gáz – tudta meg lapunk piaci forrásokból. Tavaly ősszel még 245 dollárt fizettünk, a csúcs pedig 2008 utolsó negyedévében volt, 534 dollárral. A mostani, végleges árat – szokásosan – csak a hónap végén, az aktuális árfolyam-, fűtőérték- és más adatok alapján határozzák meg. Az elszámolás alapja, a dollár szeptember óta 3 százalék alatti mértékben drágult a forinthoz képest. Az importár 2012 októbere óta a hazai szabályozáshoz igazodva kevert: egyik összetevője a hosszú távú gázimportszerződésben rögzített képlet, a másik az európai piaci ár. A 2010 közepén visszahozott hatósági árképzést megelőzően az import olcsóbbodásával estek a lakossági tarifák is. A lehetőség most is adott lenne erre.

Mostani orosz gázimportunk érdekessége, hogy az egy múlt év végén lejárt szerződésen alapul. E szerződéshez azonban tavaly olyan kiegészítő megállapodást kötöttek, amelynek révén lehetővé vált a 2015 végéig (a kereslet hiánya miatt) át nem vett mennyiség lehívásának átütemezése. Korábbi becslések szerint 20 milliárd köbméter ilyen gáz maradt az orosz eladó nyakán. Ezt várhatóan évi 4 milliárd köbméteres tételekben veszi át az importőr Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK), figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy az importunk évről évre esik (2014-ben 4,8 milliárd köbméter volt), és hogy a behozatalt befolyásolja a lakossági és intézményi felhasználás nagysága is. Így akár még 2022-ben is kaphatunk az átütemezett mennyiségből.

Lapunknak adott válaszában az MFGK üzleti titokra hivatkozva nem közölt se számokat, se részleteket a szerződéseiről, de jelezte, hogy az elért megállapodásoknak köszönhetően az orosz forrású gázszállítás jó időre megoldott. Ez azért is fontos, mert a hazai fogyasztók ellátásához szükséges gázról épp a hosszú távú orosz szerződés gondoskodik.

Az MFGK a keleti és a nyugati importszerződések mellett hazai termelésű forrással is rendelkezik, azt azonban nem árulták el, hogy ezekre milyen arányban támaszkodnak. Emellett rendelkezésére állnak a hazai tárolókban lévő jelentős földgázkészletek, valamint a stratégiai gáztartalékok is.

A hazai gáztárolói kapacitások jóval nagyobbak a hazai igényeknél, viszont éppen ezért alkalmasak a térségi ellátásbiztonság javítására. Az Gazprom Export 2014-ben már tárolt is Magyarországon 700 millió köbméter gázt, de tavaly nem élt ezzel a lehetőséggel. Információink szerint a kérdés újra előtérbe került. Ezzel kapcsolatban az MFGK csak annyit közölt, hogy bővítené együttműködését stratégiai partnereivel, és példának éppen a Gazprom Exporttal létrehozott, korábbi tárolási együttműködést hozta fel.

Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/energia/rekordolcson-jon-az-orosz-gaz-folytatodhat-a-rezsicsokkentes-464453
Tovább

Népszerű a CSOK

A tavaly bevezetett Családok Otthonteremtési Kedvezménye az indulását követő első hónapokban gyengén indult. Az év végére azonban már dupla annyian keresték a lehetőséget - derül ki a Duna House közleményéből.

2015. júliusában indult a CSOK, amely már használt lakások vásárlásánál is lehetőséget adott vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételére. A Duna House cégcsoport Hitelcentruma akkori beszámolója szerint az első két hónapban a hitelt is igénybe vevő vevők mindössze 10%-a élt a támogatással. Meglepő volt az az adat is, miszerint az igénylők 60%-a került ki a fővárosból és mindössze 40% volt vidéki, holott az alacsonyabb ingatlanárakhoz ott tud érdemben is hozzátenni az állami forrás.

A tavalyi év végére azonban átrendeződött a kép, köszönhetően annak, hogy egyre többen ismerkedtek meg a lehetőséggel, amellyel így egyre nagyobb arányban éltek is. Októberben a hitelfelvevők 17,5%-a, novemberben 18%-a, decemberben már 21,5 %-a igényelt CSOK-ot lakásvásárlási hitele mellé a Hitelcentrum adatai alapján. A vidék-főváros arány is megfordult az év végére, ugyanis az utolsó hónapban már a támogatással élők 58%-a vidéki vevő volt. Ezen belül még erősebb a kelet-magyarországi aktivitás, ahol a hiteles vásárlók 39,5%-a igénybe vette ezt az állami segítséget.

Forrás: http://www.portfolio.hu/ingatlan/lakas/nepszeru_a_csok.225724.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

Tovább

Szinte senki sem akar kimaradni a forintosításból

A devizás autó- és személyi hiteles ügyfelek elenyésző hányada kérte a forintosítás mellőzését, annak ellenére, hogy sokaknak nőtt a törlesztőrészlete - írta a Világgazdaság.

Bár sokaknál nőtt a törlesztőrészlet, a személyi és autóhitelesek zöme nem kérte a szerződésmódosítás és a forintosítás mellőzését a finanszírozó pénzügyi intézménynél - írta a lap.

Erre a forintosításról és szerződésmódosításról szóló levél kézhez vételét követő 30 napon belül van lehetőség, és tekintettel arra, hogy ezt a dokumentumot a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a jogszabályok szerint december 15-ig postázták, a legtöbb ügyfél esetében a napokban le is járt a határidő.

Az MKB-nál több mint 6 ezer szerződést érintett a forintosítás, az állomány meghaladta a 7 milliárd forintot, és a szerződések körülbelül felénél emelkedett is a részlet átlagosan 12 százalékkal. Mindennek dacára a kliensek csupán 2,5 százaléka döntött úgy, hogy nem kér az átváltásból.

Az UniCreditnél 800 személyi kölcsönt érintett most a forintosítás, ezek ötödénél nőtt a törlesztő, igaz, átlagosan csupán 1800 forinttal, és közülük senki sem kérte a forintosítás mellőzését. A K&H-nál 9 ezer ügyfélnek küldtek levelet, és nem egészen a tizedüknél emelkedtek a részletek, a növekedés 7,54-24,98 százalék között volt, közülük 50-en kérték a forintosítás mellőzését. A CIB Lízingnél 15 ezer, a CIB Banknál mindössze 130 szerződést módosítottak, a lízingcégnél ezeknek csupán a töredékénél nőtt a részlet, a banknál pedig minden hitelesnek csökkentek a terhei. A lízingcégnél a részletek kizárólag az úgynevezett maradványértékesítéses konstrukcióknál emelkedtek, és az ügyfelek 3 százaléka kérte eddig a forintosítás mellőzését. A Budapest Autófinanszírozási Zrt. 14 ezer ügyfélnek küldött levelet, eddig a kliensek elenyésző hányada kérte a forintosítás mellőzését - ríta a Világgazdaság.


Forrás: http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szinte_senki_sem_akar_kimaradni_a_forintositasbol.608814.html

Tovább

Több százmilliárd forintot hozott az e-matrica

Az e-matricából származó bevétel az elmúlt évben megközelítette az 57,7 milliárd forintot, a teherautók által fizettet úthasználati díj HU-GO pedig 185,7 milliárd volt, így együttesen 243,4 milliárd forint folyt be.

A tavalyi változások az e-matricás rendszerben jelentős hatást gyakoroltak a közlekedési és útdíjfizetési szokásokra. A megyei matricák több százezer új felhasználót eredményeztek, vagyis olyan autósok számára tették vonzóvá a gyorsabb, kényelmesebb, biztonságosabb elérést biztosító díjköteles utakat, akik eddig a párhuzamos főutakon, illetve alsóbbrendű utakon közlekedtek – mondta Börzsei Tibor, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója a legújabb, dél-pesti ügyfélszolgálati iroda keddi megnyitóján. A megyei matricákból összesen 1,3 milliót értékesíttetek, legtöbb, 810 ezer Pest megyében fogyott. Ezt követte Fejér megye, a harmadik helyen pedig Győr-Moson-Sopron megye végzett. A megyei matricák bevezetése leginkább  a havi matricák értékesítésre gyakorolt hatást, aminek következtében tavaly ebből a fajtából 22 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban – tette hozzá Börzsei Tibor.

Ezzel a főváros közelében háromra emelkedett az ilyen helyek száma: az M1, az M3 bevezetőjénél található ügyfélszolgálatok mellett most a déli területek irányába közlekedők kiszolgálását szolgálja az új központ. Ezzel országos szinten 18-ra nőtt a személyes ügyfélközpontok száma.

A matricaértékesítés területi eloszlását, valamint az ügyfélelégedettség mérés eredményeit figyelembe véve tartották indokoltnak egy új, tömegközlekedéssel is elérhető, továbbá a belvárosból, az M0 keleti szektorából, a 4-es útról és az M5 autópályáról egyaránt könnyen megközelíthető ügyfélszolgálati iroda megnyitását - mondta a vezérigazgató.

Ezzel országos szinten 18-ra nőtt a személyes ügyfélközpontok száma. A tapasztalatok szerint ezeken a helyeket nem csak a matricák megvásárlása céljából keresik fel, hanem más ügyek intézésére is szolgálnak ezek a személyes ügyfélszolgálati központok – mondta Kibédi-Varga Lajos, a NÚSZ szóvivője. A hazai és külföldi autópálya matricák értékesítése mellett az adatvédelmi okokból csak a NÚSZ-nál végezhető, személyes jelenlétet igénylő ügyfélszolgálati szolgáltatások és a pótdíjas ügyintézés erősíti a NÚSZ saját ügyfélszolgálatainak szerepét – fejtette ki az ügyfélszolgálati irodák szerepével kapcsolatban Kibédi-Varga Lajos.

Az e-matricából származó bevétel az elmúlt évben megközelítette az 57,7 milliárd forintot, a teherautók által fizettet úthasználati díj HU-GO pedig 185,7 milliárd volt, így együttesen 243,4 milliárd forint folyt be. Az úthasználattal kapcsolatos bevételek az államkasszát gyarapítják, a jogszabályok alapján a HU-GO bevételt az utak üzemeltetésére, fejlesztésére lehet használni – mondta Börzsei Tibor, aki hozzátette: ennek is szerepe lehet abban, hogy 2020-ig ötszáz kilométernyi gyorsforgalmi út építését tervezi a kormányzat.


Forrás: http://www.vg.hu/vallalatok/kozlekedes/tobb-szazmilliard-forintot-hozott-az-e-matrica-463802

Tovább

Százezerrel kevesebb magyarnál kopogtattak idén a behajtók

Idén százezerrel kevesebb pénzbehajtási eljárás kezdődött, mint tavaly - írja a Magyar Idők.

A lap szerint idén 2014-hez képest húsz százalékkal kevesebb pénzbehajtási eljárás kezdődött, ebben az évben 450 ezer kintlévőség került a közjegyzők elé, vagyis a hitelezők ennyi esetben kérték a követelés hatósági beszedésének megindításához szükséges dokumentum, a fizetési meghagyás kiállítását.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara vezetője, Tóth Ádám a lapnak azt mondta, a kamara számításai szerint idén a különféle közművállalatok több mint kétszázezer alkalommal fordultak a közjegyzőkhöz a behajtásra váró kintlévőségek miatt. Szintén számos ügy érkezett a parkolási büntetések és a tömegközlekedést jegy nélkül használók pótdíjai miatt is.

A három esetkörről szólva az elnök a lapnak kiemelte: az adósok száz esetből átlagosan hétben vitatják a követelést, vagyis az érintettek rendszerint tudják, hogy fizetniük kellene, de ezt mégsem teszik meg.

Tóth Ádám a lapnak azt is elmondta, az elmúlt hónapokban inkább csak a kisebb értékű követelések miatt kezdődött eljárás, a korábbi nagyobb összegű ügyek elmaradtak, nemigen kerültek idén napirendre például céges elszámolási viták, mert javult a fizetési fegyelem annak köszönhetően, hogy manapság már egy-két hónap alatt megindulhat a végrehajtás.


Forrás: http://www.penzcentrum.hu/hitel/szazezerrel_kevesebb_magyarnal_kopogtattak_iden_a_behajtok.1047631.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator'..'

Tovább

Varga: már jövőre 5 százalékra csökkenhet a lakásépítés áfája

A kormány azt reméli, hogy az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.

A lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre 27 százalékról 5 százalékra, amennyiben a parlament gyorsított eljárásban megtárgyalja az erről szóló előterjesztést, és azt el is fogadja a héten - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Ez egy olyan intézkedés, amelynek hatására élénkül a lakásépítési kedv, és ha több lakás épül, akkor a költségvetésnek nem lesz adóbevétel-kiesése emiatt - tette hozzá. Kifejtette, hogy remények szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.

A bankadóról szólva elmondta: annak mérséklésével szeretnék elérni, hogy a hitelezés élénküljön Magyarországon. Felidézte, hogy tavaly a magyar gazdaság 3,7 százalékkal bővült, ami a banki hitelezés bővülése nélkül következett be. Mint mondta: a gazdaság hosszú távú stabil növekedéséhez szükség van a hitelezés bővülésére, a bankadó csökkentése jövőre kezdődik, ettől a hitelállomány növekedését várják, segítve a gazdasági növekedés megtartását.

Varga Mihály elmondta: a konszolidáció időszaka lezárult, a magyar gazdaság stabil pályára került, az államháztartás bevételei stabilak, az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkent, az adósságállomány négy éve folyamatosan mérséklődik. Hangsúlyozta, hogy a bankadóra a közteherviselés érdekében továbbra is szükség van, azt nem vezetik ki a rendszerből.

Varga Mihály kiemelte, a kormány növekedésösztönző lépéseket indít azért, hogy a gazdaság lendületben maradjon a jövőben is, hiszen a világgazdaságban olyan folyamatok jelentek meg, amelyek fékezik a természetes növekedést. Az intézkedések közé sorolta az uniós támogatások gyorsabb ütemű felhasználását, a banki hitelezés ösztönzését, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, a lakásépítésben a beruházásösztönzést.

Orbán Viktor a Fidesz vasárnapi kongresszusán jelentette be, hogy a lakásépítés áfája a következő négy évben 5 százalékra csökken. A kormányfő azt mondta: céljuk a közeljövőben, hogy minden magyar családnak saját tető legyen a feje felett.


Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20151214_Varga_mar_jovore_5_szazalekra_csokkenhet#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso&utm_content=default

Tovább

Kiderült, milyen áruházakra vonatkozna a kötelező munkaerőkvóta

Mentesülnének a kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazása alól azok a nagyáruházak, amelyekben a vásárlók kiszolgálására alkalmas csemegepultokat tartanak fenn - írja csütörtöki számában a Magyar Idők.

A cikk szerint ez azt jelentené, hogy a 400 négyzetméteresnél nagyobb boltokat üzemeltető vállalatok közül csak az önkiszolgáló jelleggel működő diszkontláncokra vonatkozik majd a szigorítás. Ezek számára előírnák, hogy a nyitvatartási időben hetven négyzetméterenként legalább egy olyan dolgozónak kell az eladótérben tartózkodnia, aki kereskedelmi tevékenységet folytat.

A tervezet nem részletezi, konkrétan mely feladatkörök esetén lesz kötelező az állomány frissítése, és különféle szakképesítések meglétéhez sem kötik a létszámbővítést. A kereskedelmi tevékenységbe beletartozik többek között az eladói, a vevőszolgálati, az árufeltöltői vagy a pénztárosi munkakör is.

A lap értesülései szerint az elképzelés csupán azokat a nagy láncokat érintené, amelyek üzleteiben nincsenek olyan hagyományos csemegepultok, ahonnan naponta friss áruval szolgálják ki a vásárlókat. A lépés alól az elképzelések szerint tehát eleve mentesülnének a személyes kiszolgálórészleggel rendelkező hiper- és szupermarketek. Az önkiszolgáló rendszerben működő diszkontláncok számára viszont nagy változást hozhat a munkaerőpiaci folyamatokat is befolyásoló elképzelés.


Forrás. http://www.vg.hu/vallalatok/kereskedelem/kiderult-milyen-aruhazakra-vonatkozna-a-kotelezo-munkaerokvota-461941

Tovább

Jönnek a forintosítási ajánlatok

Az autóhitelesek harmada kaphat olyan levelet, hogy a forintosítás után nő a törlesztőrészlete. Nem érdemes azonnal nemet mondani az ajánlatra – tanácsolja az MNB.

Szűk két hetük maradt még a bankoknak és a pénzügyi vállalkozásoknak arra, hogy postázzák a devizaalapú autó-, illetve személyi hitelek forintosításáról szóló ajánlatukat a fogyasztóknak. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint 242 ezer élő szerződést érint most a forintosítás, ebből több mint 215 ezer az autóhitel. A levél átvétele után az adósoknak 30 napjuk van arra, hogy eldöntsék: átváltják-e a hitelüket a felajánlott feltételek mellett, vagy maradnak a devizahitelnél.

A svájcifrank-alapú hiteleseknek kevés veszítenivalójuk van a váltással, hiszen a még le nem járt tartozásukat tavaly novemberi, 256,47 forintos árfolyamon forintosítják, ami körülbelül 10 százalékkal kedvezőbb a jelenlegi  286 forint körüli) kurzusnál, vagyis a hitelük tizedétől megszabadulhatnak. Az euróhitelesek is jobban járnak, de nem ennyire, a 308,97 forintos váltási árfolyam még egy százalékkal sem alacsonyabb a jelenlegi piacinál. A már lejárt tartozásokat az augusztus 19-i árfolyamon forintosítják, ami nem sokban tér el a jelenleginél.

A hiteleket a törvény szerint annuitásossá kell alakítani, ez számos szerződésnél a törlesztőrészletek növekedését eredményezheti. Az autóhiteleknek legalább az egyharmada például fix törlesztőrészletű, az árfolyam-különbözetet felhalmozó úgynevezett balloon vagy bullet típusú konstrukció volt. Akik ilyen hitelt vettek fel, folyamatosan ugyanakkora részleteket fizettek, eközben viszont a forint gyengülése miatt jelentős tartozásuk halmozódott fel, amelyet a futamidő végén kellene befizetniük. Ez igen komoly teher lehet, akár a folyósított összeg 50 százalékát is elérheti – figyelmeztetett az MNB.

Az érintettek valószínűleg olyan ajánlatot kapnak majd, amelyben a törlesztőrészletük nő, és a futamidő is hosszabbodhat, cserébe viszont megúszhatják a lejárat végén fizetendő gigantikus részleteket, ráadásul megnyerik a váltásnál a 10 százalék körüli árfolyamkedvezményt is. Aki túl magasnak találná az ajánlott törlesztőrészleteket, annak is érdemes megfontolnia a forintosítást – tanácsolja Freisleben Vilmos, az MNB igazgatója. A pénzügyi intézményekkel ugyanis a forintosítás után lehet még alkudozni a hitel ismételt átstrukturálásáról. Szintén tárgyalhatnak majd a bankokkal azok, akiknek kombinált hitelük volt, amelynél a tőketörlesztés valamilyen megtakarításból történt volna. Akinek annuitásos hitele volt korábban, és nem volt lejárt tartozása, az egyébként valószínűleg a törlesztőrészletek csökkenését tapasztalja majd, lejárt követelések esetében viszont nőhetnek a havonta fizetendő terhek.

Nem alkotmányellenes a forintosítás

Elutasította az Alkotmánybíróság a deviza- vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló kérelmeket. A testülethez több száz alkotmányjogi panasz érkezett magánszemélyektől – közölte az MTI.

Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/hitel/jonnek-a-forintositasi-ajanlatok-461906

Tovább

Soha nem küldtek még ennyi pénzt haza a kivándorolt magyarok

Történelmi csúcsra nőtt a külföldre vándorolt magyarok hazautalása. A következő években még több pénzt küldhetnek, miután növekedhet az elvándorlás is. Ám ha felgyorsul a családok kiköltözésének üteme is, akkor már nem nagyon lesz kinek pénzt küldeni.

Soha nem utaltak még haza annyi pénzt Magyarországon maradt családtagjaiknak külföldre vándorolt magyarok, mint most. A kivándorlás gyorsulásával párhuzamosan a hazautalások összege is elképesztően gyorsan növekszik: már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es.

A jövedelmek hazautalása 2010-ben kezdett el dinamikusan növekedni, amikor elindult a kivándorlási hullám Magyarországról. Az elmúlt öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg. A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, akik ha nem is tudtak elhelyezkedni saját szakmájukban, úgy is magasabb életszínvonalon élnek. Leginkább azonban a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot, ami már több iparágban munkaerőhiányt okozott.
A 900 milliárd forintos hazautalás azt jelenti, hogy átlagosan 200-250 ezer forintot tesznek félre havonta a külföldön dolgozó magyarok, feltételezve, hogy 300-400 ezren küldenek pénzt. Ez viszont kissé magas összegnek tűnik, ez alapján akár azt is gondolhatjuk, hogy ennél is többen lehetnek a külföldön munkát vállaló magyarok.

„Van, amikor utalok haza pénzt, de nem rendszeresen – mondja Eszter, aki úgy érezte a kivándorlás előtt, hogy itthon nem lehet megélni a nettó 100-120 ezer forintos fizetésből. – Most vettünk egy autót úgy, hogy különösebben nem spóroltunk – meséli a lány, aki jól érzi magát Camberley-ben, és hatszor annyit keres, mint itthon. – Vígan élek Angliában, és nem tervezem, hogy hazamegyek.”

Sok más fiatal, főként 30-40 év alatti, dönt úgy, hogy Angliában próbál szerencsét. A pénzek hazautalása ugyan történelmi csúcsra ugrott tavaly, de a dinamika lassulni kezdett az előző évekhez képest. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyre kevesebben vándorolnának el az országból – a statisztikák ezt éppen cáfolják –, hanem sokkal inkább azt mutathatja, hogy egész családok kezdtek el áttelepülni Nyugat-Euró­pába, például Nagy-Britanniába vagy Németországba, s már nincs miért pénzt utalni Magyarországra. Egy Londonban élő magyar szerint a hazai kivándorlók egy része otthon elveszítette az állását vagy a vállalkozását, és el kell tartaniuk egy családot, de vannak olyanok is, akik felvették a kölcsönöket, amelyeket aztán nem tudtak fizetni, és elveszítették a házaikat. Elsősorban a férfiak azok, akik házastársukat itthon hagyva vállalnak külföldön munkát, ebből fakadóan ők több pénzt is utalnak haza, mint a nők.


Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/soha-nem-kuldtek-meg-ennyi-penzt-haza-a-kivandorolt-magyarok-461467

Tovább

Növekvő átlagbér, hatalmas különbségekkel

Bár az átlagbér az elmúlt időszakban folyamatosan növekszik, így az "átlag" dolgozó akár már 160 ezer forint körül is hazavihet egy hónapban, a középérték ennél jóval, nagyjából 18 százalékkal alacsonyabb. A legalacsonyabb és legmagasabb fizetések között akár 28 szoros különbség is lehet, írja a Napi.hu.

Az átlagjövedelem mértékét ugyanis jóval megdobják a magasabb fizetési kategóriák jövedelmei, még ha kevesen kapnak is kiemelkedő fizetéseket.

 A középérték a Fizetesek.hu 2013-as adatai szerint bruttó 190 ezer forint volt. Az alkalmazottak 15 százaléka a 130-170 ezer forintos sávban keresett, és mindössze 10 százalék kapott a 200-250 ezer forint közötti átlagnak megfelelő sávban.

 Frissebb, 2015 októberi számítások szerint, melyeket a Trenkwalder és a Simconsult adott ki, a fizikai dolgozók 117 ezer forintos havi bruttó alapbérrel számolhatnak, míg a legmagasabb vezetői szinteken átlagosan akár 2,4 milliónyi bruttó alapbér is jár. Juttatásokkal együtt a két érték között akár 28 szoros különbség is lehet.

 Budapesten (330,6 ezer) jelentősen jobban lehet keresni, mint Békés megyében (184,3 ezer), ahogy nagyobb cégnél is jobb fizetési szempontból dolgozni, mint 10-nél kevesebb főt foglalkoztatóknál. Ahogy nőként is kevésbé éri meg dolgozni, mert nagyjából 20 százalékkal kevesebbet lehet keresni, mint a férfi kollégáknak.


Forrás: http://www.hrportal.hu/hr/novekvo-atlagber-hatalmas-kulonbsegekkel-20151123.html

Tovább

Felfüggeszti Brüsszel a paksi bővítést?

Brüsszeli információk szerint az Európai Bizottság felfüggesztene minden folyamatot és beszerzést a paksi bővítés kapcsán, mivel az Orbán-kormány megsértette a közbeszerzési szabályokat a Roszatom megbízásával. A Miniszterelnökség szerint jogszerűen jártak el.

A Bruxinfo európai uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesülései szerint az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást az orosz Roszatom cégnek a paksi atomerőmű kibővítésére. A portál értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyet a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani.

A környezeti hatások is tisztázatlanok.

A Bruxinfo kérdésére az EB nem erősítette meg a hírt, de nem is cáfolta. A testület csütörtökön fog döntést hozni kötelezettségszegési ügyekben. A kormány szerint nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a Paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés.

A Miniszterelnökség közleményében kifejtette: a magyar kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az EB hivatalos jogi álláspontját. A kormány bizottság minden kérdésére – ahogyan eddig, úgy a jövőben is – részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad. Ennek köszönhetően idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek.

A kormány továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el – írták.

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/gazdasag/nagy-baj-lehet-a-paksi-bovitessel-a-kormany-szerint-nincs-gond/

Tovább

24 milliárd forinttal csökkent a rezsihátralék

A rezsicsökkentések következtében 373 milliárd forintot takarítottak meg a lakossági fogyasztók az elmúlt két évben. Egy család éves megtakarítása meghaladja a 100 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a lakossági tartozások távhő, földgáz és villamos energia tekintetében több mint 24 milliárd forinttal csökkentek - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adataiból.

A földgáz, a villamos energia és a távhő rezsicsökkentések következtében a lakossági fogyasztók összesen 334 milliárd forintot takarítottak meg 2013-ban és 2014-ben összesen, valamennyi ágazatot figyelembe véve több mint 373 milliárdot.

A legtöbbet összességében a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis mintegy 160 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a két év alatt. A földgázon 139 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 35 milliárd maradt a fogyasztóknál.

Az idei évben az év végéig a lakosság további 242 milliárd Ft-ot takarít meg a földgáz, a villamos energia és a távhő rezsicsökkentéseknek köszönhetően, valamennyi ágazatot figyelembe véve több mint 268 milliárdot – derül ki a MEKH adataiból.

A tartozások is csökkentek

Mint hangsúlyozták közleményükben, az energiaköltségek csökkentésének eredményeképpen a lakossági rezsihátralékok jelentős mértékben csökkentek az elmúlt években. A legnagyobb tartozást a villamos energia egyetemes szolgáltatóknál halmozták fel a lakosok. Itt mintegy 10 milliárd forinttal csökkent a lejárt határidejű hátralék, amely a tartozások harmadát jelenti. A földgáznál a kifizetetlen számlák összege majdnem felére csökkent, 2013. szeptemberben 25,69 milliárd forint, míg 2015. szeptemberben már csak 13,13 milliárd forint tartozásuk volt az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott lakossági fogyasztóknak.

Megvan az évi százezer forintos megtakarítás családonként

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal megvizsgálta, hogy családonként mekkora megtakarítást érhettek el a lakossági fogyasztók a rezsicsökkentéseknek köszönhetően. Kétgyermekes, társasházban élő család fogyasztását figyelembe véve földgáz és távhővel való fűtés esetén is több mint 100 ezer forint marad évente a családoknál.


Forrás: http://24.hu/fn/penzugy/2015/11/12/24-milliard-forinttal-csokkent-a-rezsihatralek/

Tovább

Súlyos bűntetéseket kaptak a pénztárgéppel visszaélők

Sokba kerültek a hazai gazdaság szereplőinek az online pénztárgépekkel kapcsolatos különféle mulasztások. Eddig összesen több mint kétmilliárd forint büntetést szabott ki az érintettekre az adóhatóság.

Folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy az érintett gazdasági szereplők beszerezték és megfelelően használják online pénztárgépüket. Mint a szervezet szóvivőjétől, Kis Péter Andrástól megtudtuk, jelenleg kevéssel több mint 180 ezer új típusú kassza üzemel az országban. Ezek bevezetése több száz milliárd forint adóbevétel-többletet eredményezett.

A NAV revizorai tavaly hetvenezer ellenőrzést fejeztek be, ezeket idén – szeptem­ber végéig – újabb 76 ezer vizsgálat követte. A 2014-es eljárások közül 11 ezerben bukkantak mulasztásra, a mostani kilenc hónapban pedig további 13 ezer alkalommal derült fény hiá­nyosságokra.
– Ezek miatt az elmúlt évben összesen egymilliárd forint mulasztási bírságot szabott ki a NAV, miközben az idei büntetések együttes összege 1,1 milliárd forint körül van – közölte Kis Péter András, hozzátéve: a revizorok nemegyszer adóhiányt is megállapítottak. A pénztárgépek ellenőrzése nyomán csak idén 680 millió forintnyi közteher lerovására kötelezték az érintetteket.

A szóvivő egy jelentéktelennek tűnő, mégis igen fontos mozzanatra külön is felhívta a figyelmet. A jogszabály értelmében a vállalkozásnak kötelessége garantálni, hogy az online adatkapcsolat folyamatos legyen pénztárgépe és a NAV között.

Amennyiben a kapcsolat megszűnik, a kassza nem küld információkat az adóhivatalnak, így a vállalkozás nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségének. – Megeshet, hogy a vállalkozás nem kötött szerződést valamely olyan mobilszolgáltatóval, amely az adatkapcsolatot garantálhatná, vagy megkötötte ugyan a kontraktust, de a szolgáltatás díját nem fizette be. Ha emiatt nem küldi el a vállalkozás pénztárgépe az adatokat, az érintett szankcióra számíthat – jegyezte meg a szóvivő, majd hozzátette: a NAV levélben értesíti azokat, akiknek készüléke legalább egy hónapja nem továbbít információkat. Az értesítés elektronikus úton az ügyfélkapus tárhelyre, vagy postai levélben érkezhet meg a címzettekhez. Az efféle tájékoztatás kiküldésekor a hatóság biztosra megy, a NAV ugyanis az adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltatóktól mindenkor tudomást szerez arról, melyik vállalkozás mulasztotta el a szükséges szolgáltatási díj lerovását.


Forrás: http://magyaridok.hu/gazdasag/ketmilliardos-birsag-penztargepek-miatt-99280/

Tovább

Nem fognak örülni a dohányosok: több száz forintos drágulás jön

Több száz forinttal is drágulhat egy doboz cigaretta, ha a Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által múlt héten bejelentett adóemelés bekövetkezik - írja a Magyar Nemzet.

A lapnak két dohányipari dolgozó, aki belülről ismeri a piacot azt mondta: csaknem 200 forinttal drágulhat egy doboz cigaretta, ha bevezetik a négyforintos szálankénti adózást.

Lázár János múlt héten jelentette be az új különadót, amely szálanként négy forint, dobozonként 76 forint adóterhet jelent.

A miniszter azt közölte, hogy a cigarettázás visszaszorítása érdekében terheli meg az egészségre különösen veszélyes dohánytermékeket.

A dohányipari szakemberek szerint ezt a fogyasztókra hárítják majd a gyártók, ami jóval több terhet jelent a szálankénti négy forintnál. Erre ugyanis rá kell számolni a 27 százalékos áfát, a körülbelül 25 százalékos jövedéki adót, valamint az árrést, és ha ezeket összeadjuk, akkor jön ki a dobozonkénti 200 forintos emelés - írja a lap.

Mint kiemelik, egy átlagos, középkategóriás cigarettával számolva, amelynek doboza jelenleg mintegy ezer forint, hamarosan 1200 forinttal lehet kalkulálni.


Forrás: http://www.penzcentrum.hu/vasarlas/nem_fognak_orulni_a_dohanyosok_tobb_szaz_forintos_dragulas_jon.1046967.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator'..'

Tovább

Kötelező létszámnövelés jön a kiskereskedelemben

Egy készülő jogszabálytervezet szerint átlagosan a duplájára kell emelniük a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaknak dolgozóik létszámát – tudta meg a Magyar Idők. A fogyasztóvédelmi szempontból indokolt lépés megoldaná az évek óta elmaradt béremelések miatt a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt.

Információink szerint rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely előírná a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia, vagyis a jövőben alapterülethez kötnék a kötelezően alkalmazandó munkatársak számát. A kiskereskedelemben egyre kritikusabb munkaerőhiány megoldását segítő piacszabályozó intézkedés azt célozná, hogy megfelelő létszám mellett javuljon az áruházi szolgáltatások színvonala, egyúttal hatékonyabb legyen a boltok működése, a fogyasztók kiszolgálása – jutott lapunk tudomására.

Ágazati becslések szerint a várhatóan 2016-ban életbe lépő rendelkezés azzal járna, hogy a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban a munkáltatóknak átlagosan a duplájára kellene emelniük a dolgozók jelenlegi létszámát. Ez jelentősen megnövelné a nagyvállalatok bérköltségeit.

A kötelező foglalkoztatási minimum előírását előreláthatóan forrásproblémákra hivatkozva kifogásolják majd a nagyáruházak, holott ismert, a folyamatosan növekvő kiskereskedelmi eladásokból származó nagyobb bevételek mellett idén a tervezetthez képest mintegy 15-18 milliárd forint többlet maradt a vállalatoknál, miután a kormány által az idei évtől sávos adóztatás alapján hatvanszorosára emelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjat a multivállalatok erős lobbinyomására az Európai Bizottság eddig nem engedte beszedni.

Ebben a kérdésben jelenleg is zajlik az egyeztetés Brüsszel és Budapest között, úgy tudjuk, a progresszív adókulcsok helyett egységes közteherviselés lép érvénybe az élelmiszer-kereskedők ellenőrzésére szánt felügyeleti díj esetén. Ezzel együtt a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító vállalatok piaci részesedésükkel arányosan vállaljanak szerepet a magyarországi közteherviselésben, és a vasárnapi pihenőnappal megspórolt bérpótlékok, a nagyobb forgalomból eredő bevételek és a kisebb fizetendő adó miatti többletösszegeket ne elsősorban a belső tartalékaik vagy nyereségük növelésére, hanem a magyar alkalmazottak bérfejlesztésére fordítsák.

Az elmúlt években ugyanis a legtöbb áruházláncnál elmaradtak a lakossági fogyasztásnövekedés miatt bővülő forgalommal arányos béremelések, aminek köszönhetően mostanra több ezer betöltetlen állást jegyeznek a karácsonyi bevásárlási rohamra készülő vállalatok. Az átlag alatti bérek mellett az is fokozza a létszámhiányt, hogy a töretlenül bővülő forgalmat a lehető legkevesebb dolgozóval, munkakörök összevonásával, műszakok megszüntetésével igyekeztek kiszolgálni a láncok. Ez mostanra a kereskedelmi alkalmazottak kóros leterheltségéhez, több területen bérfeszültséghez, a képzett munkatársak elvándorlásához vezetett – hívta fel a figyelmet a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete. – Évek óta nem megfelelőek a munkakörülmények a nagyáruházakban, kimutatások szerint az e területen dolgozók leterheltsége 20 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben – fejtette ki kérdésünkre Bubenkó Csaba elnök. Úgy vélekedett, amennyiben a foglalkoztatási minimum előírása életbe lép, ha a dolgozók jövedelme nem is emelkedik, a kötelező létszámnövelés hatására jelentősen könnyebb lesz az áruházi alkalmazottak munkavégzése és kiegyenlítődhetnek az eltorzult munkaerőpiaci folyamatok is.

Forrás: http://magyaridok.hu/gazdasag/kotelezo-letszamnoveles-kiskereskedelemben-76189/

Tovább

Lassul a magyar GDP jövőre is, főleg a beruházások miatt

Lesz növekedés idén is és jövőre is, de az a helyzet, minden jel arra mutat, hogy egyre kisebb. Elég sok a jó egyensúlyi mutató Magyarországon, de például a beruházási rátával már megint gond lett. A vállalatok nem tudnak vagy mernek hitelezni, bér- és munkaerő gondok is vannak.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője elmondta, hogy a növekedés önmagában üdvözlendő dolog. Tavaly 3,7% volt a GDP-növekedés Magyarországon, ezzel a régióban a legmagasabb értéket értük el. A bővülés kiegyensúlyozott volt, a gazdaság szinte minden területén tapasztalható volt, míg korábban csak néhány szegmensben volt kiemelkedő. Szintén kedvező, hogy mindez úgy valósult meg, hogy az egyensúlyi folyamatok nem borultak fel: az államháztartási hiány stabil tudott maradni, az ország külső mérlege pedig tovább javult.

Azonban 2015 során már az látható, hogy a növekedési ütem lelassult. Idén már csak 3% körüli értéket látunk, 2016-ban pedig már csak 2,5 százalékot prognosztizál a szakember. Török Zoltán kifejtette, hogy 2015-ben több egyedi tényező is segítette az ipar bővülését, de mostanra ez már negatívumba csapott át. Eközben az építőipari megrendelések is nagyon visszaestek, nem látható, hogy elegendő mértékben érkeznének új megrendelések.

A lakossági fogyasztás meghatározó, stabil eleme a GDP-bővülésnek, akár 1 százalékpontnyi növekedés is bekövetkezhet 2016-ban. Ugyanakkor az export is szépen tud majd bővülni a Raiffeisen várakozásai szerint. Két szűk keresztmetszet látszik azonban rövidebb távon: az egyik a beruházások növekedési ütemének a mérséklődése. Sőt, jövőre várhatóan már nem nőnek a beruházások. 2015-ben azt látható, hogy a beruházások korábbi emelkedése véget ért és újra sajnos egy negatív tendencia van kialakulóban. Egyik oka: hogy az EU-források már nem érkeznek akkora ütemben, mint pl. 2014 során. A másik ilyen ok, hogy a vállalati beruházások is gyengélkednek, és a vállalati hitelezés is csökkenőben van. Tavaly átmenetileg sikerült kijönni a trendekből, de ez elsősorban az NHP-nak (Növekedési Hitel Program) volt köszönhető. Nem is csoda, hogy a kormányzatnak ez a két szándéka van most, az EU-s pénzek hatékony felhasználását ösztönözné, másrészt a vállalati hitelezésben egy aktívabb banki hitelezést szeretne látni.

Török Zoltán szerint nincs sok olyan cég most, amelyeknek alacsony kockázati szint mellett lehetne hitelt folyósítani, továbbá a Raiffeisennél úgy látják, hogy alacsony a hitelkereslet is azok részéről, akik egyáltalán bekerülhetnének a hitelezői körbe. A munkaerő-probléma szintén jelentős: az elemző szerint sok cég panaszkodik náluk, hogy ugyan szívesen venne fel szakembereket, de gyakran nincsen számára megfelelő munkaerő. Sokan külföldön vállalnak munkát, továbbá van egy bérprobléma és ebből fakadó versenyhátrány, illetve van egy lakhatási probléma is: pl. sok esetben a bértöbbletért nem éri meg az egy-egy munka miatti költözködés. Bérek tekintetében nagyon le van maradva a magyar gazdaság: 2004-ben az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó visegrádi országok közül nálunk volt a legmagasabb a bérszínvonal, de most 20% lemaradásban vagyunk a többi szomszédos régióbeli országhoz képest. A következő években most várhatóan, emiatt is a bérek erőltetett emelése lesz a terítéken.

Török Zoltán arra számít, hogy az infláció 2016-ban visszatér 2% körüli értékre és azzal kalkulálnak, hogy az MNB 2016 végéig nem változtat az alapkamat mértékén. Most inkább – ha valaminek, akkor inkább – a kamat emelésének van esélye. Ha az Európai Központi Bank kibővíti a most futó pénzügyi lazító csomagját (Pálffy Gergely, a bank elemzője szerint 2016 januárjától akár lehetséges, hogy 80, akár 90 milliárd eurós havi keretre bővülhet a jelenlegi 60 milliárd eurós keret, továbbá a 2017 első felére tolódhat ki a program befejezése), akkor további hazai kamatvágásra is sor kerülhet. Az euró/forint árfolyamra 2016-ban a Raiffeisen végig 310-320 közötti árfolyamsávval számol.


Forrás: http://24.hu/fn/gazdasag/2015/10/26/lassul-a-magyar-gdp-jovore-is-foleg-a-beruhazasok-miatt/

Tovább

Több a kártyás visszaélés

Bő 160 millió forint értékben történtek bankkártyás visszaélések az első negyedévben Magyarországon, ami közel 24 százalékos bővülés az egy évvel korábbihoz képest. A legtöbb csalás a külföldre irányuló műveletekkel függ össze. A legtöbb kárt a kártyákat kibocsátó bankoknak kell lenyelniük.

Csaknem 24 százalékkal, 161,9 millió forintra emelkedett az első negyedévben a fizetési kártyákkal végrehajtott visszaélések értéke Magyarországon, miközben az érintett műveletek száma bő 31 százalékkal, ötezer közelébe nőtt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

A kibocsátói oldalon – vagyis a pénzügyi szolgáltatóknál – jelentkező visszaéléseken belül a külföldre irányuló műveletek látványos túlsúlyba kerültek, a csalások értékének 88 százaléka ezekhez kapcsolódik.

Az MNB adatai szerint az előző év azonos időszakához képest jelentősen emelkedett a kártya fizikai jelenlétét nem igénylő, jellemzően internetes tranzakciókhoz kapcsolódó visszaélések aránya is, így már az összes csalás 70,1 százaléka és a teljes kár 63,2 százaléka ezekből a visszaélésekből származik. A belföldi bankközi tranzakcióknál is növekedett valamelyest a csalások száma – 479 volt három hónap alatt –, ám a kárérték majd felére, 11 millió forintra csökkent. Az on-us (bankon belüli) műveleteknél viszont mind az érintett műveletek száma, mind az értéke növekedett, utóbbi 8,05 millió forintra, amely nagyjából 20 százalékos emelkedésnek felel meg.

Ami a csalások módszereit illeti, ott szintén a távoli tranzakciók jelentik a fő veszélyt: az internetes, telefonos és postai megrendeléseknél végrehajtott fizetések majdnem 3500 esetben vezettek visszaéléshez csak az első negyedévben, bő 102 millió forint értékben, miközben egy évvel korábban még csak 2374 esetet és 63,7 milliós kárt regisztráltak.

A klasszikusnak számító, elveszett vagy ellopott kártyákkal végrehajtott csalások körében 730 eset történt, szemben az egy évvel korábbi 560-nal, miközben a visszaélésekkel okozott kár 30 százalékkal, 17 millió forintra emelkedett.

A kibocsátói oldalon leírt kár legnagyobb részét viszont változatlanul maguk a kibocsátók – vagyis a pénzügyi szolgáltatók – viselik: az általuk könyvelt, bő 110 milliós kár a teljes leírt mennyiség kétharmada, miközben az ügyfeleknek 18,7 millió, a kereskedőknek pedig 37,3 millió forintnyi kárt kellett állniuk.

Bár a csalások legnagyobb része külföldi műveletekhez kapcsolódik, a magyarországi kártyaforgalomban is vannak még bőven próbálkozások. A közelmúltban több, a lakossági piacon aktív hitelintézet is felhívta a figyelmet egy meglehetősen primitív elven működő csalássorozatra, amely így is többtucatnyi káresetet okozott. A csalók mobiltelefon-társaságok hivatalos ügyintézőinek adták ki magukat, és egy „nyereményjáték” 100 ezer forintot meghaladó, sikeres nyerteseként arra kérték az ügyfelet, hogy töltsön fel egy megadott számhoz tartozó telefonkártyára elektronikusan 10 ezer forint körüli összeget.

A csaknem 25 százalékos bővülés viszont nem túlságosan meglepő a visszaéléseknél: a jegybank adatai szerint az elmúlt években rohamosan nőtt a kártyás vásárlási műveletek száma és aránya, ráadásul az interneten zajló vásárlásoknál is óriási a bővülés. Ezzel együtt a kártyás tranzakciók biztonságára nem lehet panasz, hiszen az évi pár százmillió forintnyi csalás elenyésző a több ezermilliárd forintot kitevő forgalomhoz képest.

Látványos bővülés a vásárlásoknál

Csaknem egyötödével nőtt a bankkártyás vásárlások száma és értéke az első fél évben Magyarországon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikáiból. A jegybank adatai szerint az itthon kibocsátott kártyákkal 98,04 millió alkalommal hajtottak végre vásárlási tranzakciót 2015 júniusáig, ez 19,05 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a tranzakciók értéke pedig 18,6 százalékkal, 675,14 milliárd forintra emelkedett. Jóval szerényebb mértékben, de emelkedett az egy évvel korábbihoz képest a készpénzfelvételek száma is: a 2,75 millió tranzakció 2,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A készpénzfelvételek értéke viszont közel 8,7 százalékkal, 1711,3 milliárd forintra emelkedett egy év alatt, ami részben az ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó szabályozás hatása is lehet.


Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/tobb-a-kartyas-visszaeles-458760

Tovább

Tízmilliárdokat bukhat az állami közműcég

Pontos számot nehéz mondani, mert a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elvárásainak is megfelelő üzleti tervet egyelőre nem tett le az asztalra a csoport. A hivatalos indoklás szerint a folyamatban lévő felvásárlások miatt. Az elmúlt három esztendőben ugyanakkor az egyetemes (lakossági) szegmensben csak a gázszolgáltatók (amelyek mindegyike állami tulajdonba kerül valamilyen formában) átlagosan évi szűk 27 milliárdot buktak. Ennél állami irányítás alatt lehet ugyan kisebb a hiány, de a Figyelő kalkulációi szerint nem áll távol az igazságtól a szektor cégeinek állandó panasza, miszerint jelen állás szerint többet fizetnek a gázért, mint amennyiért a lakossági fogyasztóknak adják. Ez viszont azt is jelenti, hogy azok a tevékenységek, amiben a szinergia lehetőségét látja az állami csoport tulajdonképpen már így is, úgy is a veszteséget növelik, a kérdés csak az, hogy mennyivel. A legjobb esetben is éves szinten milliárdos hiány egy részét, vagy egészét idővel valószínűleg az MVM-re tolnák át, ami miatt - a Figyelő értesülései szerint - már most is feszültség van a két társaság között.

Forrás: http://figyelo.hu/cikkek/424222-tizmilliardokat-bukhat-az-allami-kozmuceg
 
Tovább

Szerdáig szabadulhat az Astra Biztosítótól

2015. szeptember 28. Szerdán éjfélig szabadulhatnak közös megegyezéssel a becsődölt Astra Biztosítótól az ügyfelek. Ha valaki nem lép, könnyen beleragadhat a bizonytalan román felszámolási eljárásba. Eddig az ügyfelek kevesebb, mint fele lépett. Közben törvényt módosítanának az Astra miatt.

Igyekezniük kell az Astra Biztosító ügyfeleinek, ha tiszta biztosítási jogviszonyt szeretnének, és ezért közös megegyezéssel szabadulnának a fizetésképtelenség miatt felfüggesztett biztosítótól. Az Astra levelet küldött minden ügyfelének, ami az Astra Fióktelep részéről előzetesen aláírt megállapodást is tartalmaz a díjjal fedezett, még le nem járt évfordulójú biztosítási szerződés 2015. szeptember 30-i hatályú, közös megegyezéssel történő megszüntetéséről. Az ügyfeleknek csak alá kell írniuk a megállapodást, és levélben vagy a dokumentum beszkennelésével elektronikus levél csatolmányaként mihamarabb vissza kell juttatnia az Astra Fióktelep által a levélben megadott elérhetőségek valamelyikére.

 A Netrisk.hu adatai szerint vasárnap estig az érintetteknek mindössze 48 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Az online biztosításközvetítő portál az Astránál kötött összesen mintegy 160 ezer kgfb-szerződés 15 százalékát kezeli. E minta azt mutatja, hogy az érintett ügyfelek 52 százaléka még a szerda éjféli határidő előtt 3 nappal is halogatta döntését. Sebestyén László, a Netrisk.hu vezérigazgatója elmondta: minden Astra kötelezővel rendelkező autósnak azt ajánlják, hogy feltétlenül éljen a lehetőséggel, és vigye át másik biztosítóhoz a kgfb-szerződését. Aki nem így tesz, igen nehéz helyzetbe kerülhet: a jogszabályok értelmében ugyanis károkozás esetén a károsult közvetlenül a károkozótól is követelheti a kár esetenként milliós nagyságrendet is elérő összegét. A cég tapasztalatai szerint az eddig váltók harmada nem a számára legolcsóbb kötelezőt kötötte meg, hanem más szempontokat is figyelembe vett.

 Korábban a Biztosítas.hu arra figyelmeztetett, hogy az ügyfeleknek lényegében muszáj élniük szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetésének lehetőségével. Különben beleragadhatnak egy eredményében kétséges román felszámolási eljárásba, ahol a károk rendezésének módja és időpontja sincs még tisztázva.

A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 31-én vonta vissza az Astra Biztosító tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a felszámolását. Mint korábban megírtuk, a jogi helyzet a fióktelepként működő Astra esetében egyáltalán nem egyértelmű a kártalanítással kapcsolatban. Éppen ezért törvénymódosítást terjesztett a parlament elé két fideszes képviselő. Ennek értelmében a kgfb esetében a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz), illetve a szervezet általa kezelt Kártalanítási Számla megelőlegezi a kárkifizetést. (Szeptember közepétől már egyébként is a MABISZ fogadja a kárbejelentéseket.) Később a Mabisz ezeket a kifizetéseket behajthatja az Astra Biztosítótól vagy a román garancialaptól. Ugyanakkor a törvénymódosítás egyszerűbbé tenné a biztosítóváltást is az ügyfeleknek. Ha a biztosító tevékenységi engedélyét felfüggesztették, akkor a törvényjavaslat lehetőséget ad ún. „átkötésre”, ami alapján – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés megkötésével a régi szerződés megszűnik, tehát a fedezet folyamatos marad. Erről a tényről az új biztosító 15 napon belül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet, amely pedig szintén 15 napon belül a régi biztosítót értesíti.


Forrás: http://www.azenpenzem.hu/cikkek/szerdaig-szabadulhat-az-astra-biztositotol/2765/?=hirkereso

Tovább

Jön a fűtésszezon

Egyharmadig sincsenek feltöltve az állami kézben lévő hazai kereskedelmi földgáztárolók, holott néhány héttel a fűtési idény kezdete előtt a feltöltöttségi szintnek már 40 százalékon kellene lennie. A gáz ára nem nő, a szeptemberi nyárias idő miatt a távfűtést sem kellett még beindítani.

Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője azt mondta, a kutatóközpont elemzései szerint megvalósítható az orosz gáztól való függés több, mint kilencven százalékos mérséklése, anélkül, hogy az árak az égbe szöknének.

Arra a kérdésre, hogy a lakossági fogyasztók továbbra is a rezsicsökkentéssel elért árszinten vásárolhatják-e a gázt, a szakértő igennel felelt. Mint mondta, az árhatóság az állam, amely kinyilvánította szándékát az árszint fenntartására, és a nemzetközi piaci helyzet is lehetővé teszi ezt – mondta a Magyar Hírlapnak.

A Nemzeti Közműszolgáltatót a hazai energiapiac jelentős szereplőjének nevezte Kaderják Péter, ugyanakkor hozzátette: pár hónapos üzemidő után konzekvenciákat még nem lehet levonni.

Még nem kellett fűteni

Szeptember 15-én elkezdődött a távfűtési szezon, az elmúlt napok nyárias időjárása miatt azonban alig kérte valaki a szolgáltatás tényleges elindítását - írja a lap.

A szolgáltatóknak szeptember 15-től május 15-ig készenléti állapotban kell tartaniuk az épületek fűtésszabályozóit, ám arról, hogy ténylegesen mikortól fűtsenek, egyedi szerződéseket kell kötniük a társasházakkal, lakótömbökkel.


Forrás: http://www.origo.hu/gazdasag/20150921-foldgaz-rezsicsokkentes-nem-dragul.html

Tovább

Alacsony nyugdíj jár majd a minimálbéres dolgozóknak

Mintegy havi hatvanötezer forint nyugdíjra számíthatnak azok a középkorú adózók, akik egész életükben minimálbérre voltak bejelentve vagy kényszervállalkozóként dolgoztak ekkora jövedelem mellett - írja a Magyar Hírlap keddi számában az Aegon Magyarország felmérésre hivatkozva.

A felmérésből kiderül, hogy érdemes időben tervezni és rendszeresen félretenni a nyugdíjas évekre, hogy jelentős életszínvonalbeli romlás ne következzen be.

A második negyedévi jegybanki statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon jelenleg 1,77 millió tagja van az önkéntes magánnyugdíj pénztáraknak, a kezelt vagyon pedig 1053 milliárd forintot tesz ki.

Hiller Szabolcs, az Aegon Magyarország vezető tanácsadója a lapnak elmondta: nyugdíjra még a magasabb jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek is szívesen tesznek félre, mivel vonzó az állam által garantált húszszázalékos adójóváírás.

A nyugdíj célú megtakarítások mellett több egyéb lehetőség is van a spórolásra: a lakáscélú megtakarításoktól, a különféle befektetési lehetőségeken át a bankbetétekig és az állampapírokig.


Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/elotakarekossag/alacsony-nyugdij-jar-majd-a-minimalberes-dolgozoknak-457452

Tovább

Viszik a nyugdíjbiztosítást

Az első fél évben nagyjából 12 milliárd forint díjbevétele származott a biztosítóknak a nyugdíjbiztosításokból, ami már majdnem eléri a tavalyi egész évi mennyiséget. A piac elég koncentrált, az öt legnagyobb szereplő részesedése 60 százalék feletti. Ezzel együtt a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarításokkal.

Majdnem pontosan 12 milliárd forintnyi díjbevételt produkáltak az adókedvezmény mellett kínált nyugdíjbiztosításokból a hazai biztosítók az első fél évben, így már csaknem sikerült hozniuk a tavalyi, teljes évi, 12,7 milliárdos mennyiséget – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) adataiból. Mindezek alapján – időarányos bevételi ütemet feltételezve – az idén a 25 milliárdos méretet is elérheti a piac, amely azért már tényező a teljes életbiztosítási piacon is. Az életbiztosítási üzletágnak pedig a jelek szerint kell is a pluszbevétel: a Mabisz adatai szerint itt összesen 223,9 milliárd forintnyi díjbevétel kelekezett 2015 első hat hónapjában, s ez 2,5 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A nyugdíjbiztosítási üzletben – nem meglepő módon – sok szereplő lát lehetőséget, de az első féléves díjbevételi adatok alapján mégis elég koncentrált a piac: az öt legnagyobb szereplő piaci súlya az ágazati szövetség adatai szerint megközelítette a 62 százalékot az első hathavi díjbevétel alapján. Az első hathavi számok alapján a Generali a piacvezető, 14,78 százalékos, díjbevétel szerinti piaci részesedéssel, míg rögtön a nyomában ot van az NN 14,25 százalékkal. Őket sorrendben az Allianz, az Aegon és az Uniqa követte, a többiek díjbevétele már nem érte el az egymilliárdos szintet. Figyelembe kell viszont venni, hogy a viszonylag kicsi torta miatt az egyes szereplőknél pár százmilló forint a különbség – esetenként még annyi sem –, így rövid idő alatt sokat változhatnak az erőviszonyok.

A nyugdíjbiztosítások gyors felfutása arra utal, hogy a lakosság jelentős részét már erősen foglalkoztatja a nyugdíjkérdés. (A szerződésszám egyébként már tavaly elérte a 68 ezret a Mabisz szerint.) Ennek ellenére a témában készült felmérések szerint a lakosság változatlanul nem áll jól a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár közelmúltban közzétett számításai szerint például Magyarországon a legtöbb 65 év feletti lakos szinte kizárólag az állami nyugdíjra bízza magát, és a lakosság mindössze 3 százalékának van nyugdíjcélú megtakarítása. A pénztár utalt az OECD 2013-ban készített elemzésére, amely szerint Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek több mint 86 százalékát az állam által kifizetett nyugdíjjáradék teszi ki, és ezzel az aránnyal a magyar nyugdíjasok vannak leginkább kiszolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek.

Míg a magyar nyugdíjasok bevételeinek csupán 2 százalékát teszik ki a különböző nyugdíjcélú megtakarítások, például a nyugdíjpénztári járadékokból származó bevételek, addig az OECD-tagországokban ez az arány átlagosan több mint 17 százalék. Emellett Magyarországon a nyugdíjasok bevételeinek 12 százaléka származik nyugdíj mellett végzett munkából, vagyis a legtöbb nyugdíjas nem akar vagy nem tud munkát vállalni.

Hasonló eredményre jutott az Aegon tizenkét országot érintő kutatása is. Ennek eredménye szerint a megkérdezettek 64 százaléka szerint a jövő generációinak sokkal nehezebb körülmények között kell élniük, mint a jelenlegi nyugdíjasoknak, és csak 9 százalék látja úgy, hogy pozitív irányba változhat a helyzet. Magyarországon és Franciaországban viszont a válaszadók 80 százaléka kifejezetten pesszimista. A kilátások bizonytalansága ellenére az állami pillérnek még mindig meghatározó a szerepe a leendő nyugdíjasok jövőképében. Azzal a felvetéssel, hogy az államnak meghatározó a felelőssége a nyugdíjellátás biztosításában, a válaszadók 76 százaléka valamilyen mértékben egyetértett.


Forrás: http://www.vg.hu/penzugy/ongondoskodas/viszik-a-nyugdijbiztositast-457233

Tovább

Bezárják az erőművet

Legkésőbb december 31-ig leállítják a Vértesi Erőmű Zrt. szenes részlegét, és a Bokod-Oroszlány közötti telephelyet bizonytalan időre konzerválják. Csaknem hatszáz ember munkahelye szűnhet meg az év végéig.

A Vértesi Erőmű Zrt. tulajdonosának, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nek a vezérigazgatója bejelentette, hogy megszüntetik a szenes részleget, és emiatt csaknem 600-an veszíthetik el munkahelyüket. A fájdalmas döntésről sokan értesültek az Oroszlányi Városi Televízió adásából, ahol elhangzott az is, hogy Magyari József, a Vért Zrt. vezérigazgatója még a jubileumi jutalmak átadása után arról tájékoztatta az ünnepségen részt vevőket, hogy a létesítményt nem alakítják át hulladékból származó tüzelőanyagok elégetésére, hanem a blokkokat a cég jövőjét végleg meghatározó döntésig konzerválják. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb berendezéseket olyan állapotba hozzák, hogy hosszabb szünet után is bármikor újra beindíthatók vagy átalakíthatók legyenek, írja a 24 óra.

A Magyar Villamos Művek és a Vért Zrt. - technológiai és jogszabályi feltételek miatt - egyelőre nem látja lehetségesnek a hulladékok felhasználását. Becsléseik szerint az erőmű végleges bezárása, majd bontása és rekultivációja 37 milliárd forintot emésztene fel. A költségekre 19,5 milliárd forintig a szénfillér, a villamos energia árába épített támogatás nyújtana fedezetet.

Forrás: http://realista.hu/news/details/129611

Tovább

GLOBAL Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Székhely:

1037 Budapest, Montevideo u. 6. I. em.
Tel: (+36) 1 436 75 00
Fax: (+36) 1 436 75 09, 436 75 01
E-mail elérhetőségeinket a kapcsolat menüpontban találja!

A GLOBAL Faktor Zrt. adatvédelmi tisztviselője:

Herman Andrea

Elérhetőségei:

Cím: 2400 Dunaújváros, Építők útja 7.
E-mail: dunaujvaros@globalfaktor.hu
Telefon: (+36) 25 510 134
 

Powered by: Venturi